Amikor tavasszal Sárospataki Albert és Balogh Petya befektetők életre hívták a Restart Hungary kezdeményezést– melyhez Csillag Péter, Oszkó Péter is egyből csatlakozott –, a cél nem egy új érdekképviseleti szervezet létrehozása volt. Sokkal inkább egy olyan szakmai platformot akartak építeni, amely képes összekötni a vállalkozói világot, valamint az innovációs szakmát a döntéshozókkal, és a napi politikai viták helyett kidolgozott szakmai javaslatokat képes tenni Magyarország versenyképességének javítására.
A kezdeményezés most fontos mérföldkőhöz érkezett: több száz szakértő részvételével már elkészültek az első szakpolitikai ajánlások, melyeket Kapitány István gazdasági és Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter, valamint több államtitkár előtt is bemutattak. Az Indexnek Balogh Petya és Sárospataki Albert exkluzívan beszélt arról, hogyan jutottak el idáig, és mit várnak a következő időszaktól.
Egy beszélgetésből nőtt országos kezdeményezéssé
Sárospataki Albert visszaidézte, hogy a Restart Hungary gondolata alig néhány nappal a politikai fordulat után született meg. Egy baráti-szakmai beszélgetés során vetődött fel Balogh Petyával, hogy érdemes lenne végre valódi kapcsolatot teremteni a szakmai közösségek és a kormányzat között. „Az elmúlt másfél évtizedben erre alig volt lehetőség. Hiányzott az a fórum, ahol egy-egy ágazat képviselői közösen megfogalmazhatják problémáikat, majd azok strukturált formában eljuthatnak a döntéshozókhoz. Ez lett a Restart Hungary alapgondolata: nem egy új szervezetet, hanem egy működő hidat építeni a gazdaság és az állam között” – fejtette ki.
Balogh Petya szerint a felismerés ennél is mélyebbre mutatott. Úgy látja, egy politikai rendszerváltás önmagában nem elég. „A valódi kérdés az, hogy a gazdaság és a társadalom képes-e ugyanilyen sebességgel alkalmazkodni a megváltozott környezethez. Hiába lesz nyitottabb a politika, ha az egyes szakmák nem tudnak közös álláspontot kialakítani, és nem képesek a változások dinamikájával lépést tartva egységes javaslatokat megfogalmazni. Éppen ezért döntöttünk úgy, hogy a modern technológia, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia segítségével olyan online platformot hozunk létre a szerveződésnek, amely nem csupán vitákat generál, hanem konszenzust is képes kialakítani” – vázolta.
Már nem ötlet, működő szakmai közösség
A kezdeményezés rövid idő alatt jóval túlnőtt a kezdeményezők várakozásain. A választás után egy hónappal elindított közösségben mára közel ötszáz szakember dolgozik. A résztvevők problémákat vagy lehetőségeket azonosítanak, közösen értékelik azokat, szavaznak a legfontosabb kérdésekről, majd munkacsoportokban konkrét szakpolitikai javaslatokat dolgoznak ki, amelyek akár törvényszöveg szintjéig is eljuthatnak.
A mostani esemény ezért jelentett fordulópontot. Ez volt ugyanis az első alkalom, amikor maga a szakmai közösség és az új gazdaságpolitikai vezetés közvetlenül találkozott egymással. Kapitány István és Tanács Zoltán mellett államtitkárok és helyettes államtitkárok is részt vettek az egyeztetésen, ami a befektetők szerint azt mutatja, hogy valódi nyitottság mutatkozik az együttműködésre.
Kapitány István és Tanács Zoltán is gratulált a kezdeményezéshez, szerintük nagyon jó időben léptünk. Ez visszaigazolás számunkra is, mert a kormányzatnak is hasznos, ha a különböző szakmák megfogalmazzák a terveiket, az igényeiket, az elvárásaikat, és ezen keresztül interakció jön létre. A nap legfontosabb hozadéka, hogy a hazai vállalati szféra innovációs krémje találkozott a gazdaságpolitikát formáló legfontosabb vezetőkkel, akik szintén személyes benyomásokkal és kapcsolatokkal térhettek vissza politikai műhelyeikbe
– mondta Balogh Petya.
„A gazdasági miniszter azt is mondta: a cél, hogy szoros és aktív szakmai párbeszédet alakítsunk ki a kormányzat és a vállalkozók között, amire ez egy jó és innovatív kezdeményezés, valamint ha 3-4 év múlva közösen visszatekintünk, a legtöbben elégedettek legyünk. Az elégedettséghez pedig fontos, hogy a miénkhez hasonló kezdeményezések hozzájáruljanak a gazdaság fellendüléséhez, ami az élet számos területére pozitív hatással lesz” – tette hozzá Sárospataki Albert, aki szerint legalább ennyire fontos volt az is, hogy a résztvevők személyesen is megismerhették egymást.
A két miniszter is megnyilvánult a fórumról
„A Restart Hungary egy alulról szerveződő szakmai bázis, amely képes megszervezni és egy asztalhoz ültetni az érintett feleket. De ezen túlmenően nemcsak megjelöli a problémákat, hanem keresi a megoldásokat, és szintetizálja az érintettek javaslatait. A Gazdasági és Energetikai Minisztérium partner kíván lenni abban, hogy minél több magyar innovációból, startupból és technológiai vállalkozásból váljon nemzetközi sikertörténet. Meggyőződésem, hogy Magyarország versenyképességének következő szintjét a tudás, az innováció és a technológiai vállalkozások erősödése jelenti. Ehhez pedig olyan környezetre van szükség, amely segíti a növekedést, és itthon tartja a tehetséget. Ezen kell és ezen fogunk közösen dolgozni!” – írta Facebook-oldalán Kapitány István.
„Inspiráló volt egy teremben látni startupalapítókat, kutatókat, egyetemeket, befektetőket és vállalkozókat, akik ugyanazt a célt fogalmazták meg: egy tudásalapú, innovációra építő, magas hozzáadott értéket teremtő magyar gazdaságot szeretnének. A Tudományos és Technológiai Minisztériumban mi is ezt a célt szolgáljuk. Hiszek abban, hogy a tudomány, az innováció és a gazdaságpolitika csak együtt lehet igazán sikeres. Ehhez pedig folyamatos párbeszédre van szükség a kormányzat és a piac szereplői között. Megállapodtunk abban, hogy ez a mai találkozó nem egy egyszeri alkalom volt, hanem egy hosszú távú együttműködés kezdete. Dolgozzunk együtt azért, hogy Magyarország a régió egyik legerősebb innovációs központjává váljon” – fogalmazott Tanács Zoltán.
Nem lobbizni akarnak, hanem közös érdekeket képviselni
A két kezdeményező szerint a Restart Hungary egyik legfontosabb sajátossága, hogy nem klasszikus lobbiszervezetként működik.
Balogh Petya úgy látja, a politika számára óriási értéket jelenthet, ha egy szakpolitikai kérdés mögött széles szakmai konszenzus áll. Ilyenkor ugyanis jelentősen csökken a politikai kockázat, hiszen nem egyetlen érdekkör, hanem egy teljes szakmai közösség támogat egy adott megoldást. Ez szerinte a részvételi demokrácia gazdasági megfelelője: a politika nem kész ötleteket talál ki, hanem olyan javaslatokat kap, amelyeket azok dolgoztak ki, akik nap mint nap az adott területen dolgoznak.
Sárospataki Albert ezt azzal egészítette ki, hogy a Restart Hungary valójában egy keretrendszer. Nem ők szeretnék képviselni az egyes szakmákat, hanem azok a szakemberek, akik valóban értenek az adott területhez. A platform működésének alapelve a transzparencia, a szakmaiság és a valódi közös munka. A cél, hogy ne „elefántcsonttoronyból” szülessenek döntések és irányok, hanem azokból a problémákból és lehetőségekből induljanak ki, amelyeket a vállalkozások és a szakmai szereplők naponta megtapasztalnak, vagy fejlődési lehetőségként látnak. A kormányzat és a szakmák közötti párbeszéd kulcsa lesz egy valóban innovatív, bizalomra épülő és versenyképes gazdasági környezet kialakításának.
Balogh Petya szerint ezért sem beszélnek lobbizásról, hanem inkább az angolszász értelemben vett „advokálásról”. Ez azt jelenti, hogy nem egy-egy vállalkozás vagy szervezet saját érdekeit próbálják érvényesíteni, hanem olyan ügyeket keresnek, amelyekben széles szakmai egyetértés alakítható ki.
Ha egy kérdés kizárólag arról szól, hogy ki mennyi támogatást kapjon, az már nem a Restart Hungary terepe – válaszolták azon kérdésünkre, hogy az egyes javaslatok mennyiben szólnak majd a vállalati támogatási rendszer újragondolásáról. Ők azokat a javaslatokat szeretnék képviselni, amelyek az egész gazdaság működését javíthatják. A platformon jelenleg az IT-tagozaton, valamint a Startup és Innovációs Ökoszisztéma tagozaton keresztül lehet a munkához csatlakozni, de hamarosan indul a kkv- és az oktatási tagozat is, amely még jobban kiszélesíti a közös szakmai munka területeit.
Három terület, ahol gyors változásra lenne szükség
Arra a kérdésre, hogy mi lenne ma a legsürgetőbb feladat a magyar gazdaság számára, Balogh Petya három nagy területet emelt ki.
Az első Magyarország nemzetközi megítélésének helyreállítása. Véleménye szerint az ország reputációja közvetlenül befolyásolja a tőkebeáramlást, a piacra lépési lehetőségeket, a nemzetközi partnerségeket és a beszállítói kapcsolatok kialakulását. Úgy véli, a korrupció visszaszorítása, a versenyfeltételek helyreállítása és a külföldi befektetők számára kiszámíthatóbb környezet mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy újra erősödjön a bizalom Magyarország iránt.
Második elemként a kiszámítható jogrendet nevezte meg. Szerinte számos versenyképességi problémát nem új támogatási programokkal, hanem kisebb jogszabályi korrekciókkal is meg lehetne oldani. Úgy fogalmazott: rengeteg olyan apró akadály van a rendszerben, amelynek megszüntetése alig kerülne pénzbe, mégis jelentős gazdasági előnyt hozhatna.
Harmadikként az európai integráció megerősítését említette. Szerinte Magyarország az elmúlt években gazdasági és versenyképességi szempontból is leszakadt az európai együttműködésektől, ezért a felzárkózáshoz nem csupán a korábbi hibák kijavítására, hanem a szabályozási környezet modernizálására is szükség lesz.
A siker mércéje nem a saját eredményük lesz
A Restart Hungary alapítói nem azt tekintik majd sikernek, hogy egy-egy saját javaslatuk megvalósul.
Sárospataki Albert szerint a közösség működését ugyanúgy fogják mérni, mint egy szoftverterméket: nyomon követik, hány javaslat készül el, ezek közül mennyit vesznek napirendre, melyekből indul szakmai vita, és végül melyek valósulnak meg.
Balogh Petya ennél is tágabb célt fogalmazott meg. Azt mondta, befektetőként számukra nem az a fontos, hogy személyesen nyerjenek a kezdeményezéssel. Ha a közösségük révén javul a jogszabályi környezet, nő a gazdaság teljesítménye, erősödik Magyarország megítélése és versenyképessége, abból végső soron minden vállalkozás profitálni fog. Éppen ezért azt is sikernek tekintené, ha idővel akár maga a kormányzat építene ki hasonló rendszert, és a Restart Hungary nélkül is természetessé válna a folyamatos szakmai párbeszéd. Szerinte ugyanis végső soron nem az a fontos, ki működteti a hasonló platformokat, hanem az, hogy létrejöjjön egy új kultúra, amelyben a gazdaság és a politika rendszeresen, érdemben, fenntartások nélkül és szakmai alapon beszél egymással.
(Borítókép: Sárospataki Albert, Tanács Zoltán, Kapitány István és Balogh Petya. Fotó: Felszeghy Áron)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!