A filmrajongók sok éve abban a kivételes helyzetben részesülhettek, hogy körsétát tehettek John Malkovich koponyájában; most be kell érniük azzal, hogy a feje fölé fókuszálnak. Ez sem kevés, mert az összetéveszthetetlen koponya fölött a falon egy eredeti Rembrandt fityeg, történetesen a németalföldi májsztró egyik önarcképe. Malkovich – a szerepe szerint Joe Black New York-i gengszter – motivációja nem tér el a legális milliárdosokétól: a műalkotás árát a kapzsiság tőzsdéjén a legnagyobbnál is nagyobb összeggel, a felbecsülhetetlennel árazza be.
Rembrandtnál is van azonban jobb, értékesebb, alapvetőbb, mi több, istenibb: egy bizonyos Dante Alighieri Isteni színjáték című művének kézirata. Mr. Black, a korai Tarantino-film, a Kutyaszorítóban rejtélyes körülmények között túlélt hősének inkarnációjaként magához rendel két szakembert – egy jéghideg bérgyilkost és az emocionális Dante-függő, az összeomlás közelében lévő írót. Az egyik mottója, hogy soha ne bízz a süketelőkben, a másik úgy ismeri az Isteni színjátékot, mintha ő írta volna.
Kettejük dolga lesz, az Isteni színjáték odisszeáját idéző Vergilius és Dante szerepével azonosulva, hogy a kalkulálhatóan magas véráldozattal járó misszióhoz mért összegért megszerezzék a paradicsom, a purgatórium és a pokol középkori verses térképének eredeti kéziratát. Még nem tudni, kinek adják el, de most végre kiderült: a velencei fesztiválon bemutatott filmet a Netflix sokmilliós közönségének.