A Stockholmi Békekutató Intézet szerint a tavalyi évben Európában növekedett legnagyobb mértékben a védelmi kiadások értéke. A számok nyelvén: tavaly 14 százalékkal emelkedtek Európa védelmi kiadásai, ez összegszerűen 864 milliárd dollár.

A növekmény az Egyesült Államokét is megelőzi, voltaképp

a II. világháború óta nem költött ennyit fegyverkezésre Európa;

ez a NATO-csúcson is téma volt.

Az InfoRádió megkeresésére Nagy Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője felidézte, Donald Trump régóta azt várta az európai szövetségesektől – és ezt hangoztatta is –, hogy fizessék közösen a NATO számláját, kiegyenlítettebben, mint eddig, annál is inkább, mivel egy közös védelmi szövetségről van szó. A kritikának szerinte egyébként részben volt is alapja, mert ha megnézzük a védelmi kiadások megoszlását, valóban

az Egyesült Államok volt az, amely a pénz 70-80 százalékát korábban beletette, és képességekkel is sokkal jobban hozzájárult a NATO-hoz.

Ez a helyzet egyenlítődik most ki lassan, ennélfogva a legutóbbi, ankarai NATO-csúcson már csendesebb is volt e tárgyban Donald Trump Nagy Dávid szerint.

Az európai ráfordítás növekedése most:


a tagállami GDP 3,5+1,5 százalékát költik védelemre, ebből
3,5 százalék tisztán védelmi kiadás
1,5 százalék pedig védelmi jellegű kiadás, ami kettős felhasználású (útfelújítás, hídépítés, infrastrukturális beruházás).

Az elköteleződésből egyébként Spanyolország kibújt, jegyezte meg az elemző.

Hangsúlyozta: maga a fegyverkezés és főleg a stratégiai jellegű fegyverrendszerek beszerzése, építése, vagyis a stratégiai autonómia elérése nem egy-két évben mérhető, 5-7-10 évet is fel fog emészteni.

„Ebben a tekintetben Európa még nagyon az elején jár a folyamatnak, sok tekintetben nincs is meg a képessége, hogy olyan eszközöket építsen, mint például stratégiai mélységű légvédelem vagy például olyan vadászgéppark F35-ösökből, ami az Egyesült Államoknak megvan” – ecsetelte Nagy Dávid.

Hozzátette:

a teljes kontinensre kiterjedő nukleáris védőernyő sincs, amit szintén az USA biztosít,

így hiába hangoztatja Európa a stratégiai autonómiát, önmagát még bőven nem tudja megvédeni amerikai segítség nélkül.

A cikk Kalapos Mihály interjúja alapján készült.