Hihetetlennek tűnik ma már szinte, de Budapest belvárosában egykor több dunai fürdő működött, az egyik közvetlenül az Országház mellett.
A Scholtz-féle uszodában nemcsak a pesti polgárok mártózhattak meg, hanem itt tanult úszni a későbbi olimpiai bajnok, Hajós Alfréd is. A 24.hu cikke nyomán betekinthetünk a fővárosi dunai fürdőzés múltjába.
Fürdőházak úsztak a Dunán a főváros szívében
A dunai fürdőzés története jóval régebbre nyúlik vissza, mint a klasszikus budapesti strandoké. Mohácsi Gergely tanulmánya szerint Pesten már 1788-ban létezhetett „Dunafolyami fürdő”, 1817-ben pedig a Margitszigettel szemben, a budai oldalon megnyílt a Habsburg Birodalom katonáinak szánt „katonai úszó intézet”.
5
Ma már szinte hihetetlennek tűnik, de Budapest belvárosában egykor több Dunán úszó fürdő működött, ahol nemcsak a pesti polgárok mártózhattak meg, hanem itt tanult úszni a későbbi olimpiai bajnok, Hajós Alfréd is.
Galéria: Így fürödtünk régen a Dunában: a Parlament mellett is volt strand
Fotó: Fortepan / Magyar Földrajzi Múzeum / Erdélyi Mór cége
Kattints a fenti képre és lapozd végig a galériánkat, amiben rég elfelejtett fotók mutatják be, hogy néztek ki a Dunán úszó strandok.
A 19. században aztán sorra jelentek meg a folyóra telepített fürdőházak. Ezek többnyire fából épült, vízen lebegő létesítmények voltak, kabinsorokkal, pihenőhelyekkel, kisebb-nagyobb medencékkel és fürdőkosarakkal. A Valyo tanulmánya szerint rendszerint május elejétől szeptemberig működtek,
majd ősszel elvontatták vagy szétszerelték ezeket, a faelemeket pedig a következő szezonig raktárban őrizték.
A Parlament mögött álló Scholtz-uszoda a korabeli sajtó szerint különösen népszerű volt. A Friss Újság 1913 szeptemberében arról írt, hogy a kánikula idején az uszodák azonnal megteltek, a Parlament mögötti fürdőben pedig naponta valóságos „bált” rendeztek a Duna-víz és a napsütés kedvelői.
Az uszodát a parlamenti élet is sajátos módon használta. A Pesti Napló 1912-es riportja szerint a képviselők nyári ülések idején turnusokban jártak le fürdeni, és ha szükség volt rájuk,
az erkélyről szóltak le nekik, hogy siessenek vissza.
Az első világháború után egyre kevesebb dunai uszoda maradt
Az Ujság 1923-ban már arról számolt be, hogy a korábbi nyolc helyett csupán három működött, miközben sokan a szabad Dunában fürödtek. A megmaradt fürdők a második világháborúban súlyosan megsérültek, helyreállításuk elmaradt, 1973-ban pedig a rossz vízminőségre hivatkozva betiltották a fürdőzést Budapest területén.
Idén Budapesten két ingyenesen használható dunai szabadstrandon is fürdőzhetünk.
Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!