Témánk volt, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megfenyegette Orbán Viktort, beszéltünk az erre érkező reakciókról és arról is, milyen hatása lehet mindennek a magyar választási kampányra. Kitértünk arra is, hogy Szijjártó Péter kárpátaljai hadifoglyokat hozott haza Moszkvából, továbbá szóba került a kampány jelenlegi állása és az újabb közvélemény-kutatások is.
Zelenszkij kijelentése átírta a kampányt
Deák Dániel arra hívta fel a figyelmet, hogy Volodimir Zelenszkij kijelentésének már nemzetközi visszhangja is van. Mint mondta, több külföldi politikus is megszólalt az ügyben: a Patrióták pártcsalád több vezetője, valamint a szlovák és a cseh kormányfő is jelezte, hogy kiáll Orbán Viktor mellett, és elítéli az ukrán elnök kijelentését. Hozzátette: várhatóan további reakciók is érkezhetnek, mert szerinte egy olyan súlyú ügyről van szó, amely a diplomáciában szinte példa nélküli.
Az elemző úgy fogalmazott, Zelenszkijtől nem idegenek az éles vagy kemény kijelentések, ám ez a mostani megszólalás már életveszélyes fenyegetésnek minősül. Úgy látja, az elmúlt egy hét eseményei teljesen átalakították a politikai napirendet: a közel-keleti konfliktus, valamint az ukrán–magyar viszony újabb feszültségei jelentősen módosították a választási kampány tematikáját.
Deák Dániel szerint mindez a Tisza Párt környezetében is érezhető feszültséget okoz. Felidézte, hogy a helyzet értelmezéséről számos elemző – köztük Török Gábor – is több Facebook-poszttal jelentkezett. Hozzátette: Magyar Péter is kénytelen volt megszólalni egy olyan ügyben, amely eddig nem tartozott a fő politikai témái közé.
Az elemző kommunikációs szempontból úgy látja, hogy ebben a helyzetben Orbán Viktor került offenzívába, míg Magyar Péter inkább védekező pozíciót vett fel, magyarázkodásra kényszerül, ami a saját szavazótáborán belül is megosztottságot okoz. Deák Dániel úgy értékelte: ha az elmúlt egy hét politikai folyamatait vizsgáljuk magyar belpolitikai szempontból, akkor az a Tisza számára inkább elveszített időszaknak tekinthető.
A választás tétje túlmutat Magyarország határain
Lapunk főmunkatársa, Nótin Tamás szerint Magyar Péter azért is szólalhatott meg Volodimir Zelenszkij kijelentése nyomán, mert ő is tisztában van azzal: az ukrán elnök fenyegető megszólalása a választási kampányban akár komoly politikai következményekkel is járhat. Hozzátette: egyelőre nem lehet pontosan megmondani, milyen hatást vált ki mindez a választók körében, de a téma mindenképpen erősen formálhatja a kampányt.
Úgy véli, az elmúlt időszak egyik fontos jelensége, hogy a külpolitika egyre inkább belpolitikai kérdéssé válik. A globálisan összekapcsolt világban a nemzetközi konfliktusok és feszültségek közvetlen hatással vannak a belpolitikai folyamatokra is, még ha ezt a választók nem mindig érzékelik azonnal. A legtöbben választások idején hagyományosan belpolitikai ügyek – például az egészségügy, az oktatás, a közbiztonság vagy a közlekedés – mentén gondolkodnak, miközben a nemzetközi folyamatok hatása legalább ilyen jelentős lehet.
Nótin Tamás szerint a világpolitikai átalakulás közepette egy új világrend körvonalai rajzolódnak ki, és ennek következményei a magyar belpolitikában is megjelennek. Orbán Viktor egyik politikai teljesítménye az volt az elmúlt években, hogy Magyarországot – mérete ellenére – látható szereplővé tette a nemzetközi politikában. Ez együtt járt azzal is, hogy a magyar kormány szövetségeseket, kapcsolatrendszereket és támogatókat szerzett, ugyanakkor ellenfeleket, illetve ellenségeket is.
Az elemző szerint a közelgő választás ezért nem kizárólag belpolitikai kérdésekről szól, hanem hatása túlmutat az országhatárokon is. A nemzetközi politikában több szereplőnek is vannak érdekei a magyarországi politikai folyamatok alakulásával kapcsolatban, a nagyhatalmak mellett Ukrajnának is.
Nótin Tamás úgy fogalmazott: Magyar Péter helyzetét az is nehezíti, hogy az ukrán fél részéről korábban több olyan kijelentés hangzott el, amelyek a magyarországi politikai változások iránti várakozásként értelmezhetők. Ezek alapján Kijevben arra számítanak, hogy egy esetleges kormányváltás a magyar külpolitika irányát is módosíthatná Ukrajna számára kedvezően.
Nótin Tamás kifejtette: Zelenszkij mostani kijelentése azért is jelentős, mert megerősítheti a kormányoldal régóta hangoztatott narratíváját arról, hogy külső szereplők is igyekeznek befolyásolni a magyar politikai folyamatokat. Egy ilyen fenyegető hangvételű megszólalás ugyanis könnyen igazolhatja azt a felvetést, hogy Kijev kívülről beavatkozik a magyar választásokba.
Lapunk főmunkatársa kitért arra is, hogy a Tisza Párthoz köthető elemzők és véleményformálók igyekeznek saját értelmezési keretben magyarázni a történteket. Szerinte Magyar Péter gyors reagálása kommunikációs szempontból érthető lépés volt, ugyanakkor úgy látja, hogy ez kétségbeesett pánikreakció a Tisza Párt elnökének részéről.
Nótin Tamás úgy fogalmazott: a jelenlegi kampányban a külpolitikai kérdések és a szuverenitás kérdései egyre inkább a politikai vita középpontjába kerülnek. A választás így szerinte arról is szól, hogy Magyarország milyen pozíciót kíván elfoglalni a gyorsan változó nemzetközi környezetben.
Kijev számára is nagy a tét
Deák Dániel arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak a külföldi nyilatkozatokat vagy Volodimir Zelenszkij fenyegető kijelentését érdemes vizsgálni, hanem a Tisza Párt politikusainak megszólalásait is. Példaként Orbán Anitát említette, aki a párt külügyminiszter-jelöltjeként már az első interjújában arról beszélt: nem szeretné, ha Magyarország „bot lenne a küllők között”, és ellenzi, hogy az ország a jelenlegi vétópolitikát folytassa az Európai Unióban.
Az elemző felidézte: Orbán Anita úgy fogalmazott, hogy jelenleg „EU26-ot” lát, miközben szerinte „EU27-re” lenne szükség. Deák értelmezése szerint ez azt jelenti, hogy Magyarországnak nem kellene olyan gyakran szembemenni a brüsszeli állásponttal. Hangsúlyozta: mindezt a Tisza Párt politikusa már az első interjújában egyértelműen kimondta.
Szerinte ez a hozzáállás arra utal, hogy egy esetleges Tisza-kormány nagyobb eséllyel támogatná Ukrajna európai uniós csatlakozását, valamint a háború folytatását célzó finanszírozási kezdeményezéseket. Deák Dániel úgy látja, ebből a szempontból Zelenszkij reakciója is érthető, hiszen az ukrán vezetés számára komoly tétje van a magyarországi választásnak.
Az elemző kiemelte: ha Orbán Viktor nyeri meg a választást, akkor Ukrajna uniós csatlakozásának kérdése a következő években várhatóan nem mozdulna előre, és Magyarország továbbra sem támogatná az Ukrajnának szánt uniós háborús finanszírozási programokat. Emellett folytatódna az Orbán-kormány által képviselt békepárti politika, valamint az a törekvés, hogy az európai politikában a Patriótákhoz kötődő szövetségi rendszer erősödjön.
Zelenszkij egyre szűkülő mozgástérben politizál
Nótin Tamás arról beszélt, hogy a magyar nyilvánosságban és a közösségi médiában jelenleg sokan találgatják, miért mondhatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a fenyegető kijelentését. Még az az elmélet is megjelent, hogy az ukrán vezetés és a magyar kormányoldal között valamiféle hallgatólagos összejátszás állhat a háttérben, és Zelenszkij megszólalása valójában Orbán Viktor kampányát segíti, mivel a kijelentés a kormánypárti narratívát erősítheti.
Lapunk főmunkatársa hozzátette: ez persze abszurd, szerinte inkább arról lehet szó, hogy az ukrán elnök kijelentése szintén egyfajta pánikreakcióként értelmezhető. Brüsszelben a folyamatok nem Zelenszkij várakozásai szerint alakulnak. Egyre távolabbinak tűnik, hogy Ukrajna mikor válhat az Európai Unió tagjává, ha egyáltalán sor kerül erre a közeljövőben. Zelenszkij korábban többször is a 2027-es céldátumot említette, ugyanakkor jogi értelemben nincs alapja a gyorsított csatlakozásnak, és az sem látszik reálisnak, hogy belátható időn belül megtörténjen az ország felvétele az Európai Unióba.
Nótin Tamás szerint mindezt tovább súlyosbítja a háborús helyzet alakulása is. A fronton az ukrán fél mozgástere szűkül, miközben az Egyesült Államok támogatása sem olyan egyértelmű, mint korábban volt. Úgy véli, Zelenszkij bel- és külpolitikai szempontból is egyre szűkebb mozgástérben politizál. A sarokba szorított vadállat is támad, mutatott rá lapunk főmunkatársa, hozzátéve: nem összeesküvés-elméleteket kell keresni Zelenszkij fenyegető kijelentése mögött, inkább az történt, hogy az ukrán elnök helyzetéből fakadóan kezdett el hibázni és vagdalkozni.
Deák Dániel ehhez kapcsolódva megjegyezte: aki figyelemmel kíséri az ukrán politikai életet, az láthatja, hogy a politikai kommunikáció stílusa sokszor jóval élesebb, mint ami Nyugat-Európában megszokott. Az ukrán parlamentben például nem ritkák a fizikai összetűzések sem, ami jól mutatja, hogy a politikai kultúra konfrontatívabb. „Nekik ez a stílusuk, ez az ukrán stílus: egyfajta keleti politikai kultúra, és náluk ez a bevett gyakorlat, tehát belpolitikai szinten is gyakoriak az ilyen üzengetések” – jelentette ki az elemző.
Emlékeztetett arra is, hogy az ukrán vezetés részéről korábban más országokkal szemben is előfordult hasonlóan kemény kommunikáció, így a mostani kijelentések nem teljesen példa nélküliek.
Deák Dániel is úgy látja, hogy Zelenszkij politikai mozgásterét több tényező is szűkíti: a háború kitörése óta több olyan célt is megfogalmazott – például a NATO-tagságot, az EU-tagságot vagy a megszállt területek teljes visszaszerzését –, amelyek közül jelenleg egyik sem látszik rövid távon megvalósíthatónak. Ebben a helyzetben egy békemegállapodás aláírása politikailag rendkívül nehéz döntés lenne számára, mert azt a belpolitikai térben sokan kudarcként értelmezhetnék.
Az elemző szerint emiatt az ukrán vezetés számára rövid távon az is politikai logikát követhet, ha a konfliktus éleződését hangsúlyozza, és a nemzetközi vitákban felelőssé tesz egyes európai szereplőket a helyzet alakulásáért. A magyar kormány például gyakran kerül az ukrán kritikák célkeresztjébe azzal az érvvel, hogy Budapest nem támogatja a fegyverszállításokat vagy az Ukrajnának szánt pénzügyi csomagokat.
Deák Dániel szerint mindez a magyar belpolitikai vitákra is hatással van. A Fidesz narratívája arra épül, hogy a világ körülöttünk egyre bizonytalanabb és konfliktusokkal terhelt, ezért Magyarországnak stabil, tapasztalt vezetésre van szüksége. Az elemző úgy látja, hogy a nemzetközi feszültségek – legyen szó a közel-keleti konfliktusról vagy az orosz–ukrán háborúról – sok választó számára kézzelfoghatóbbá teszik ezt az érvelést.
Hozzátette: a külpolitikai kommunikáció a kampányban is fontos szerepet kap. Ha egy politikus éles hangon üzen más nagyhatalmak vezetőinek, az egyes választókban azt az érzetet keltheti, hogy Magyarország konfliktusba kerülhet velük. Mások viszont éppen az erőteljesebb fellépést várják el a politikai vezetőktől. Az elemző szerint ezért a külpolitikai dimenzió a választási kampány egyik meghatározó tényezőjévé válhat.
A teljes beszélgetésért nézze meg Csatatér című műsorunk legújabb részét.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!