Az iráni konfliktus fejleményeitől a NATO-csúcs legfontosabb tanulságain át egészen az orosz parlamenti választásokig számos aktuális biztonságpolitikai kérdést elemzett Bendarzsevszkij Anton a Frontvonal legújabb adásában.
A szakértő szerint több látványos politikai bejelentés mögött valójában tudatos tárgyalási stratégia húzódik meg, miközben Európa és a NATO történelmi fordulóponthoz érkezett.
Trump védelmi pénze inkább politikai nyomásgyakorlás volt
Bendarzsevszkij Anton szerint Donald Trump Hormuzi-szorosra vonatkozó, úgynevezett „védelmi pénzről” szóló kijelentése nem valódi gazdasági intézkedésnek készült. A szakértő úgy véli, a bejelentés elsődleges célja az volt, hogy az Egyesült Államok közel-keleti partnereit aktívabb közvetítésre ösztönözze Irán és Washington között. Egy ekkora, akár a szállított rakomány értékének húsz százalékát elérő díj ugyanis szerinte sem politikailag, sem gazdaságilag nem lett volna fenntartható.
Bendarzsevszkij arra is felhívta a figyelmet, hogy a konfliktus legnagyobb vesztesei nem az Egyesült Államok, hanem a térség országai, amelyek gazdasága az energiaszektor mellett egyre inkább a turizmusra és a logisztikára épül. Éppen ezért érdekeltek a mielőbbi rendezésben.
A NATO már nem ugyanaz a szövetség, mint néhány éve volt
A szakértő szerint az idei NATO-csúcs egyik legfontosabb üzenete, hogy a tagállamok végleg szakítottak azzal a gondolkodással, miszerint biztonságukat kizárólag az Egyesült Államokra bízhatják, majd emlékeztetett: Donald Trump első elnöksége idején még csupán négy NATO-tagország teljesítette a GDP 2 százalékát elérő védelmi kiadási célt, ma már viszont szinte valamennyi szövetséges eléri ezt a szintet, miközben egyre többen készülnek az 5 százalékos vállalás teljesítésére. A NATO-csúcson több tízmilliárd dollár értékű hadiipari megállapodás született, új gyártási licencekről döntöttek, és a fegyvergyártási kapacitások bővítése is kiemelt szerepet kapott. Bendarzsevszkij szerint mindez azt bizonyítja, hogy a szövetség levonta az ukrajnai háború tanulságait.
Ha Európa már 2022 előtt ilyen ütemben fejlesztette volna a haderejét, Ukrajna sokkal gyorsabban és hatékonyabban kaphatott volna támogatást.
Ukrajna már saját Patriot rakétákat gyárthat – de ez egy figyelmeztetés is
A NATO egyik fontos döntéseként Ukrajna megkapta a Patriot légvédelmi rakéták gyártási licencét. Ez egyszerre jelent politikai áttörést és kellemetlen beismerést is, ugyanis a döntés azt jelzi, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei egyszerűen nem képesek elegendő rakétát előállítani ahhoz, hogy kielégítsék az ukrán és a saját készletigényeiket is. Éppen ezért a nyugati stratégia ma már nem csupán fegyverszállításról, hanem gyártási kapacitások kiépítéséről is szól.
Putyin a háborúra építi választási kampányát
A Frontvonalban szó esett az orosz parlamenti választásokról is. Bendarzsevszkij kifejtette, hogy az eddigiekhez képest újdonság, hogy a Kreml már nem igyekszik háttérbe szorítani a háborút a kampányban, hanem éppen arra építi politikai üzenetét. A szakértő emlékeztetett arra is, hogy a békepárti jelölteknek továbbra sincs valódi mozgásterük Oroszországban. Példaként említette Borisz Nagyezsdint, akit korábban az elnökválasztásról, most pedig a parlamenti választásról is sikerült jogi eszközökkel eltávolítani.
A szakértő úgy látja, hogy az orosz politikai rendszerben továbbra is csak az úgynevezett „rendszerellenzék” működhet, amely ugyan külön pártokban politizál, de a stratégiai kérdésekben rendre a Kreml álláspontját támogatja. Ennek következtében a szeptemberi választások nem a hatalom valódi kihívóiról, hanem a háborús politika legitimálásáról szólhatnak.
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!