A Rutgers Egyetem kutatója, Lujendra Ojha és csapata új kutatása most azt sugallja, hogy az Európa, a Jupiter holdjának mélytengeri vize sekélyebb rétegekbe való feltörése sokkal bonyolultabb lehet, mint azt korábban gondolták. Ojha elmondta: „Feljuthat-e folyékony víz az Európa mélytengeréből a felszín felé anélkül, hogy útközben megfagyna?” Saját szimulációik alapján azonban megállapították, hogy az ilyen átjárók nagy valószínűséggel a folyamat során befagynának. A kutatók arra jutottak, hogy a felszín alatt lévő sekély víztározók – ha léteznek is – lehet, hogy nem az óceánból származnak, hanem helyben, a jégréteg saját átalakulása során alakulhatnak ki olvadással – írja a newswise.com.
Olvasta már?
Lujendra Ojha szerint a korábbi modellek gyakran túl egyszerűen ábrázolták a folyamatot. Az ő szimulációik azt mutatták, hogy a víz rendkívül turbulens módon mozog a repedésekben, ezáltal gyorsan hőt veszít és apró jégkristályokat képez, amelyek elzárhatják az áramlási utakat. Ez azt eredményezheti, hogy a felszíni víztározók sokkal kevésbé elérhetőek és kevésbé kapcsolatban állnak az Európa óceánjával, mint amiben a kutatók eddig reménykedtek.
Jelenleg két nagy kutatási misszió tart az Európa nevű hold felé: a NASA „Europa Clipper” missziója és az Európai Űrügynökség JUICE nevű programja. A tervek szerint ezek a küldetések részletesen térképezik fel az Európa jégrétegét és vizsgálják a potenciális sekély víztározókat. Az „Europa Clipper” radarja például képes lehet feltárni a felszín alatti vízrétegek szerkezetét. Mindez jelentős lépés lehet az élethez szükséges feltételek megismerése felé a Naprendszer ezen távoli részén.
Fontos azonban, hogy az eredmények hangsúlyozzák: az Európa mélytengere és a felszín között a jégréteg talán erősebb akadályt képez, mint ahogy azt korábban gondolták. Ojha véleménye szerint ez a megértés kulcsfontosságú lesz a jövőbeli missziók felfedezéseinek értelmezésekor.