„Be kell csukni Oroszország előtt az ajtót” – mondta Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter az Egyensúly Intézet által rendezett Budapest Energy and Security Talks konferencián tartott panelbeszélgetésen.
A volt vezérkari főnök úgy érzi, hogy a magyar kormány részéről az elvesztett bizalom visszaépítése céljából indokolt bocsánatot kérni a NATO-tól, valamint Svédországtól és Finnországtól, utóbbi országok NATO-csatlakozását ugyanis az Orbán-kormány elhúzta.
A számtalan külföldi meghívottal zajló nemzetközi konferenciát egy héttel az ankarai NATO-csúcs után rendezték, ami így bőségesen adott beszédtémát a jelenlévőknek. A törökországi találkozón a szövetség tagjai megerősítették a NATO kollektív védelemre vonatkozó ötödik cikkelyét és Ukrajna támogatását.
https://hvg.hu/360/20260708_az-egyseg-bizonyitasa-az-ankarai-csucs-legfontosabb-feladata
A nyílt konfrontáció Ankarában annak ellenére is elmaradt Amerikával, hogy Donald Trump elnök az európaiakkal szembeni elégedetlenségének adott hangot érkezésekor. Helyette Ankarában védelmi iparról, képességfejlesztésről és beszerzésekről egyeztettek, valamint megerősítették a szövetség tavaly Hágában tartott csúcsán tett vállalását, amely szerint 2035-ig mindenki a GDP 3,5+1,5 százalékára tornázza fel a védelmi kiadásait.
Ruszin-Szendi Romulusz erről azt mondta ma, hogy túl magas az öt százalék a magyar gazdaság jelenlegi állapotához képest, amire többek között az EU-s pénzek jelenthetnek megoldást. Magyar Péter erről azt mondta Ankarában a HVG-nek adott interjújában, hogy a hágai vállalást teljesíteni fogják, de az évtized vége előtt nem tart kivitelezhetőnek érdemi emelést a jelenlegi két százalékhoz képest.
Higgyétek el, én nagyon sok pénzt el tudnék költeni a haderőre, mint minden védelmi miniszter, de ez nem az az idő. Meg kell találni, hogy hogyan lehet a legjobban felhasználni a pénzt
– mondta most a magyar honvédelmi miniszter. Emlékeztette arra is a hallgatóságot, hogy az előző magyar kormány az egyik legnagyobb összegű EU-s SAFE védelmi hitelt akarta lehívni sikertelenül, de meglátása szerint ők nem tudták, mire költsék.
A magyar honvédelmi miniszter megkísérelt egy poént is elsütni, amikor azt magyarázta, hogy Magyarországnak nem kell haditengerészet, mert nincs tengere, s hozzátette: „még”. A katonák közt klasszikus humor azonban nem váltott ki önfeledt kacajt a túlnyomórészt a térség országaiból érkező vendégek körében.
A hadiipar és a védelmi beszerzések kapcsán azt mondta, hogy továbbra is Európa lesz a fő partner, és aminek csak lehetséges, annak a gyártását Magyarországra kell hozni. Beszélgetőtársa, Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter szerint első lépésként gazdasági növekedést kell elérni, és visszaállítani a jogállamot, meg a piaci versenyt. „Az ötszázalékos védelmi kiadás nagy lépésnek tűnik, de ennek nem kell szükségszerűen fájdalmasnak lennie – ez lehetőség is, hisz ebből 1,5 százalék kettős felhasználású dolgokra is mehet, amik békeidőben a civileknek is jók” – mondta Tanács.
Javier Colomina, a NATO politikai és biztonságpolitikai ügyekért felelős főtitkárhelyettese Magyarországnak a NATO-hoz való hozzájárulását méltatta, majd kiemelte Magyar Péter ankarai belépőjében mondottakat, amelyben a miniszterelnök Oroszországot agresszornak, Ukrajnát pedig áldozatnak nevezte. Mészáros Krisztián, a Külügyminisztérium multilaterális ügyekért felelős államtitkára szerint Magyar kijelentése annak kontextusa miatt volt meghatározó a nemzetközi térben is. Emlékeztetett: Ukrajnával zajlik a békülési folyamat. Magyar Péter egyébként beszélt Ankarában az ukrán elnökkel, és csúcstalálkozót is kilátásba helyeztek.
Colomina főtitkárhelyettes sikerként könyvelte el az ankarai csúcsot, amely szerinte a gondolkodásmód megváltozásáról szólt. Noha ezt a legtöbb szakértő nem így látja, ahogy a sajtóvisszhangból sem ez jön le, szerinte Ankara mérföldkőnek tekinthető. Indokolta ezt azzal, hogy lényegében mindenki rábólintott a „NATO 3.0” néven futó koncepcióra, amely a többpólusú világrendben elsősorban Európára testálná a saját védelmét. Levent Gümrükcü török külügyminiszter-helyettes erről azt mondta, hogy a NATO ismét adaptálódik. Most az amerikai függés csökkentését követeli meg a korszellem.
https://hvg.hu/360/20260709_reuters-itt-a-tisza-kormany-elso-hitelessegi-tesztje
Borítóképünkön: Ruszin-Szendi Romulusz egy korábbi eseményen, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oklevélátadóján 2026. július 3-án. Fotó: HVG / Cabrera Martin