Egyre gyakrabban szembesülünk olyan szélsőséges időjárási eseményekkel, amelyek néhány évtizeddel ezelőtt még ritkaságnak számítottak. Rekordokat döntő hőhullámok, pusztító árvizek, elhúzódó aszályok és soha nem látott erősségű viharok alakítják át a világ különböző régióinak életét. Miközben a tudósok egyre sürgetőbben figyelmeztetnek arra, hogy a kibocsátások csökkentése nélkül a felmelegedés tovább gyorsulhat, egy másik, sokkal vitatottabb kérdés is egyre gyakrabban kerül elő: lehet-e mesterségesen beavatkozni a Föld éghajlati rendszerébe, ha már nem tudjuk elég gyorsan megfékezni a változásokat?
Az egyik ilyen elképzelés szerint a megoldás szó szerint az égbolton lehet. Ráadásul ezúttal nem újabb energiaforrásról vagy óriási hi-tech gépekről van szó, hanem a felhőkről. Egyre több kutató vizsgálja ugyanis az úgynevezett tengeri felhőfényesítés, vagyis a marine cloud brightening lehetőségét, amelynek lényege, hogy apró tengervízrészecskékkel világosabbá és fényvisszaverőbbé tennék az óceánok feletti felhőket.
Az elképzelés egyszerűnek hangzik, ugyanis ha a felhők több napfényt vernek vissza az űr felé, kevesebb energia jut el a Föld felszínére, így átmenetileg csökkenthető lehet a felmelegedés. A módszer azonban rendkívül vitatott, hiszen az emberiség történetében példátlan beavatkozást jelentene a bolygó éghajlati rendszerébe. A kérdés most azért került ismét előtérbe, mert a tudósok szerint egy rendkívül erős szuper El Nino alakulhat ki 2026 végére, amely világszerte fokozhatja a hőhullámokat, árvizeket, aszályokat és más pusztító időjárási eseményeket.
Igen ám, de az új kutatás szerint a felhők mesterséges világosításával akár 40 százalékkal is mérsékelhető lehetne egy ilyen rendkívüli El Nino ereje – de a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez egyelőre nem megoldás, csupán egy vizsgált lehetőség.
Felhők vs. El Nino
Az El Nino egy természetes éghajlati jelenség, amely a trópusi Csendes-óceán térségében alakul ki. Lényege, hogy a tengerfelszín hőmérséklete az átlagosnál melegebbé válik, ami világszerte hatással van az időjárási mintákra. Egy erős El Nino rendszerint megemeli a globális átlaghőmérsékletet, és jelentősen növeli a szélsőséges időjárási események esélyét. A jelenséget azonban napjainkban már nem önmagában kell vizsgálni: az ember okozta klímaváltozás egy eleve melegebb alapállapotot hozott létre, amelyben az El Nino-hatások még intenzívebbé válhatnak. A kutatók szerint ez azt jelenti, hogy a jövőben
egy-egy erősebb El Nino már nem pusztán néhány hónapnyi időjárási anomáliát jelenthet, hanem emberek millióinak életét befolyásoló válsághelyzeteket.
A tudósok éppen ezért most azt vizsgálják, hogy lehet-e valamilyen módon lehalkítani ezeket a természetes klímahatásokat.
A Scripps Institution of Oceanography kutatói által vezetett új tanulmány azt vizsgálta, hogy a napenergia visszaverésére épülő úgynevezett napfény-geotechnológia (solar geoengineering) képes lehet-e mérsékelni a legerősebb El Nino-események hatásait. Ez a konkrét módszer a tengeri felhőfényesítés. Ennek során apró részecskéket – például tengervízből származó sókristályokat – juttatnának az óceánok feletti alacsony felhőkbe. A részecskék több vízcsepp képződését segíthetik elő, amitől a felhők fehérebbé, fényvisszaverőbbé válhatnak.
A világosabb felhők több napsugárzást vernének vissza az űrbe, így kevesebb hő érné el a Föld felszínét.
A kutatók szerint megfelelő időzítéssel a módszer akár egy rendkívül erős El Nino hatását is jelentősen csökkenthetné. Olyannyira, hogy a modellek alapján a beavatkozás akár 40 százalékkal is növelhetné az El Nino ellentéteként ismert La Nina hűtő és szárító hatásait, amelyek általában alacsonyabb globális hőmérséklettel járnak. Persze az sem mindegy, mikor alkalmaznák a technológiát, mivel minél korábban kezdődne a beavatkozás egy erősödő El Nino során, annál nagyobb lehetne a hatása.
Ausztráliai katasztrófa szolgáltatta a természetes kísérletet
A kutatók azonban nem végezhettek valódi geoengineering-kísérletet a Föld légkörében, egy ilyen beavatkozás ugyanis túl sok ismeretlen tényezőt hordozna, és akár súlyos, előre nem látható következményekkel is járhatna. Ezért egy különleges „természetes kísérletet” használtak a tanulmányuk elkészítéséhez.
A 2019–2020-as ausztráliai bozóttüzek, amelyeket gyakran csak Fekete Nyárként emlegetnek, hatalmas területeket égettek fel. Több tízmillió hektárnyi terület vált hamuvá, és több száz ember vesztette életét közvetlenül vagy közvetetten a katasztrófa következtében. A tüzek azonban nemcsak pusztítottak, hanem hatalmas mennyiségű füstöt és apró, fényvisszaverő részecskét juttattak a légkörbe. Ezek a részecskék eljutottak a Csendes-óceán fölötti felhőkbe is.
Korábbi kutatások szerint ezek a rendkívül fényvisszaverő felhők több napsugárzást vertek vissza, ami hozzájárult az óceán térségének lehűléséhez, és szerepet játszhatott az ezt követő La Nina kialakulásában.
A tudósok ezt a hatást modellezték le mesterséges felhőfényesítésként, és azt vizsgálták, mi történne, ha hasonló folyamat egy erős El Nino előtt következne be. A kutatók két történelmi eseményt is elemeztek: az 1997-ben kezdődő, illetve a 2015-ös rendkívül erős El Ninót. A számításaik szerint a célzott tengeri felhőfényesítés mindkét esetben képes lett volna mérsékelni a jelenség erejét.
Nem klímamegoldás, egy vészfék lehetne
A kutatás szerzői azonban hangsúlyozzák, hogy a tanulmányuk nem azt jelenti, hogy a geotechnológia készen áll a bevetésre. Kate Ricke, a Scripps Oceanography és a San Diegó-i Kaliforniai Egyetem klímakutatója szerint az eredmények mindössze azt mutatják, hogy a lehetőséget érdemes tovább vizsgálni.
A cél ugyanis nem az lenne, hogy az emberiség évtizedeken keresztül mesterségesen szabályozza a Föld hőmérsékletét, hanem hogy egy-egy különösen veszélyes, szinte biztosan nagy károkat okozó eseménynél ideiglenes eszközként használják. Ricke szerint egy szuper El Nino éppen olyan helyzet lehet, amikor érdemes lehet mérlegelni egy ilyen beavatkozást, mert ilyenkor a világ legtöbb régiója jelentős veszteségekkel szembesül.
A geotechnológia azonban az egyik legmegosztóbb területe a klímakutatásnak. Sok szakértő szerint túl veszélyes lenne beavatkozni egy olyan összetett rendszerbe, mint a Föld éghajlata. Attól tartanak, hogy a következményeket nem lehet előre pontosan kiszámítani. Az egyik legnagyobb félelem az úgynevezett „termination shock”, vagyis a hirtelen felmelegedési sokk miatt van. Ez akkor következhetne be, ha az emberiség elkezdene egy ilyen módszert alkalmazni, majd valamilyen okból hirtelen leállítaná.
Ebben az esetben az addig mesterségesen visszatartott felmelegedés gyorsan jelentkezhetne.
James Haywood, az Exeteri Egyetem légkörkutató professzora szerint emellett továbbra is rengeteg megválaszolatlan kérdés van a tengeri felhőfényesítéssel kapcsolatban. Az egyik legnagyobb technikai probléma szerinte az, hogy pontosan mekkora mennyiségű és milyen méretű részecskére lenne szükség a kívánt hűtőhatás eléréséhez.
A túl erős beavatkozás ugyanis egy rendkívül intenzív La Ninát is előidézhetne, amely szintén komoly szélsőséges időjárási eseményeket hozhatna. A La Nina például Ázsia és Ausztrália egyes részein extrém esőzéseket és áradásokat, míg Dél-Amerika és az Egyesült Államok bizonyos térségeiben szárazabb időszakokat okozhat. Haywood szerint még messze vagyunk attól, hogy biztosan tudjuk, működne-e a technológia a valóságban.
David Keith, a Chicagói Egyetem geofizikai professzora szintén a gyakorlati akadályokra hívta fel a figyelmet. Szerinte a tengeri felhőfényesítéshez szükséges permetezési technológia jelenleg messze nem elég fejlett, hiszen a mai rendszerek teljesítménye legalább százszor kisebb annál, mint amire gyakorlati alkalmazáshoz szükség lenne – idézi a CNN.
De ki dönthetné el, hogy mikor és hol avatkozzunk be az éghajlati rendszerbe? Egy ország vagy egy nemzetközi szervezet? Mi történik akkor, ha egyes régiók nyernek, mások viszont veszítenek egy ilyen beavatkozással?
A kritikusok attól is tartanak, hogy a geotechnológia elterelheti a figyelmet a valódi megoldásról: az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről. A kutatók szerint azonban a kérdés nem feltétlenül úgy merül fel, hogy klímavédelem vagy geotechnológia. Egy olyan világban, ahol a felmelegedés már most súlyos következményekkel jár, minden lehetséges eszközt érdemes lehet megvizsgálni – még akkor is, ha azok kockázatosak.
A következő évek egyik legnagyobb klímakérdése így nemcsak az lehet, hogy mennyire gyorsan tudjuk csökkenteni a kibocsátásokat, hanem az is: készek vagyunk-e valaha mesterségesen belenyúlni a bolygó időjárási rendszerébe, hogy megvédjük magunkat annak következményeitől.
(Borítókép: lixu / Getty images)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!