A republikánus kultúrharc nem most érte el az amerikai oktatást, de a texasi döntés eddig nem látott mértékű központi beavatkozást jelent. Az állami oktatási tanács által elfogadott kötelezőolvasmány-lista több mint 5 millió diák mindennapjait határozza meg.
A javaslat kritikusai szerint a döntés
összeegyeztethetetlen az egyház és az állam alkotmányos szétválasztásával,
és háttérbe szorítja a más vallású, illetve vallástalan családok gyermekeit.
Ezzel szemben a támogatók azzal érvelnek,
hogy az Egyesült Államok alapításakor a zsidó-keresztény értékek jelentették az ország alapját, így ezek megjelenítése az állami iskolák tantervében indokolt
– írja a Los Angeles Times.
Dávid és Góliát
Az új szabályozás újszerűségét az adja, hogy kiveszi a döntést a helyi iskolák vezetőinek és a pedagógusoknak a kezéből, és az olvasmányokat központilag határozza meg. Az új tanterv szerint a legkisebbeknek szánt képeskönyvek mellett már általános iskolában megjelennek az olyan klasszikus történetek, mint Dávid és Góliát.
Később, felső tagozatban a diákok már konkrét újszövetségi passzusokkal, a többi között a hegyi beszéddel találkoznak,
a középiskolásoknak pedig a bibliai szövegeket kiegészítő anyagként kell forgatniuk Charles Dickens vagy éppen Jane Austen művei mellé.
A liberális és szakmai szervezeteket különösen felháborítja, hogy a lépés figyelmen kívül hagyja a sokszínűséget, és egyetlen vallást állít fókuszba. Elva Mendoza, a progresszív Texas Freedom Network munkatársa szerint a texasi iskolák mindenféle vallási háttérrel rendelkező és vallástalan gyermeket is kiszolgálnak, és mindannyiuknak szívesen látottnak kellene érezniük magukat a texasi iskolákban.
Ez a döntés azt az üzenetet küldi a gyerekeknek, hogy egy és csakis egy vallási szöveg – a keresztény – méltó arra, hogy felkerüljön erre a kötelezőolvasmány-listára.
Ugyanakkor a helyi konzervatív szülők és támogatók lelkesen fogadták az újítást, mondván, a hagyományos értékrendet végre törvényi szinten is meg kell védeni. Brooke Mazel lubbocki nyugdíjas például azzal érvelt a tanács előtt, hogy a saját gyermekei és unokái is erős hitben nőttek fel.
Meg kellene ünnepelnie azt a 250 évét Amerikának, amely egy megingathatatlan keresztény értékekkel rendelkező nemzetként indult útjára
– fogalmazott a döntést támogató Mazel.
2030-tól vezetik be
A szakmabeliek szerint az ehhez hasonló központi szabályozás veszélyes precedenst teremthet. Kasey Meehan, a PEN America „Szólásszabadság az olvasásban” programjának igazgatója úgy látja, hogy a kötelező lista bevezetése felér egy burkolt cenzúrával, hiszen kiszorítja az eltérő kulturális hátterű szerzőket az oktatásból. Szerinte a lista ideológiailag egyértelműen a konzervatív irányba tolódik el. Ezt a gyanút erősíti az is, hogy a Julius Caesar tanításához kapcsolódó kötelező kiegészítő anyagok között Margaret Thatcher Ronald Reagannek írt gyászbeszéde is szerepel – ami a kritikusok szerint már egyértelmű ideológiai választás.
Frank Strong texasi angoltanár és jogvédő szintén arra mutatott rá, hogy a sokszínűség elengedhetetlen ahhoz, hogy a gyerekek más kultúrákat is megismerjenek, a már említett Elva Mendoza pedig egyenesen arra kérdezett rá, hogy miért kell még az óvodások olvasmányait is felülről szabályozni:
Vajon nem bízhatunk meg az óvónőinkben, hogy maguk válasszák ki a leporellókat?
– tette fel a kérdést, utalva arra, hogy a politika immár a legkisebbek leporellóiba is beleszól.
A texasi döntés végrehajtása fokozatosan történik majd,
a legfiatalabb korosztályoknál 2030-ban vezetik be az új olvasmánylistát.
A döntés szervesen illeszkedik azokba a republikánus kezdeményezésekbe, amelyek az elmúlt években a tízparancsolat kifüggesztését, az iskolai káplánok alkalmazását és a vallás hangsúlyosabb megjelenését szorgalmazták az állami oktatásban.
(Borítókép: Képünk Illusztráció! Fotó: Godong / Getty Images)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!