Donald Trump amerikai elnököt koporsóban ábrázoló, megöljük Trumpot feliratot is tartalmazó Amerika-ellenes óriásplakát a teheráni Engelab téren 2026. július 15-én (Fotó: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh)
Nem akarok többé velük foglalkozni – így válaszolt Donald Trump amerikai elnök, amikor az ankarai NATO-csúcs idején az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszünetről kérdezték. Mindez nem sokkal azután történt, hogy az amerikai haderő csapásokat hajtott végre iráni célpontok ellen válaszul arra, hogy három olajszállító hajót is támadás ért a Hormuzi-szorosban. Majd a következő napokban újabb bombázásokat hajtottak végre. A légicsapások előtt az Egyesült Államok visszavonta az Irán számára adott átmeneti olajszankció-mentességet is. De melyik fél áll most jobban a konfliktusban?
Washington ma rosszabb feltételekről tárgyal, mint 2025 júniusában, amikor Irán még kész volt azokat elfogadni – mondta el lapunknak Sógor Dániel arabista, a térség szakértője, aki emlékeztetett: az elmúlt hónapokban a Perzsa-öbölben, Irakban és Jordániában lévő amerikai támaszpontok nagyon súlyos károkat szenvedtek és az érintett államok ma kezdenek kibújni Washington irányítása alól. Ehhez képest Irán három – két nyílt és egy bújtatott – agressziót élt túl, ő diktálja a feltételeket, 40 éve nem látott bevételekre tesz már most szert és minden kilátás szerint nagyon hamarosan kiszabadul az eddigi szankciók alól. – Igaz, hogy ezért hatalmas árat fizetett, de a helyzetet reálisan nézve ez nem lehet kérdés. Teherán számításai igaznak bizonyultak, Washingtonnak pedig a jelentős katonai erő felvonultatása ellenére sem maradt más, mint Trump naponta egymásnak ellentmondó nyilatkozatai – hangsúlyozta az elemző.
• Hogyan változott meg Irán elrettentő ereje a konfliktus kezdete óta?
• Miért nincs már szüksége Iránnak atomfegyverre?
• Mennyire reális forgatókönyv, hogy megszületik egy új, de tartós nukleáris megállapodás?