S.Rita | 2026.07.22. 06:35
Európa „elavult” villamosenergia-hálózata egyre nehezebben tud lépést tartani a megújuló energiaforrások gyors terjedésével, a szakértők szerint azonban már most is rendelkezésre áll egy azonnali, külön hálózatfejlesztést nem igénylő megoldás: a hibridizáció.
Az Ember energetikai agytröszt korábbi jelentései is már arra figyelmeztetett, hogy a korlátozott hálózati kapacitás miatt jelenleg több mint 120 gigawattnyi tervezett megújulóenergia-kapacitás megvalósítása került veszélybe.
Összehasonlításképpen: egy 1 gigawattos erőmű – amennyiben folyamatosan teljes kapacitással működik – nagyjából 876 ezer háztartás éves villamosenergia-igényét tudná fedezni, ha egy háztartás átlagosan évi 10 000 kilowattórát fogyaszt.
A probléma nemcsak az új beruházásokat érinti: a már működő nap- és szélerőművek termelését is korlátozza az európai villamosenergia-hálózat, amelyet eredetileg központosított, széntüzelésű erőművekre terveztek – írja az Euronews.
Ehhez hozzájárul a nap- és szélenergia természetéből fakadó rugalmassági probléma is: ezek az energiaforrások az időjárási viszonyoktól függően termelnek, nem pedig a tényleges villamosenergia-igényhez igazodva. Emiatt évente hatalmas mennyiségű tiszta energia vész kárba.
Az energiatárolást és a hálózat hosszú távú fejlesztését sokan az egyetlen kiútnak tartják, az Ember új elemzése szerint azonban hibridizációval hét uniós országban további 25 gigawattnyi szél- és napenergia integrálható lenne a meglévő hálózatba, új hálózati kapacitás kiépítése nélkül.
Mi az a hibridizáció?
A hibridizáció során különböző technológiákat – például szélerőműveket, naperőműveket és energiatároló rendszereket – ugyanahhoz a hálózati csatlakozási ponthoz kapcsolnak. Olyan, mintha mindhárom ugyanazt a „konnektort” használná a villamosenergia-hálózathoz.
Az Ember szerint Európában a vízerőművek különösen alkalmasak a hibridizációra, mivel nappal hálózati csatlakozási kapacitásuk jelentős része kihasználatlan marad.
Ennek oka, hogy a vízerőművek igény szerint szabályozható „akkumulátorként” működnek: amikor megnő a villamosenergia-igény – jellemzően a kora reggeli és a kora esti órákban, amikor az emberek otthon vannak –, gyorsan növelni tudják termelésüket, míg a kisebb fogyasztású időszakokban alacsony teljesítménnyel üzemelnek.
„Ha egy vízerőmű hálózati csatlakozási pontjához nap- vagy szélerőművet kapcsolnak, a beruházások gyorsabban hálózatra csatlakozhatnak, az üzemeltetők pedig hatékonyabban használhatják ki a meglévő hálózati infrastruktúrát. A csatlakozási kapacitás kihasználtsága átlagosan akár a duplájára is nőhet úgy, hogy közben nem lépik túl a hálózatba betáplálható teljesítmény felső határát” – mondta Elisabeth Cremona, az Ember energetikai infrastruktúráért felelős vezetője.
A jelentés szerint Ausztriában, Bulgáriában, Franciaországban, Olaszországban, Portugáliában, Romániában és Spanyolországban – vagyis az Európai Unió legjelentősebb vízenergia-piacain – a hibridizáció révén a 2030-ig várható új megújulóenergia-kapacitások 18 százaléka integrálható lenne a hálózatba anélkül, hogy új hálózati kapacitást kelljen kiépíteni.
A hibridizáció azonnali megoldást kínál
Az Ember által vizsgált hét ország közül jelenleg csak Portugáliában és Spanyolországban léteznek kifejezetten a hibrid projektekre vonatkozó szabályok. A jelentés szerint a többi országban hiányzik az ehhez szükséges egyértelmű szabályozási keret.
A szakértők ezért azt sürgetik, hogy a nemzeti jogszabályok teremtsenek világos szabályozási környezetet a hibrid projektek számára, és ezek gyorsabb engedélyezésével, illetve előnyben részesítésével bontsák le a megújuló energiaforrások terjedését akadályozó akadályokat, miközben a meglévő infrastruktúrát is hatékonyabban használják ki.
„A politikai célkitűzések mit sem érnek, ha a tiszta villamos energia a hálózati csatlakozási várólistákon reked. Azokban az országokban, ahol a hálózatok már túlterheltek, a hibridizáció azonnali, külön hálózatfejlesztést nem igénylő megoldást kínál.” – fogalmazott Elisabeth Cremona.
Kiemelt kép forrása: Unsplash