Dr. Vereczkey Attila meddőségi szakorvos Fertility Fórum – Ha nem jön a baba című podcastjának második vendége Tornóczky Anita, aki őszintén mesél több évnyi küzdelemről, vetélésről, sikertelen lombikokról, majd arról a csodáról, hogy 45 évesen saját petesejtből adott életet kisfiának. A beszélgetésben szó esik a férfi kivizsgálás fontosságáról, a hazai meddőségi ellátás hiányosságairól, a lelki terhekről és arról is, miért nem szabad tabuként kezelni a lombikkezeléseket. Elsőként arról beszélt, miért döntöttek a lombik mellett.
Igazából ez egy hosszú folyamat volt, mert az ember, amikor fiatal, teljes természetességgel kezeli, hogy neki bármikor lehetne gyereke, ha akarná. Valahogy úgy alakult, hogy férjnél voltam, és nem úgy jött ki a lépés: a férjem nem akarta, vagy én, vagy mindig volt valami. Amikor a mostani párommal találkoztunk, egy idő után ez téma lett köztünk, és teljes természetességgel kezeltük, hogy csak próbálkozni kell, és akkor lesz gyerekünk. (…)Elég lassan, de eljutottunk oda, hogy segítséget kérjünk. Körülbelül 43 éves lehettem, amikor először egy külföldi klinikára mentünk. Akkor mindenki azt mondta, hogy csak oda menjek, ha gyereket akarok. Mindenki, aki sikeres volt a lombikban, ott járt sikerrel, és ezért gondoltuk, hogy ott kezdjük
– kezdte gondolatmenetét a híresség.
„Nem voltak túl jó tapasztalataim, mert egy kicsit nagyüzemi módon működött az egész. Adtak egy kezelési protokollt úgy, hogy különösebben nem voltam kivizsgálva. Azt mondták, hogy ha ez kevés, majd megemelik. Én pedig úgy voltam vele, hogy rendben, csináljuk. Belementünk abba a protokollba, utána még egybe. Aztán elengedtem, mert nem éreztem azt, hogy végigkísérik a folyamatot, és valóban tudják, hogy mi mit szeretnénk. Nem éreztem benne feltétlenül a célorientáltságot.”
Egy olyan élethelyzetbe kerültem, amikor abszolút nem erre fókuszáltunk, és spontán teherbe estem
– mondta Tornóczky Anita, aki maga is meglepődött, de természetesen eleinte nagyon boldog volt. „Abszolút nagy öröm volt. Szívhangig jutottunk, de tovább nem. Utólag azt mondták az orvosok, hogy valószínűleg sokkal nagyobb progeszteronpótlás kellett volna ahhoz, hogy megtartsa a terhességet. Amikor megállt a terhesség, az akkori vérvételből erre következtettek. De ez most vagy így van, vagy nem. Lehet, hogy nem volt egészséges, tehát bármi lehet. Ezután elkezdtük keresni az okát, de nyilván csak találgatások voltak. Folyamatosan monitoroztuk, mindig voltak érett tüszők, volt, amikor több is. Minden hónapban jártam vizsgálatokra” – mesélte a podcastben a kutyakiképző.
Egy idő után odajutottunk, hogy nagyon jó, hogy vannak érett tüszőim, de valamiért nem történik velük semmi. A folyamatos monitorozás mellett jártam orvosokhoz, akik az addigi leleteimet elemezték, és senki nem jutott tulajdonképpen előrébb. A nőgyógyászom mondta, hogy van valaki a SOTE meddőségi részén, aki nagyon kíváncsi típus, és hátha ő majd felfedezi a problémát. Akkor már 44 éves voltam, és 45 éves korig lehetett részt venni itthon a meddőségi programban. El is kezdtük, nagyjából fél évig benne voltunk. Vizsgáltak minket, beszélgettek velünk, nagyon kedvesek voltak, de semmi nem történt. Nem tudtunk meg semmit arról, hogy mi fog következni, és az egyik vizsgálat és a következő között három-négy hét telt el. Annyira lassan haladt a folyamat, hogy azt mondtam: nekem erre nincs időm”
– mesélte hosszan Tornóczky Anita, aki ezután más segítségét kérte. Ráskó Eszter Sevcsik Annát ajánlotta neki, aki által végül megoldódott a probléma.
„Tényleg úgy éreztem, hogy úgy álltak a csillagok, hogy ez sikerüljön”
„Anna visszahívott, hogy van egy orvos, akihez egy hét múlva van időpontom, és menjek el, ennek az egynek adjak még esélyt. Tudta, hogy már elengedtem, de igazából a lelkem mélyén valószínűleg sosem engedtem el. Elmentem, és azt kérdezte, hogy miért nem csináltak eddig FSH-receptorvizsgálatot. Azt mondta: itt van, hogy milyen magas FSH-val voltam terhes, ami nem normális. Valószínűleg teljesen rosszul stimuláltak eddig. Én ezt valami isteni gondviselésnek gondoltam, hogy pont azzal az emberrel, pont akkor beszélgettem erről. Vadidegen emberekkel nem szoktam ilyenekről beszélni, de ott valamiért azt éreztem, hogy ezt elmondom. Ő pedig pont nagyon jó barátságban volt azzal az emberrel, aki tudott nekem segíteni. Tényleg úgy éreztem, hogy úgy álltak a csillagok, hogy ez sikerüljön” – emlékezett vissza a híresség.
„Megcsináltuk ezt a vizsgálatot, kiderült, hogy ez volt a gond, és onnantól kezdve gyakorlatilag egyenes út volt. Ők egy szlovák klinikával dolgoztak, elküldték az összes leletemet, és azt mondták, hogy menjünk ki. Nagyon jó tapasztalat volt, mert jelentkeztem, és minden vizsgálati eredményt, amit kértek, be tudtam mutatni, hiszen az összes korábbi vizsgálatom már elkészült. Az asszisztensek és a koordinátorok magyarul beszéltek, azonnal adtak időpontot, gyakorlatilag egy hónap múlva kimentünk. Ott minden tájékoztatást megkaptunk, a szükséges vizsgálatokat pedig itthon elvégeztük és kiküldtük. Az volt a tapasztalatom, hogy teljesen más volt a protokoll is, mint amit addig máshol tapasztaltam. A stimulációs protokoll is teljesen más volt, és a terhesség alatti hormonális protokoll is, ami a terhesség megtartását célozta” – mesélte Anita, aki ezek után nem sokkal teherbe esett első gyermekével, most pedig már a másodikat várja.
A videóban hosszan mesél arról, min ment keresztül, amíg megszületett a kisbabája: