A CNN értesülése szerint a CIA fel akarja fegyverezni a kurdokat, hogy felkelést szítson Iránban. A Trump-adminisztráció tárgyalásokat folytat az iráni ellenzéki csoportokkal és az iraki kurd vezetőkkel katonai támogatás nyújtásáról, miközben a közel-keleti helyzet egyre jobban eszkalálódik.
Kedd reggel Donald Trump amerikai elnök telefonon egyeztetett Musztafa Hidzsrivel, az Iráni Kurdisztáni Demokrata Párt (KDPI) elnökével – erősítette meg egy magas rangú iráni kurd tisztségviselő. Ez különösen pikáns egybeesés, hiszen ugyanazon a napon az Iráni Forradalmi Gárda dróncsapásokat mért a kurdokra.
Ezt megelőzően Donald Trump az iraki kurd vezetőkkel tárgyalt, akikkel az iráni hadműveletet és a lehetséges együttműködés módjait vitatták meg − számolt be róla az Axios. Iráni kurd források szerint a kurd fegyveres egységek a közeljövőben szárazföldi hadműveleteket terveznek végrehajtani a perzsa állam nyugati részén. „Úgy gondolják, most komoly lehetőségük van” – fogalmazott a forrás, majd hozzátette, hogy az érintett milíciák amerikai és izraeli támogatásra számítanak.
Nem megy a rezsimváltás a kurdok nélkül
A CNN információi szerint a terv lényege az, hogy a kurd fegyveres erők lekössék az iráni biztonsági erőket, ezzel megkönnyítenék, hogy a nagyvárosokban élő civilek is utcára vonuljanak, mint tették azt januárban. Viszont vannak olyan elképzelések is, amely szerint a kurdok csupán káoszt szítanának, és lefoglalnák az iráni rezsim katonai erőforrásait. Felmerült az is, hogy a kurd erők elfoglalhatnák Irán északi részét, amellyel egy pufferzónát hoznának létre.
Alex Plitsas nemzetbiztonsági elemző úgy véli, hogy Washington „nyilvánvalóan be akarja indítani” a rezsimváltás folyamatát. „Az iráni nép általában fegyvertelen, és ha a biztonsági apparátus nem omlik össze, nehéz lesz átvenni az irányítást, hacsak valaki fel nem fegyverzi őket” – érvelt a szakértő.
A terv katonai háttere is formálódik, az izraeli hadsereg az elmúlt napokban iráni katonai és rendőrségi állásokat bombázott az iraki határon, részben azért, hogy előkészítse a talajt a kurd erők esetleges behatolásához Irán északnyugati részére. Izraeli források szerint ezek a csapások a következő napokban várhatóan fokozódnak. Ugyanakkor a fegyverek átadásához elengedhetetlen az iraki kurdok együttműködése, mert csak rajtuk keresztül lehetséges az utánpótlás biztosítása.
Súlyos kérdőjelek és kockázati tényezők
Most még komoly bizonytalanság lengi körül a tervet. Jen Gavito, Közel-Kelet-szakértő aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az Egyesült Államok átgondolta-e, milyen következményekkel járhat a kurd milíciák felfegyverzése. „Már most rendkívül ingatag biztonsági helyzet áll fenn a határ mindkét oldalán. Ez alááshatja Irak szuverenitását, és beláthatatlan, hova vezet mindez” − közölte a szakember.
Az amerikai hírszerzési elemzések arra mutattak rá, hogy az iráni kurdok jelenleg sem befolyással, sem kellő erőforrásokkal nem rendelkeznek ahhoz, hogy sikeres felkelést robbanthassanak ki a kormány ellen. A kurd pártok ráadásul politikai garanciákat követelnek a Trump-kabinettől, mielőtt bármilyen akcióba lendülnének.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a kurd ellenzéki csoportok maguk is megosztottak: eltérő ideológiák, versengő érdekek és régi belső feszültségek szabdalják szét a mozgalmat. Több amerikai tisztségviselő is kételyeit fejezte ki a csoportok motivációival kapcsolatban. „Lehet, hogy nem olyan egyszerű meggyőzni őket, hogy az Egyesült Államok érdekeiért harcoljanak. Olyan emberekről van szó, akik a saját érdekeiket tartják szem előtt – a kérdés az, hogy az ő bevonásuk összhangba hozható-e ezekkel az érdekekkel” – fogalmazott egy tisztviselő.
Bizonytalan a kurd támogatás
Az amerikai–kurd-kapcsolatok történelme rendkívül ellentmondásos. Az Egyesült Államok az iraki háborúig visszanyúló kapcsolatokat ápol az iraki kurd frakciókkal, és a CIA-nak jelenleg is van kirendeltsége Kurdisztánban, közvetlenül az iráni határnál. Az Egyesült Államok az Iszlám Állam elleni harcban is erősen támaszkodott a kurd erőkre.
Ugyanakkor a kurdok többször elégedetlenségüket fejezték ki az amerikaiakkal szemben, sokszor úgy érezték, hogy az amerikaiak magukra hagyták őket. Jim Mattis volt védelmi miniszter részben emiatt mondott le 2019-ben, mert Donald Trump kivonni tervezte az amerikai csapatokat Szíriából. Ezt a döntést a szaktárca vezetője a kurdok cserbenhagyásaként értékelte.
2026 januárjában pedig Tom Barrack, az Egyesült Államok szíriai különmegbízottja ki is mondta: a Szíriai Demokratikus Erőkkel (SDF) kötött szövetség célja „nagyrészt lejárt”. „Ha a felkelés sikertelen marad, és az Egyesült Államok visszavonul, azzal csak erősíti azt az elképzelést, hogy Amerika ismét magára hagyta a kurdokat” – figyelmeztetett Alex Plitsas.
Az izraeli–amerikai–iráni konfliktus eseményeit folyamatosan követjük percről percre tudósításunkban, amelyet ide kattintva olvashat.
(Borítókép: Kormányzati alkalmazottak a CIA központjában, a virginiai McLeanben 2005. március 3-án. Fotó: Brooks Kraft LLC / Corbis / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!