Májusban 0,4 százalékkal csökkent a magyar ipari termelés volumene az előző év azonos hónapjához képest, a munkanaphatástól megtisztított adatok azonban már 5,4 százalékos növekedést mutattak. A jelentős különbséget az okozta, hogy idén májusban kettővel kevesebb munkanap volt, mint egy évvel korábban.
Az előző hónaphoz képest kedvezőbb a kép: szezonálisan és munkanappal kiigazítva 2,3 százalékkal nőtt a kibocsátás áprilishoz képest. A Központi Statisztikai Hivatal részletes adataiból azonban az is kiderül, hogy a javulás korántsem volt általános: a feldolgozóipar termelése összességében stagnált, alágainak többségében pedig visszaesett a kibocsátás.
hirdetés
X
Az ipar termelés volumenindexének alakulása
(szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok, 2021 havi átlaga=100%)
Forrás: KSH
Az ipar termelés volumenindexének alakulása – Data Table
None
Ipari termelés
None
2022 január
104,7
None
2022 február
105,5
None
2022 március
104,8
None
2022 április
104,9
None
2022 május
104,8
None
2022 június
105,5
None
2022 július
105,4
None
2022 augusztus
105,7
None
2022 szeptember
107,2
None
2022 október
103,5
None
2022 november
103,4
None
2022 december
110,8
None
2023 január
100,9
None
2023 február
99,9
None
2023 március
100,3
None
2023 április
99,1
None
2023 május
100,5
None
2023 június
99,7
None
2023 július
102,6
None
2023 augusztus
100,5
None
2023 szeptember
101,8
None
2023 október
99,9
None
2023 november
98,1
None
2023 december
101,7
None
2024 január
97,8
None
2024 február
101,1
None
2024 március
98,0
None
2024 április
96,7
None
2024 május
95,2
None
2024 június
96,8
None
2024 július
95,2
None
2024 augusztus
96,2
None
2024 szeptember
94,6
None
2024 október
96,5
None
2024 november
97,0
None
2024 december
93,7
None
2025 január
94,4
None
2025 február
93,9
None
2025 március
92,9
None
2025 április
94,3
None
2025 május
92,7
None
2025 június
92,1
None
2025 július
93,6
None
2025 augusztus
91,7
None
2025 szeptember
93,2
None
2025 október
93,4
None
2025 november
91,9
None
2025 december
93,0
None
2026 január
93,8
None
2026 február
93,2
None
2026 március
96,2
None
2026 április
95,2
None
2026 május
97,4
None
Az ipari export 1,7 százalékkal nőtt, miközben a belföldi értékesítés 6,9 százalékkal csökkent. Ez ismét megmutatta a magyar ipar egyik alapvető sajátosságát: teljesítményét sokkal inkább a külső kereslet és a nemzetközi konjunktúra alakítja, mint a hazai piac. A magyar feldolgozóipar jelentős része exportra termel, különösen az autóipar, az elektronikai ipar és a gépgyártás, ezért az ágazat gyorsan megérzi, ha lassul a német vagy az európai gazdaság, visszaesnek a külföldi megrendelések, illetve gyengül a világpiaci kereslet. Emiatt a belföldi fogyasztás élénkülése önmagában csak korlátozottan képes ellensúlyozni az exportpiacok gyengélkedését.
Csak araszolt az autóipar
A feldolgozóipari termelés negyedét adó járműgyártás májusban mindössze 0,7 százalékkal nőtt éves alapon, exportértékesítése pedig 2,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezen belül azonban jelentős különbség alakult ki az autógyártás és a beszállítói szektor teljesítménye között:
a közúti gépjárművek gyártása 12,3 százalékkal bővült, miközbena közúti járműalkatrészek gyártása 9 százalékkal visszaesett.
Ez a kettősség arra utal, hogy miközben az összeszerelő üzemek termelése már növekedni tudott, a szélesebb beszállítói láncban még korántsem érzékelhető általános fellendülés. Ez különösen fontos Magyarország számára, mivel
az autóipar gazdasági jelentősége nemcsak a nagy járműgyárak kibocsátásából fakad: beszállítók, logisztikai szolgáltatók és más kapcsolódó vállalkozások egész sora függ a megrendelésektől.
A járműgyártás volumenindexének alakulása
(előző év azonos időszaka = 100%)
Forrás: KSH
A járműgyártás volumenindexének alakulása – Data Table
Járműgyártás
2022 január
109,3
2022 február
100,8
2022 március
87,6
2022 április
94,0
2022 május
109,0
2022 június
103,0
2022 július
116,5
2022 augusztus
157,7
2022 szeptember
131,8
2022 október
132,1
2022 november
123,3
2022 december
135,8
2023 január
119,5
2023 február
106,1
2023 március
122,8
2023 április
110,3
2023 május
111,0
2023 június
121,6
2023 július
115,0
2023 augusztus
105,4
2023 szeptember
101,3
2023 október
105,3
2023 november
98,0
2023 december
91,2
2024 január
94,1
2024 február
101,5
2024 március
88,4
2024 április
106,2
2024 május
85,1
2024 június
88,1
2024 július
89,4
2024 augusztus
87,2
2024 szeptember
88,2
2024 október
95,5
2024 november
86,1
2024 december
78,3
2025 január
97,5
2025 február
89,6
2025 március
103,8
2025 április
95,8
2025 május
106,3
2025 június
88,6
2025 július
98,4
2025 augusztus
79,5
2025 szeptember
98,6
2025 október
93,1
2025 november
95,2
2025 december
101,0
2026 január
98,0
2026 február
96,0
2026 március
103,7
2026 április
108,0
2026 május
100,7
Az ágazat az év elején sem mutatott egyértelmű irányt. Februárban még csökkent a járműgyártás, márciusban 3,7 százalékos növekedést mért a KSH, áprilisban pedig már az export is kétszámjegyű ütemben bővült – a májusi 0,7 százalékos emelkedés ezért önmagában nem jelent erőteljes vagy tartós fordulatot.
Nem az autóipar volt a hónap nyertese
A részletes statisztikák szerint májusban nem a jármű- vagy az akkumulátorgyártás, hanem az elektronikai ipar adta a leglátványosabb pozitív teljesítményt. A számítógépek, elektronikai és optikai termékek gyártása éves alapon 43 százalékkal nőtt. Az ágazaton belül a számítógépek és perifériás egységek termelése több mint kétszeresére, 132 százalékkal emelkedett, miközben az elektronikai alkatrészek és áramköri kártyák gyártása 19,5 százalékkal csökkent.
Ismét mínuszban az akkumulátorgyártás
Még kevésbé meggyőző az elmúlt évek egyik legfontosabb beruházási célpontjává vált akkumulátoripar teljesítménye. A villamos berendezések gyártása májusban 5,3 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Ezen belül az akkumulátor- és szárazelemgyártás volumene 0,4 százalékkal, a villamos motorok, áramfejlesztő, -elosztó és -szabályozó készülékek gyártása pedig 8,7 százalékkal csökkent.
Az akkumulátoripar havi teljesítménye az utóbbi időszakban rendkívül hektikusan alakult: márciusban az alacsony bázishoz képest még 34 százalékos növekedést regisztrált a KSH, májusban azonban ismét kisebb visszaesés következett.
A számok arra is figyelmeztetnek, hogy egy új gyár vagy gyártósor felépítése önmagában nem garantál folyamatosan növekvő termelést. A tényleges kibocsátást a megrendelések, a kapacitások kihasználtsága, az elektromos autók iránti kereslet, valamint az akkumulátorok világpiaci ára egyaránt befolyásolja.
Magyarország az elmúlt években jelentős autó- és akkumulátoripari kapacitások létrehozására építette iparpolitikáját. A már működő üzemek mellett új beruházások felfutásától is azt várják, hogy a következő időszakban érdemben gyorsítsák az ipari termelést és a gazdasági növekedést.
A májusi adatok alapján azonban a nagy ugrás egyelőre nem következett be.
Az év elején az ipar már segítette a GDP-t, de még nem ez húzta a gazdaságot
A magyar gazdaság 2026 első negyedévében 1,7 százalékkal nőtt éves alapon. Az ipar teljesítménye 0,8 százalékkal, azon belül a feldolgozóiparé 1,3 százalékkal emelkedett. Az ipar 2026 első negyedévében 0,2 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez, miközben a szolgáltatások 1,4 százalékponttal segítették a gazdasági teljesítményt.
Egy évvel korábban még éppen fordított volt a helyzet: 2025 első negyedévében az ipar 0,7 százalékponttal visszahúzta a GDP-t, a szolgáltatások viszont 0,7 százalékponttal ellensúlyozták a gyengébb ipari és építőipari teljesítményt. Az ipar tehát már pozitívba fordult, de a növekedés fő motorja továbbra is a szolgáltatási szektor maradt.
Pocsék kilátások: Európa autóipara egyre nagyobb bajban van
A magyar autóipar teljesítménye nem választható el az európai és különösen a német autógyártók helyzetétől. A hazai üzemek erősen exportorientáltak, termelésük pedig a nemzetközi vállalatcsoportok modell-, beruházási és kapacitásdöntéseitől függ. Európa hagyományos autógyártói egyszerre küzdenek a gyenge kereslettel, a magas termelési és energiaköltségekkel, az elektromos átállás finanszírozásával, valamint a kínai gyártók gyors technológiai és piaci előretörésével.
A Volkswagen vezetése a korábban tervezett 50 ezer munkahely megszüntetése mellett további 50 ezer állás leépítésének lehetőségét is felvetette. Ezzel párhuzamosan egyre több piaci szereplő számít arra, hogy a kínai márkák a korábban vártnál gyorsabban növelik részesedésüket az európai autópiacon.
A kínai kihívás ráadásul már nem az alacsony hozzáadott értékű termékekre korlátozódik. A verseny egyre inkább olyan területeken erősödik, amelyek hagyományosan az európai ipar gerincét adták: a járműgyártásban, a gépiparban, az akkumulátoroknál és más zöldtechnológiai ágazatokban. Egy francia elemzés szerint a kínai versenytársak megerősödése a közép-európai régió – köztük Magyarország – belföldi ipari termelésének mintegy 60 százalékában jelenthet komoly kihívást. A magyar exporton belül a kivitel körülbelül negyedét érintheti közvetlenül a kínai verseny erősödése.
Az akkumulátorgyártás és az elektromos járművek értéklánca különösen kitett terület. A kínai vállalatok ezekben az ágazatokban jelentős kapacitással, költségelőnnyel és erős állami háttérrel rendelkeznek, ami komoly nyomás alá helyezi a kevésbé versenyképes európai szereplőket.
Kínával védené ki Magyarország a kínai előretörést
Magyarország ebben a helyzetben különös, kettős pozícióba került: a hagyományos magyar autóipari modell jelentős részben a német járműgyártókra és beszállítói láncaikra épült, ha ezek a vállalatok piacot veszítenek, kevesebb autót értékesítenek vagy visszafogják beruházásaikat, annak hatása a magyarországi gyárakban és beszállítóknál is megjelenhet.
Eközben az elmúlt évek magyar gazdaságpolitikája éppen kínai autó- és akkumulátorgyártók beruházásaitól vár új termelést és exportot.
A kínai előretörés így Magyarország számára egyszerre veszély és lehetőség: gyengítheti a meglévő német–európai ipari kapcsolatokat, miközben új gyártókapacitásokat hozhat az országba.
Az európai döntéshozók közben egyre nyíltabban beszélnek kereskedelemvédelmi intézkedésekről. Az Európai Unió már vámot vetett ki a Kínából érkező elektromos autókra, és felmerült a tölthető hibridek hasonló kezelése is. Az EU és Kína közötti kereskedelmi deficit 2015 és 2025 között csaknem két és félszeresére nőtt, 2026 elején pedig napi szinten már megközelítette az egymilliárd eurót.
A vámok azonban önmagukban aligha oldják meg az európai autóipar problémáit.
Egyes elemzések szerint a német export visszaesésének csak körülbelül harmada köthető közvetlenül a kínai verseny erősödéséhez, az autóiparban pedig 38 százalékra becsülték ezt az arányt. A problémák jelentős része tehát Európa saját versenyképességi gondjaiból, alacsonyabb beruházásaiból, magas energiaköltségeiből és technológiai lemaradásából fakad.
A magyar ipar következő éveinek teljesítményét ezért valószínűleg nem önmagában az dönti el, hány új autó- és akkumulátorgyár kezdi meg működését, a valódi kérdés az lesz, hogy ezek az üzemek találnak-e elegendő piacot a termékeiknek, mennyire tudnak bekapcsolódni az új technológiai versenybe, és képesek-e érdemi hazai hozzáadott értéket teremteni.
A májusi ipari adatok alapján a régóta várt fordulat első jelei már megjelentek, de
a magyar ipar zászlóshajója egyelőre inkább csak araszol előre.
Az új kapacitások felfutása még hozhat érdemi növekedést, csakhogy közben maga a piac is gyorsabban változik, mint amikor a beruházásokról szóló döntések megszülettek.
Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!