Kevés közjogi méltóság mondhatja el magáról, hogy a saját menesztését kell ellenjegyeznie. Sulyok Tamás most ebben a helyzetben van, miután az Országgyűlés hétfőn 139 igen és 6 nem szavazattal elfogadta az Alaptörvény tizenhetedik módosítását, amely egyetlen mondattal rendelkezik arról, hogy a hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik.
Forsthoffer Ágnes házelnök még aznap délután aláírta és megküldte a szöveget a Sándor-palotába, ezzel elindult az ötnapos visszaszámlálás, amely szombaton jár le.
„Az én szememben ő nem köztársasági elnök”
Magyar Péter már a választási kampányban következetesen ígérte, hogy kormányra kerülve távoznia kell azoknak a közjogi méltóságoknak, akiket ő csak Orbán-báboknak nevezett – a listán a Kúria elnökétől a legfőbb ügyészen át a Médiahatóság vezetőjéig sokan szerepeltek, de az első helyen mindig a köztársasági elnök állt. A Tisza elnöke már a választás estéjén, a győzelmi beszédében lemondásra szólította fel Sulyok Tamást, másnap, április 13-án pedig az első nemzetközi sajtótájékoztatóján meg is erősítette az álláspontját.
„Az én szememben ő nem köztársasági elnök” – fogalmazott akkor Magyar, aki szerint a magyar emberek a voksukkal arról is döntöttek, hogy az államfőt le kell váltani.
A Sándor-palota már ekkor jelezte, hogy nem tervez önkéntes távozást. A hivatal az Alaptörvényre hivatkozott, amely szerint az elnök dolga az alakuló ülés összehívása és a miniszterelnök-jelölt megnevezése. Arról, hogy le kell mondania egy kormányváltás esetén, arról viszont nem ír az Alaptörvény. Pontosabban, akkor még nem írt…
Negyven perc a palotában
Április 15-én aztán sor került a személyes találkozóra is. Sulyok a Sándor-palotában fogadta a választáson bejutott pártok vezetőit, Magyar Péterrel nagyjából negyven percet beszélt, aki személyesen is kérte tőle a lemondását. Az államfő a találkozó alatt – Magyar Péter szerint – erre úgy reagált, hogy azt mondta, megfontolja a kormányfőjelölt érveit.
A megfontolás nem tartott sokáig, pontosabban nem arra az eredményre jutott, amit a Tisza várt, ugyanis Sulyok Tamás bejelentette, hogy nem fog lemondani. Magyar ezért április 20-án, a párt frakciójának alakulásakor határidőt szabott, és május 31-ig adott időt Sulyoknak és a többi közjogi méltóságnak, hogy maguktól távozzanak. Egyikük sem távozott a megadott határidőig.
Sulyok ehelyett ellentámadásba lendült. Május 18-án az Indexnek adott interjút, amelyben leszögezte, hogy nincs alkotmányos indok a lemondására, május 29-én pedig – két nappal a határidő lejárta előtt – a Sándor-palota közleményben minősítette alkotmányosan értelmezhetetlennek a politikai indokú felszólításokat. Ugyanezen a napon az államfő bejelentette azt is, hogy az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületéhez, a Velencei Bizottsághoz fordult, mert szerinte a kialakult konfliktus az államfői intézmény tekintélyét is rombolja. Egy kört futott a hazai Alkotmánybíróságnál is egy Alaptörvény-értelmezési indítvánnyal, ott azonban hét alkotmánybíró jelentett be kizárási okot személyes érintettségre hivatkozva, így a testület napirendre sem vette az ügyet.
Május 31-én, a határidő lejártának napján Sulyok videóban jelentette be, hogy esküjéhez híven a helyén marad. Magyar Péter válasza a politikai kommunikáció újabb mélyrétegeit tárta fel, a miniszterelnök ugyanis egyetlen kérdéssel és egy röhögő emodzsival reagált az államfő bejelentésére.
Jön a Tisztítótűz
Június elsején a kormányfő személyesen ment el a Sándor-palotába közölni, ha az államfő nem megy magától, majd megy alaptörvény-módosítással, majd hozzátette, hogy nem személyre szabott jogalkotással távolítják el a köztársasági elnököt.
Tájékoztattam a köztársasági elnököt, amennyiben nem mond le önként, akkor a mai napon tájékoztatom a Tisza frakcióját a javaslatainkról és haladéktalanul megkezdjük a szükséges eljárásokat. Arról is tájékoztattam az elnök urat, hogy az Alaptörvény szerint több lehetőség is van a leváltásra. Benne van a megfosztási eljárás, de mi a hivatal védelme érdekében nem ezt az eljárást fogjuk választani. Módosítani fogjuk az Alaptörvényt. Nem személyre szabott jogalkotással fogunk élni
– fogalmazott a miniszterelnök.
A június közepén Tisztítótűz művelet néven bemutatott csomag Sulyokra vonatkozó passzusa ehhez képest kifejezetten a hivatalban lévő köztársasági elnökről rendelkezik, amit maga az érintett úgy kommentált, hogy a szöveg nem értelmezhető másként, mint egy konkrét személyre szabott jogszabályként.
Hogy személyre szabott, vagy nem személyre szabott, azt mindenki döntse el saját maga. Így szól az Alaptörvény 17. módosításának Záró és vegyes rendelkezések részének 34. pontja:
Az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik. A hivatalban levő köztársasági elnök megbízatásának megszűnését követően az Országgyűlés az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tartó időtartamra köztársasági elnököt választ a 11. cikk rendelkezései szerint.
A tizenhetedik módosítás persze jóval többről szól az államfő menesztésénél. Tizenkét évben maximálja a képviselői mandátumot, hetvenéves korhatárt szab az Alkotmánybíróságon, visszahívhatóvá teszi a Kúria és az OBH elnökét, megszünteti Polt Péter megbízatását az Alkotmánybíróság élén, és Alaptörvénybe emeli a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt. A javaslatot Magyar Péter július 4-én nyújtotta be, a parlament rendkívüli nyári ülését pedig kifejezetten azért hívták össze, hogy minél hamarabb szavazhassanak róla.
Sulyok közben Velencére várt. A bizottság küldöttsége július 2-án Budapestre is látogatott, és ekkor még arról volt szó, hogy a testület sürgősséggel tárgyalja az államfő beadványát – azt a 22 oldalas, angol nyelvű dokumentumot, amelyet a Sándor-palota a múlt héten hozott nyilvánosságra, és amelyben az elnök arra kért választ, összeegyeztethető-e az európai alkotmányos normákkal egy hivatalban lévő államfő mandátumának alkotmánymódosítással történő megszüntetése.
A leghosszabb hétvége
Az utolsó felvonás múlt csütörtökön kezdődött, amikor a Fidesz Stop Önkény!címmel tüntetést szervezett a Sándor-palota elé , néhány ezer ember részvételével. Július 11-én, szombaton – a családjával nyaraló – Magyar Péter a Facebookon üzente meg a menetrendet, amely szerint az Országgyűlés hétfőn elfogadja a módosítást, az elnöknek öt napja lesz aláírni, ha pedig nem teszi, megindítható ellene a megfosztási eljárás. A miniszterelnök hétfőn már azzal is előállt, hogy a Fidesz a hét közepén megtiltotta Sulyoknak az aláírást, és Gulyás Gergely vezetésével előre legyártották az alkotmánybírósági beadványt is – ezt a frakcióvezető cáfolta.
A hétfői rendkívüli ülést a Fidesz és a KDNP tiltakozásul bojkottálta, Gulyás Gergely pedig lemondott a frakcióvezetői posztjáról, amiről Magyar Péter a saját napirend előtti felszólalása közben értesült. A miniszterelnöki felszólalásra még a szavazás előtt megérkezett Sulyok válasza is.
Az államfő méltatlannak nevezte és visszautasította „a hivatalban lévő miniszterelnök valótlan állításait”, a kormányfő kommunikációját pedig a közvélemény manipulálásának és az „alkotmánybírósági normakontroll kezdeményezés” ügyében hozandó autonóm döntésére irányuló nyomásgyakorlásnak minősítette, amely szerinte kirívóan sérti az alkotmányos rendet. Magyar Péter Sulyok Tamás posztja alatt ezúttal már három röhögő emodzsit kommentelt, majd megkérdezte a köztársasági elnököt, hogy miért nem ment el a Parlamentbe és mondta el ott az álláspontját.
A nap végére, a szavazás után Sulyok utolsó reménye is szertefoszlott, a Velencei Bizottság ugyanis épp aznap közölte, hogy a korábban jelzett sürgős eljárás helyett rendes menetrendben, azaz csak az októberi plenáris ülésén tárgyalja az államfő indítványait. Orbán Viktor mindenesetre bejelentkezett a végekről – a labdarúgó-világbajnokságról –, a volt kormányfő szerint ha az elnököt erőszakkal fosztják meg a hivatalától, Magyarországnak joga van ellenállni, és ellen is fog állni.
Aláír, lemond vagy jön egy rövid jogi dagonya
Sulyok Tamás azóta hallgat, legalábbis a lényegről. Szerdán, a bíróságok napján posztolt ugyan a Facebookra, a jogállamiság működtetéséről szóló ünnepi gondolatokkal, amelyekben nehéz nem áthallást találni, a nagy kérdésre azonban egyelőre nem válaszolt.
Az opciói szombat estig a következők. Aláírhatja a módosítást, ekkor az már vasárnap kihirdethető, a mandátuma pedig a kihirdetést követő napon megszűnik.
Lemondhat tiltakozásul az aláírás előtt – a Magyar Hang információi szerint a palotában ez a forgatókönyv áll nyerésre –, ekkor az aláírás Forsthoffer Ágnesre marad, aki házelnökként ideiglenesen az államfői jogköröket is átveszi, vagyis lényegében a saját megbízatását szignózza.
Végül elküldheti a szöveget az Alkotmánybíróságnak, a testület azonban 2013 óta alkotmánymódosítást tartalmilag nem, csak eljárási szempontból vizsgálhat, időt nyerni pedig ezzel sem lehet. Ha ugyanis az elnök határidőre nem ír alá, az Országgyűlés kétharmada rendkívüli ülésen megindíthatja ellene a megfosztási eljárást, amelynek ideje alatt az elnöki jogköröket szintén a házelnök gyakorolja – aki ebben a minőségében ki is hirdettetheti a módosítást.
A parlament mindenesetre nem a bizonytalanságra rendezkedik be. Forsthoffer Ágnes napirendi javaslata szerint a képviselők hétfőn első napirendi pontként már arról tárgyalnak, melyik alelnök lássa el a házelnöki feladatokat, amíg ő a köztársasági elnökéit gyakorolja. Az új államfőt az Országgyűlésnek harminc napon belül kell megválasztania – hogy ki lesz az, arról már folynak a találgatások.
Akárhogy dönt tehát Sulyok Tamás, a kilencvenhét napja tartó közjogi csörte a hétvégén véget ér. Az már most látszik, hogy az utolsó szó nem az övé lesz – legfeljebb az utolsó aláírás.
(Borítókép: Sulyok Tamás 2025. március 21-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!