Az Európai Központi Bank (EKB) – az eurózóna jegybankja, amely a közös valuta stabilitásáért felel – csütörtökön változatlanul, 2,25 százalékon hagyta az irányadó betéti kamatot.
A döntés nem érte meglepetésként a piacokat. A lépés hat héttel azután született, hogy az EKB negyed százalékponttal megemelte a kamatot, és ezzel elsőként szigorított a G7-országok jegybankjai közül a közel-keleti konfliktus okozta energiaár-emelkedésre válaszul.
A jegybank közleménye ugyanakkor nem sugallt megnyugvást.
A bizonytalanság továbbra is magas, és az energiasokk teljes inflációs hatása még nem játszódott le
– áll az EKB állásfoglalásában. A testület hangsúlyozta: szorosan figyeli az energiasokk erősségét és időtartamát, valamint azt is, hogy a magasabb olaj- és gázárak miként gyűrűznek tovább a gazdaság többi részébe. Az EKB szerint jó pozícióban van ahhoz, hogy kezelje a konfliktus okozta bizonytalanságot.
Száz dollár felett is járt az olaj
Az olaj ára július eleje óta több mint 30 százalékot emelkedett, miután összeomlott az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszünet, a hajóforgalom pedig továbbra is súlyosan akadozik a Hormuzi-szorosban.
A szoros a világ egyik legfontosabb energetikai szűk keresztmetszete: itt halad át a tengeri olajkereskedelem mintegy harmada. Csütörtökön a jegyzés hordónként 99 dollár fölé is kúszott – május vége óta először –, miután az Irán által támogatott húszi milicisták azt állították, hogy két szaúdi tankert támadtak meg a Vörös-tengeren.
Az EKB szerint az energiaárak kilátásai „rendkívül volatilisak”, vagyis erősen ingadozók, de egyelőre közel járnak a múlt hónapban publikált alapforgatókönyvhöz. E szerint az eurózóna inflációja az év második felében 3,4 százalékon tetőzhet, majd 2027 elején 3 százalék körül maradhat.
Az eurózóna pénzromlási üteme március óta jóval a jegybank 2 százalékos középtávú célja fölött jár, júniusban azonban 2,8 százalékra mérséklődött, amikor az olajár meredeken esett a Washington és Teherán közötti rendezés reményében.
A piac már a következő emelést árazza
Az elemzők a közlemény hangvételéből egyértelmű üzenetet olvastak ki. Karsten Junius, a svájci Bank J. Safra Sarasin vezető közgazdásza szerint a jegybank csütörtöki állásfoglalása „tárva-nyitva hagyja az ajtót egy szeptemberi kamatemelés előtt” – nyilatkozta a Financial Timesnak.
A lap szerint a kereskedők is erre játszanak: a swappiacokon – ahol a befektetők a jövőbeli kamatszintekre fogadnak – jövő év első negyedévéig már két további negyed százalékpontos emelést áraztak be, a következő lépést pedig szeptemberre vagy októberre várják.
Az euró a döntés után enyhén, 0,2 százalékkal gyengült a dollárral szemben, 1,139 dolláron állt, a font ellenében viszont nem mozdult.
Mit jelent mindez a magyar gazdaságnak?
Magyarország nem tagja az eurózónának, az EKB döntése mégis közvetlenül érinti a hazai folyamatokat – elsősorban a forinton és az energiaárakon keresztül.
Minél magasabban marad az euró kamatszintje, annál kisebb a Magyar Nemzeti Bank mozgástere a lazításra, hiszen a forint vonzerejét részben az adja, hogy a hazai kamat érdemben meghaladja az eurózónáét.
Az MNB júliusi ülésén 25 bázisponttal, 5,75 százalékra csökkentette az alapkamatot, és Varga Mihály jegybankelnök korábban augusztusra is hasonló lépést vetített előre. Ha viszont az EKB ősszel valóban szigorít, miközben az MNB tovább vág, a kamatkülönbözet szűkül – ez pedig jellemzően a forint gyengülésének irányába hat.
A gyengébb forint önmagában is drágítja az importot, mindenekelőtt az energiahordozókat, amelyeket dollárban áraznak. Ennek hatása a hazai kutakon már látszik: csütörtöktől a 95-ös benzin nagykereskedelmi ára bruttó 7, a gázolajé 9 forinttal emelkedett, miután a hatósági ár kivezetése óta ismét a piac határozza meg a tankolás költségét.
Közben a forint csütörtökön a választások óta nem látott mélypontra esett vissza, a 364-es szint körül járt az euróval szemben.
Az üzemanyag ára nem csupán az autósok pénztárcáját érinti. A közúti fuvarozás az egyik leggyorsabban reagáló ágazat, ha az energiaárak elmozdulnak, a magasabb fuvardíjak pedig fokozatosan beépülnek a boltok polcain lévő termékek árába is.
A magyar infláció jelenleg történelmi mércével alacsony, júniusban 1,7 százalék volt, ami komoly puffert jelent. Az energiaárak azonban jellemzően néhány hónapos késéssel csapódnak le a fogyasztói árakban, így a mostani olajdrágulás számláját inkább ősszel kaphatja meg a magyar gazdaság.
(Borítókép: Az eurójel az Európai Központi Bank székháza előtt. Fotó: Schroptschop / Getty Images)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!