Évekig szinte biztos receptnek számított amerikai technológiai részvényeket vásárolni. A mesterséges intelligencia felfutása, az óriásvállalatok eredményei és az alacsony kamatkörnyezet hosszú időn át egy irányba terelte a tőkét. Most azonban látványosan átalakul a befektetési környezet. A közel-keleti konfliktus ismét az olajpiacot mozgatja, Kína egyre komolyabb kihívója az amerikai AI-fölénynek, a feltörekvő piacok visszatértek a befektetők radarjára, miközben Magyarország évek óta nem látott bizalmi időszakot élvez a pénzpiacokon. A forint ötéves csúcsra erősödött az euróval szemben, a tízéves magyar állampapírhozam a lengyel alá süllyedt, a BUX pedig történelmi magasságokba emelkedett. Az MBH Befektetési Bank szakértői szerint azonban a következő hónapok kulcskérdése már nem az optimizmus, hanem az lesz, hogy a kedvező várakozásokból sikerül-e valódi gazdasági teljesítményt felmutatni.
Már nem elég Amerikát megvenni
Az idei első fél év jól mutatja, mennyire megváltozott a befektetési térkép. A magyar részvények 26,6 százalékos hozamot értek el, a feltörekvő piaci részvények 23,8 százalékkal emelkedtek, a nyersanyagok 11,8 százalékot hoztak, miközben a hazai állampapírok 9,6 százalékkal növelték értéküket. A különböző eszközosztályok egyszerre tudtak jól teljesíteni, ami ismét a diverzifikáció jelentőségét erősíti. Vince Péter, az MBH Befektetési Bank Advisory Desk vezetője szerint ma már sokkal fontosabb úgy felépíteni egy portfóliót, hogy az több lehetséges forgatókönyv mellett is működjön, mint megpróbálni eltalálni a következő év egyetlen nyertesét.
Ebben továbbra is meghatározó szerepet játszik az olajpiac. Bár hosszú távon nem tekinthető önálló befektetési eszköznek, szinte minden más piacra hatással van. A közel-keleti konfliktus ismét megmutatta, milyen gyorsan képes átárazni a részvény-, kötvény- és devizapiacokat. A Brent típusú olaj ára a feszültségek nyomán 110 dollár fölé emelkedett, majd fokozatosan 70–80 dollár közé mérséklődött, az elmúlt napokban azonban ismét emelkedni kezdett. A határidős piacok ugyan egyelőre nem számítanak tartósan magas olajárra, Vince Péter szerint azonban továbbra sem látszik az iráni konfliktus vége, így a geopolitikai kockázatok velünk maradnak.
Ha az olaj ismét tartós emelkedésnek indulna, az gyakorlatilag valamennyi kockázatos eszközosztály számára kedvezőtlen forgatókönyvet jelentene.
A másik meghatározó történet továbbra is a mesterséges intelligencia, de már egészen más formában, mint néhány éve. Korábban az amerikai részvénypiac gyakorlatilag egyet jelentett a technológiai növekedéssel, miközben a feltörekvő piacok inkább nyersanyag- és pénzügyi vállalatokról szóltak. Ez a kép mára megfordult: a technológiai szektor súlya a feltörekvő piacokon már meghaladja az Egyesült Államokét, vagyis aki ma ilyen piacokra fektet, jelentős AI-kitettséget is vásárol.
Közben Kína is egyre gyorsabban zárkózik fel: Debreczeni Csaba, az MBH Befektetési Bank vezető részvényelemzője szerint a kínai modellek teljesítménye már eléri az amerikai rendszerek 80–85 százalékát, miközben fejlesztési költségük töredéke a nyugati versenytársakénak.
A technológiai szektor térnyerésével párhuzamosan egy másik folyamat is felerősödött: soha nem látott mértékben koncentrálódott az amerikai részvénypiac. Míg húsz évvel ezelőtt a tíz legnagyobb vállalat az index nagyjából negyedét adta, ma már közel 40 százalékát. Ez önmagában nem probléma, hiszen az elmúlt évtized nyertesei éppen ezek a cégek voltak, ugyanakkor azt is jelenti, hogy a globális befektetők megtakarításainak egyre nagyobb része néhány vállalat teljesítményétől függ. Az MBH elemzői szerint ez hosszabb távon már koncentrációs kockázatot jelent, ezért olyan területek felé is érdemes nyitni, amelyek kevésbé függnek az AI-eufóriától. Ilyen lehet például az egészségügyi szektor, az európai kis kapitalizációjú vállalatok vagy az aranybányász cégek, amelyek saját növekedési történettel rendelkeznek.
Magyarország megkapta a piac bizalmát
A globális bizonytalanság közepette Magyarország kifejezetten kedvező befektetői megítélésnek örvend. A forint jelentősen erősödött, a magyar állampapírok hozama látványosan csökkent, miközben a BUX történelmi csúcsok közelébe emelkedett. A kötvénypiacon különösen figyelemreméltó fordulat történt: a tízéves magyar állampapírhozam a lengyel alá süllyedt, amire hosszú évek óta nem volt példa. Ez azt jelzi, hogy a nemzetközi befektetők jelenleg biztonságosabb adósnak tekintik Magyarországot, mint Lengyelországot. Vince Péter szerint ebben meghatározó szerepe van annak a piaci várakozásnak, hogy az új kormány nagyobb eséllyel képes lehívni az uniós forrásokat és javítani az ország hosszú távú növekedési kilátásait.
A szakértő ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a piac rendkívül gyorsan árazta be ezeket a kedvező várakozásokat. Bár az irány szerinte helyes, a forint erősödése és a hozamok csökkenése túl rövid idő alatt ment végbe, ezért a kockázatok is aszimmetrikussá váltak. Egy újabb geopolitikai feszültség, a közel-keleti konfliktus eszkalációja vagy a nemzetközi kereskedelmi viták könnyen korrekciót válthatnak ki. Éppen ezért úgy véli, hogy azoknak a befektetőknek, akik jelentős nyereséget értek el a hazai kötvénypiacon vagy a forint erősödésén, érdemes lehet legalább részben realizálniuk a profitot. Ez nem a magyar piacba vetett bizalom elvesztését jelenti, hanem annak felismerését, hogy a piac jelenleg rendkívül sok pozitív forgatókönyvet előre beárazott.
Az MBH előrejelzése szerint az idei átlagos infláció 2,2 százalék lehet, miközben a 10 éves állampapírhozam az év végére 5,6 százalék körül alakulhat. A szakértők arra számítanak, hogy a megkezdett kamatcsökkentési ciklus folytatódhat, ami egyszerre támogathatja a kötvény- és a részvénypiacot. A bank prognózisa szerint az euró árfolyama középtávon akár a 360 forintos szint közelébe is visszatérhet.
Vince Péter szerint azonban a következő időszak legfontosabb kérdése már nem az, hogy sikerült-e visszaszerezni a befektetők bizalmát.
Az új kormánynak most kell bizonyítania, hogy a hazahozott pénzek valóban bekerülnek a reálgazdaságba. Erre szüksége van a magyar gazdaságnak, a magyar tőzsdének és a magyar befektetőknek is.
Vagyis az optimizmus után most következik a végrehajtás időszaka: a piacok már nem az ígéreteket, hanem azok gazdasági eredményeit fogják értékelni – tette hozzá.
A magyar piac már nem olcsó
A kedvező befektetői hangulat a Budapesti Értéktőzsdén is jól látható. A BUX történelmi csúcsok közelében mozog, a magyar részvények pedig az első fél év egyik legjobb teljesítményét nyújtották a nemzetközi mezőnyben. A szakértők szerint ugyanakkor a magyar piac elveszítette egyik legfontosabb korábbi előnyét: már nem számít olcsónak.
Vince Péter szerint két-három évvel ezelőtt még egyértelmű értékalapú befektetésnek számított a magyar részvénypiac, mára azonban az árfolyam-emelkedések következtében átlagos értékeltségen forognak a vezető papírok. Ez azt jelenti, hogy a további emelkedést már nem az alacsony árazás, hanem a vállalatok eredménytermelő képessége alapozhatja meg.
A vezető részvények kilátásait Debreczeni Csaba elemezte. A Mol esetében rámutatott, hogy a magas olajár önmagában nem jelent automatikusan kiemelkedő eredményeket. A társaság első negyedévét elsősorban a vártnál gyengébb finomítói teljesítmény terhelte, vagyis a kedvező nyersanyagpiaci környezetet nem tudta teljes mértékben profitra váltani. Emellett továbbra is fontos tényező marad a szerb NIS-ben meglévő érdekeltség jövője és az ehhez kapcsolódó geopolitikai bizonytalanságok.
Az OTP esetében ugyanakkor Debreczeni Csaba szerint alapvetően megváltozott a befektetői megítélés. A bankra ma már nem lehet egyszerűen magyar pénzintézetként tekinteni: régiós jelenléte és eredménytermelő képessége miatt sokkal inkább közép-európai bankcsoportként érdemes értékelni. Ez az egyik oka annak is, hogy teljesítményét egyre kevésbé kizárólag a magyar gazdaság határozza meg.
Minden az arany mellett
A szakértők arról is beszéltek, hogy a magas infláció évei átírták a hagyományos portfólióépítési szabályokat. Korábban természetesnek számított, hogy a részvénypiacok gyengélkedése idején a kötvények ellensúlyozzák a veszteségeket, az elmúlt években azonban gyakran egyszerre estek mindkét eszközosztály árai.
Vince Péter szerint ebből azonban nem az következik, hogy a kötvények elvesztették jelentőségüket. Éppen ellenkezőleg: a jelenlegi hozamszintek ismét vonzó reálhozamot kínálnak. Az amerikai állampapírok 4-4,5 százalék körüli hozama, illetve a német kötvények mintegy 3 százalékos szintje olyan befektetési lehetőséget jelent, amely infláció feletti megtérülést biztosíthat hosszabb távon. A kötvények szerepe ugyan változott, de ismét fontos elemei lehetnek egy kiegyensúlyozott portfóliónak.
Hasonlóan pozitívan látja az arany hosszabb távú kilátásait is. Bár az elmúlt hónapokban korrekció következett a korábbi jelentős emelkedés után, a fundamentumok továbbra is kedvezőek. A jegybankok folyamatos aranyvásárlásai, a dollár várható fokozatos gyengülése, valamint az erősödő geopolitikai bizonytalanságok továbbra is támogatják a nemesfém árfolyamát. Ugyanakkor a szakértők szerint a megnövekedett volatilitás miatt érdemes valamivel kisebb súlyt adni neki a portfóliókban, mint korábban.
(Borítókép: Magyar Péter miniszterelnök és Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter az Országgyűlés plenáris ülésén 2026. május 27-én. Fotó: Bruzák Noémi / MTI)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!