Nem sokkal az ukrajnai háború kezdete után a nyugati országok több száz orosz kémet utasítottak ki a fővárosaikból, és tettek feketelistára Kremlhez köthető vállalatokat. Az összehangolt lépés célja az volt, hogy megnehezítsék az orosz hírszerzés dolgát, valamint ehhez kapcsolódó berendezések megszerzését. Ugyanakkor a kitiltott kémek váratlan helyen bukkantak fel: Japánban.
A The New York Times oknyomozása szerint a szigetországot elégtelen kémelhárító törvényei és virágzó csúcstechnológiai ipara kiváló helyszínné tették az orosz kémek számára.
Ukrán becslések szerint az orosz rakéták és drónok 90 százaléka tartalmaz japán alkatrészeket.
A tokiói műveletek középpontjában egy titkos orosz katonai hírszerző egység, a 20. Igazgatóság áll, amelynek nyugati hírszerzők közölték, hogy tagjaik diplomatáknak vagy üzletembereknek álcázva magukat katonai fejlesztéseket vásárolnak vagy csempésznek Oroszországba. A 20. Igazgatóság műveletét az Aeroflot orosz állami légitársaság fedett alkalmazottja vezeti.
Ennek a tevékenységnek az ára jól látható az ukrajnai háború elhúzódásában, egyes tisztviselők úgy gondolják, hogy Oroszország azért képes még mindig folytatni a harcot, mert továbbra is hozzáfér olyan technológiákhoz, amelyeket Japánból szerez be. Erre példaként az orosz H−101 típusú robotrepülőgépet hozták fel, amelynek ukrán elemzéséből kiderült, hogy olyan japán alkatrészeket tartalmazott, amelyek elvileg el sem juthattak volna Oroszországba. Az ukrán tisztviselők bemutatták a szigetországnak ezeket a bizonyítékokat, de a tokiói kormány lassan reagált erre.
Japánt a kémek paradicsomának tartják, egyrészt a második világháborút lezáró, a győztes nagyhatalmak által kialakított korlátozások miatt, másrészt pedig Japánnak nincs külföldi hírszerző ügynöksége. Siozaki Akihisza kormánypárti képviselő szerint „válságosnak érzik ezt a helyzetet”, a japán külügyminisztérium ennek ellenére nem reagált a kémkedéssel kapcsolatos kérdésekre, de megjegyezték, hogy a kormány együttműködik szövetségeseivel az Oroszországba irányuló katonai termékek exportjának tiltása érdekében.
Mégis úgy tűnik, az orosz kémek a japán hatóságok szeme előtt tevékenykednek, mivel az Aeroflot tokiói irodája mindössze tíz perc sétára van a kémkedési ügyeket vizsgáló Országos Rendőrségi Hivatal székhelyétől. Nyugati hírszerzők szerint pedig előbbinek a 22. emeletéről irányítja az orosz akciókat a 20. Igazgatóság tokiói embere, Makszim Vlagyimirovics Filcsenkov.
Két éve működhet szabadon Tokióban
Oroszországnak égető szüksége volt a csúcstechnológiás alkatrészekre, amikor Makszim Filcsenkov 2024 februárjában átvette a tokiói iroda vezetését. Az ukrajnai háború ekkor váltott az első világháborút idéző felőrlő csatákból a dróntechnológiára épülő hadviselésre, amellyel az ukránok technológiai előnyre tettek szert.
Ahhoz, hogy Moszkva lépést tartson velük, hagyományos haderejét ki kellett egészítenie az új technológiával. Kína ugyan támogatta őket, de a hadsereg legfejlettebb fegyverzetéhez nem volt pótlás alkatrészekből, hiszen azokat Oroszország már nem tudta importálni. Ekkor lépett színre az orosz katonai hírszerzés, a GRU tisztje. Hírszerzői források szerint mivel Filcsenkov már korábban is dolgozott Japánban, így kellő tapasztalattal rendelkezett ahhoz, hogy a szükséges eszközöket eljuttassa Oroszországba.
Ennek érdekében olyan logisztikai cégek képviselőivel találkozott, amelyek Japánból exportáltak megfelelő alkatrészeket az oroszoknak. Emiatt nyugati tisztviselők figyelmeztették a szigetországot, hogy ezáltal a GRU tisztjeit segítik abban, hogy hamis indokkal csúcstechnológiát vásároljanak, és azt eljuttassák megbízóiknak.
Híd Japán és Oroszország között
Ehhez volt szükség a 20. Igazgatóságra, amelynek ugyan korábbi tevékenysége nem ismert, de egyes források szerint már az ukrajnai háború előtt is létezett. Azóta viszont központi szerepet játszik a Kreml katonai technológia megszerzésére irányuló törekvéseiben. A GRU kémei már a hidegháború alatt is az Aeroflotot használták fedőszervként, miközben nyugati technológiát próbáltak megszerezni. Az orosz légitársaságot ugyan Tokió nem tette feketelistára, így partnereik aktív közreműködésével folytatják a rejtett tevékenységüket.
Közülük az egyik, a Proco Air „hídként” határozza meg önmagát Japán és Oroszország között. A vállalat rakományokat bérel olyan légitársaságoknál, amelyek olyan országokba is repülnek, ahol az Aeroflot is működik, mint például Srí Lanka vagy Üzbegisztán. Az oroszok ott veszik át a rakományt, majd elszállítják rendeltetési helyükre. Ugyanakkor ez még nem számít illegális tevékenységnek, ezért rengeteg áru érkezik Oroszországba. Az egyik legnagyobb közvetítő ország Vietnam, amelyen keresztül az orosz beszerzések történnek.
A Proco Airnek Tokió ipari negyedében van a székhelye, alig húsz percre az Aeroflot irodájától. A céget Miki Takehiko vezeti, és elmondása szerint 2018 körül ismerte meg Filcsenkovot, de csak hat évvel később kezdett vele együtt dolgozni, amikor az orosz kém visszatért a japán fővárosba.
Orosz gyógyszeripari vállalat is részesült a japán exportból
Az elmúlt évben Miki Takehiko felkereste egy Kínában élő ismerősét, akit még Filcsenkov mutatott be neki, és ahhoz kért segítséget tőle, hogy olyan árukat szállíthasson, amelyekről tudta, hogy tilos Oroszországba exportálni, bár ezt az információt a Proco Air vezetője tagadta. Ehelyett hangsúlyozta, hogy orvosi eszközöket és kozmetikumokat szállított oda, amelyet egy régebbi fuvarlevéllel bizonyított. A dokumentum pedig látszólag alátámasztotta a japán cégvezető állítását: március 12-én egy orvosi eszközöket tartalmazó szállítmány ment Srí Lankán keresztül Oroszországba. Némi szépséghiba, hogy megpróbálta kihúzni egy cég nevét, amely a Kremlhez kötődik. Ez a cég pedig az R-Pharm nevű moszkvai gyógyszeripari vállalat volt.
Az R-Pharm nem áll nyugati szankciók alatt, bár alapítóját, Alekszej Repiket Ausztrália, Nagy-Britannia és Kanada is feketelistára tette a Vlagyimir Putyinhoz fűződő kapcsolatai miatt. Repik számos alkalommal tűnt fel az orosz elnök oldalán, valamint beszámolt arról, milyen erőfeszítéseket tett az ukrajnai háború támogatása érdekében.
A Proco Air ellen azonban nem emeltek vádat semmilyen jogsértés miatt, és Miki Takehiko elmondása szerint a japán hatóságok soha nem keresték meg őt a szállítmányok ügyében. Kijelentette, hogy soha nem segített tudatosan a szankciók alatt álló személynek.
Diplomáciai figyelmeztetések sora érkezett a szigetországba, a japán kormány lépéseket tett
A nyugati kormányok már többször figyelmeztették Japánt, hogy csúcstechnológiáját Oroszországba csempészik. Emiatt 2025 áprilisában Ukrajna legalább nyolc hivatalos diplomáciai levelet küldött a japán külügyminisztériumnak. Ezekben részletezték azokat a bizonyítékokat, amelyek szerint a szigetországból származó alkatrészeket találtak orosz fegyverekben a polgári célpontok elleni támadások helyszínein.
A diplomáciai jegyzékek listákat és fényképeket tartalmaztak a megtalált japán gyártmányú alkatrészekről, amelyek még ballisztikus rakétákban is előfordultak.
Remélem, figyelembe veszik ezt az információt az Oroszország elleni további korlátozások megfontolásakor, illetve az érzékeny áruk és technológiák harmadik országokba irányuló szállítására vonatkozó exportellenőrzés szigorításakor
– állt a japán külügyminisztérium tisztviselőinek küldött levélben.
Ukrajna egy olyan listát is átadott Japánnak, amely tartalmazta, mely japán cégek által gyártott alkatrészeket találtak orosz eszközökben, többek között a Nippon Electric Corporation, a Panasonic és a Toshiba. A dokumentumban viszont már nem szerepelt, hogy ezek a vállalatok célirányosan adták volna el termékeiket Oroszországnak, szemben azzal a lehetőséggel, hogy azokat más országokba szállították, majd onnan adták tovább.
Ennek ellenére minden érintett vállalat tagadta a jogsértést, és közölte, hogy elkötelezettek Japán gazdasági szankcióinak és kereskedelmi korlátozásainak betartása mellett. A Nippon Electric Corporation elmondta, hogy az ukránok által azonosított elektronikai alkatrészek régi típusúak, és a cég évek óta nem értékesítenek ilyeneket.
A japán gazdasági, kereskedelmi és ipari minisztérium közölte, hogy figyelmeztette a vállalatokat és az iparági szervezeteket a szankciók megkerülésére irányuló kísérletekkel kapcsolatban. Emellett feketelistára tett több tucat külföldi szereplőt is, akiket azzal gyanúsítanak, hogy segítik Oroszországot az exportkorlátozások kijátszásában.
Ismét felállítják a külföldi hírszerző hivatalt Japánban
Ukrajnán kívül más nyugati tisztviselők is jelezték Tokiónak az orosz kémtevékenységet, valamint információkat adtak át azokról a vállalatokról, köztük a Proco Airről, amelyekről feltételezik, hogy segítik az orosz ügynököket szankcionált áruk Oroszországba szállításában. Bár kifejezetten Makszim Filcsenkov ellen nem léptek fel, a japán tisztviselők egyáltalán nem közömbösek Ukrajna iránt. A háború kezdetén Japán csatlakozott az Egyesült Államok és az Európai Unió által bevezetett szankciókhoz, majd később katonai támogatást is küldött Kijevnek.
Takaicsi Szanaé japán miniszterelnök vezetésével az ország nagyszabású programot indított hírszerzési képességeinek megerősítésére, részben azért, hogy jobban ellenőrizhesse az illegális exportot, valamint megakadályozhassa a kémkedést. Januárban a tokiói rendőrség bejelentette, hogy lelepleztek egy orosz kémet, aki ukránnak adta ki magát, és megpróbált üzleti titkokat ellopni egy japán munkavállalótól. Kémkedésre vonatkozó törvény hiányában a rendőrség versenyjogi szabályok megsértése miatt indított csak eljárást, az orosz ügynök azonban még a vádemelés előtt elhagyta a szigetországot.
(Borítókép: Tokió. Fotó: MHLai / Shutterstock)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!