1619. március 6-án született Cyrano de Bergerac, a hosszú orrú, romantikus és félszeg udvarló, akit ilyen formájában Edmond Rostand színműve tett híressé. De tévedünk, ha azt hisszük, fiktív alak volt. Savinien de Cyrano néven jött a világra egy tehetős gascogne-i nemesi családban – vagy halkereskedők ivadékaként? Nem tudni, de a birtokukra utaló de Bergerac-ot csak jóval később kezdte használni. Bár igazán ismertté Rostand drámája tette több mint 200 évvel születése után, saját korában is a celebek közé tartozott méretes szaglószerve, kötekedő természete, irodalmi munkái és kalandos élete miatt.
Párizsban tanult két verekedés és párbaj között, majd a gascogne-i testőrcsapatban szolgált, előbb a champagne-i határvidéken a németek, majd Arras ostrománál a spanyolok ellen harcolt. Párizsba visszatérve a polihisztor Pierre Gassendi kanonok előadásait hallgatta, aki megpróbálta összebékíteni a katolikus tanítást az epikureus materialista filozófiával, összebarátkozott Molière-rel is. Az akkor szabadgondolkodóknak, libertineknek nevezett fiatalok köréhez csatlakozott, velük együtt lázadt a hagyományok ellen, megkérdőjelezte a bebetonozott erkölcsi normákat, és társaival igyekezett több szerelmi tapasztalatra szert tenni. Ennek azonban, ahogy a színműből is tudjuk, nem kedvezett előnytelen külseje.
Mikor már teljes mellszélességgel az irodalomnak szentelte magát, és a barokk próza mesterévé vált, gúnyos költeményekben támadta a kapzsi Jules Mazarin bíborost, majd nem sokkal később a védelmében írt heves pamfletet – talán érdekből, talán meggyőződésből. Neki is szüksége lett egy mecénásra, úgyhogy Louis d’Arpajon herceg mellé szegődött, aki támogatta műveinek kiadását. Talán korai halálát is neki köszönheti, mert a gerendát, ami agyoncsapta, a pletyka szerint d’Arpajon hercegnek szánták. De az is lehet, hogy véletlen baleset volt.
Fontosabb írásai közé tartozik az Agrippina halála (emiatt istenkáromlással vádolták), a Felsült tudálékos, amiben egykori tanárát gúnyolja ki groteszk jelenetekkel és vaskos tréfákkal, a Holdbéli utazás, valamint A Nap államai és birodalma. Ez utóbbi kettő utópia és korai tudományos-fantasztikus irodalom, mert Cyrano a mai sci-fi egyik előfutára volt: elsőként írt rakétával hajtott járműről és négylábú holdlakókról.
Születésének évfordulóján tesztelje velünk, mennyit tud a leghíresebb nagyorrúról, aki magát kigúnyolja, ha kell, de hogy más mondja, azt nem tűri el.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!