Most hogy kijött napjaink egyik legelismertebb rendezőjétől, az Oppenheimert is jegyző Christopher Nolantól várva várt új filmje, az Odüsszeia, nem bírjuk megállni, hogy ne kérkedjünk vele: a tudósok tudják, pontosan mikor vette kezdetét az Odüsszeia drámai csúcspontja: Kr. e. 1178. április 16-án, helyi idő szerint dél körülre teszik Odüsszeusz visszatérését Ithaka szigetére, ami a Nolan-filmben is a cselekmény tetőfoka.
az epikus költemény csillagászati utalásai alapján keresték ki a dátumot,
és egy teljes napfogyatkozást arra a napra jelölik ki, amikor Odüsszeusz (a filmben Matt Damon alakítja) visszaveszi királyságát Ithaka szigetén.
Odüsszeusz kalandjait az élet metafórájának tartják
Fotó: UIP-Duna Film
Dehát ez egy mitikus mű, amelyben istenek, istennők avatkoznak közbe az eseményekbe, varázslónők, mágikus lények, szörnyek nehezítik a hős útját, aki még az alvilágba is alászáll! Csakhogy – mint kiderült – az Odüsszeia nem pusztán egy magával ragadó legenda,
hanem valós történelmi korszakból, a görög Mükéné késő bronzkori eseményeiből, hagyományaiból, földrajzi és társadalmi elemeiből is táplálkozik,
és az énekmondók (rapszódoszok) gazdag szájhagyományai alapján írta meg Homérosz (akinek történeti személye bizonytalan) a Kr. e. 8. században.
10 évnyi trójai háborúzás, majd újabb 10 év hányattatás után tér vissza az eposzban a legendás görög hős, Odüsszeusz Ithaka szigetére királynőjéhez, Penelopéhoz (a filmben Anne Hathaway játssza) és mészárolja le a makacs kérőket. Ez az Odüsszeia legvéresebb, ugyanakkor csillagászatilag leginkább zavarba ejtőbb epizódja, a végkifejletet ugyanis a csillagászok egy valós napfogyatkozáshoz kötik.
A 20. énekben, a kérők utolsó lakomáján Pallasz Athéné (többek között a bölcsesség és az igazságosság istennője) megzavarja a férfiak elméjét, akik hisztérikusan nevetnek, ételük véressé válik, a falakon pedig baljóslatú árnyak jelennek meg. Ekkor a látnok Theoklümenosz feláll, és megjósolja a kérők pusztulását: „…és a nap is kialudt az egekből, s átkos, sötétség lep el mindent.”
Plutarkhosz és Hérakleitosz ókori írók már évszázadokkal ezelőtt úgy vélték, hogy Homérosz a mészárlás napján egy valódi teljes napfogyatkozást írt le, amit további égi utalásokkal is megerősít a szövegben.
Az eposz többször említi, hogy a hazatérés és a bosszú egybeesik a régi hold végével és az újhold kezdetével.
Márpedig teljes napfogyatkozás kizárólag újhold idején történhet, hiszen a Napnak, a Holdnak és a Földnek egyenes vonalba kell kerülnie, úgy, hogy a Hold pontosan a Föld és a Nap között álljon és eltakarja a Napot.
Odüsszeusz (Matt Damon) kérlelhetetlenül hazavágyik Christopher Nolan filmjében is
Fotó: UIP-Duna Film
De vannak más csillagászati utalások is az eposzban. Zeusz Hermészt (latinul Merkúrt), az istenek hírnökét küldi nyugatra, hogy utasítsa a gyönyörű Kalüpszó nimfát, hogy hét év „boldog” fogva tartás után engedje szabadon Odüsszeuszt, majd Hermész a fatális napfogyatkozás előtt 34 nappal azonnal visszatér keletre.
Kutatók feltételezése szerint ez az út a Merkúr bolygó mozgásának egy látszólagos fordulópontjára utal.
88 nap alatt kerüli meg a Napot a Merkúr bolygó (szemben a Föld egy évével). Ez azt jelenti, hogy a Merkúr és a Föld némileg olyan, mint két autó, amelyek egy versenypálya külön sávjain, eltérő sebességgel haladnak. Ezért a Merkúr időnként hátrafelé (retrográd) mozog az égen – a mi nézőpontunkból. Ez nagyjából három hétig történik, évente körülbelül háromszor. Kalüpszó nimfa úgy igazítja útba Odüsszeuszt, hogy hazafelé úton figyelje a Fiastyúkot (Plejádokat) és az Ökörhajcsár (Boötes) papírsárkány alakú csillagképét, amelyek mindketten láthatók naplementekor. És tartsa a Nagy Medvét (Göncölszekér) a bal oldalán.
Ezután, öt nappal a feltételezett napfogyatkozás (és mészárlás) előtt Odüsszeusz megérkezik Ithakába, amikor a szöveg szerint a Vénusz (Esthajnalcsillag) magasan járt az égen, azaz a Nap előtt kel fel.
Együttállás az ókori égbolton
Nagyvonalúan feltételezve, hogy Homérosz nemcsak egy allegorikus napfogyatkozásra utalt az irodalmi hatás kedvéért, hanem egy konkrét történelmi napfogyatkozást említ, a New York-i Rockefeller Egyetem kutatói összevetették az eposz specifikus csillagászati adatait a trójai háború feltételezett időszakának (Kr. e. 1210 és 1180 között) NASA adataival.
Arra kerestek választ, hogy létezik-e egyáltalán olyan nap, amikor mind a négy égi jelenség (a bolygóállások, a csillagképek, az újhold és a napfogyatkozás) pontosan ebben a sorrendben együtt álltak.
A lefuttatott számítógépes keresés egyetlen egy dátumot dobott ki: Kr. e. 1178. április 16-át. Aznap a valóságban is egy teljes napfogyatkozás söpört végig a Jón-tenger és Ithaka szigete felett, pontosan dél körül.
„Feltéve, hogy a munkánk helyesnek bizonyul, az tovább növeli a bizonyítékokat arra, hogy Homérosz tudta, miről beszél” – mondta a csillagász Marcelo Magnasco. „Ez még mindig nem bizonyítja Odüsszeusz visszatérésének történelmi hitelességét. Csak azt, hogy Homérosz tudott bizonyos csillagászati jelenségekről, amelyek jóval az ő kora előtt történtek.”
Lerombolják Tróját, ami a valóságban is úgy történhetett, ahohy Christopher Nolan Odüsszeia című filmjében
Fotó: UIP-Duna Film
A trójai háború idejét ismerjük
Persze akkor is ott bujkál a kisördög: Homérosz hogyan tudhatott a több száz évvel korábbi napfogyatkozásról és a bolygók helyzetéről? Mert ha mindez igaz, akkor alaposan át kell értékelnünk mindazt, amit az ókoriak csillagászati ismereteiről tudni vélünk. Ráadásul a történelemtudomány nem tud Odüsszeuszról, mint történetileg igazolható, konkrét személyről, valószínűleg egy archetípus, a mükénéi kor okos, ravasz, családszeretető, kiemelkedő görög alakjaiból lett összegyúrva. Története azonban tényleges, ismert történelmen alapulhat, ami emlékezetből, szájhagyomány útján terjedt.
De az mégis csak zavarba ejtő, hogy a régészek és a történészek Kr. e. 1210 és 1180 közé datálják egy trójai háború időpontját.
A partmenti kisázsiai Trója (Hisszarlik) régészeti ásatásai során felfedezett rétegek közül a Trója VIIa nevű szint mutatja a legnyilvánvalóbb jeleit egy ostromnak és pusztító tűzvésznek. Ennek dátuma pedig pont illeszkedik a 10 évig tartó Trójai háború után 10 évig bolyongó Odüsszeusz időkeretébe.
A faló cseles ötlete a ravasz Odüsszeusz fejéből pattant ki, miután 10 évig hiába ostromolták Tróját
Fotó: UIP-Duna Film
Azt sem érdemes elfelejteni, hogy Heinrich Schliemann német amatőr régész Homérosz másik művével, az Odüsszeiát megelőzően megírt Iliászával a kezében kereste meg és ásta ki Trója romjait az 1870-es években. Pedig a korabeli tudóstársadalom csak egy szép, de mitikus eposznak tartotta Homérosz első művét.
Schliemann azonban megszállottan hitte, hogy a trójai háborút leíró Iliász nem csupán mese, hanem pontos történelmi dokumentum is,
és a homéroszi leírásokat (például a folyók folyásirányát vagy a falak távolságát a tengertől) szó szerint véve kezdte el keresni Tróját Kis-Ázsiában, a mai Dardanellák partmenti, törökországi területén. És az Iliász pontos útmutatónak bizonyult.
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!