Ismeretlen tettes ellen tett feljelentést négy ügyben a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) a Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank) tevékenysége miatt. A minisztérium közlése szerint a bank átvilágításakor olyan finanszírozási ügyletekre bukkantak, amelyek körülményei további hatósági vizsgálatot indokolnak.
A négy ügylet együttes értéke meghaladja az 1000 milliárd forintot.
A 100 százalékban állami tulajdonban lévő Eximbank elsődleges feladata a magyar vállalkozások nemzetközi terjeszkedésének támogatása. A tárca szerint azonban a most feltárt ügyletek közös jellemzője, hogy a bank a kiugróan magas kockázat ellenére is gyenge biztosítékok mellett hitelezett. Két esetben nem is a bank igazgatósága döntött: az egyik ügyletet Nagy Márton korábbi nemzetgazdasági miniszter, a másikat az előző kormány rendelte el.
59 milliárdos hitel
A közlemény szerint az Eximbank igazgatósága 2025 júniusában 59 milliárd forintot szavazott meg az egykori Sofitel szálloda és a szomszédos volt MALÉV-irodaház átalakítására. A beruházás a volt kormányfő vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető érdekeltségi körhöz kapcsolódik.
A 145 oldalas igazgatósági előterjesztés és a döntés között mindössze két nap telt el, az ügylet pedig a bank saját besorolása szerint is magas kockázatú minősítést kapott. A minisztérium szerint több belső szabálytól eltértek, a projekt várható bevételei körül pedig érdemi kérdések merültek fel. A hitelfelvevő tulajdonosaként megjelölt magántőkealap működési ideje (2037. április 20.) rövidebb, mint maga a hitel futamideje, a törlesztés fedezetéül szolgáló kaszinó bérleti szerződése pedig már a hiteltárgyalások idején lejárt.
126 milliárd Afrikába
2025 novemberében 126 milliárd forintos kötvényfinanszírozást kapott a Szíjj László érdekeltségi körébe tartozó Duna Aszfalt egy afrikai projektje. Az ügyletben az Eximbank mellett fele-fele arányban a szintén állami Magyar Fejlesztési Bank is részt vett.
Lapunknak reagált a Duna Aszfalt: a vállalat azt állítja, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaságot és Zambiát összekötő beruházás pénzügyi kockázatát teljes egészében a Duna Aszfalt Zrt. és cégcsoportja viseli, így egy esetleges kudarc esetén nem az adófizetőknek kell helytállniuk. A társaság szerint az Eximbank által nyújtott finanszírozás piaci alapon, jelentős kockázati felár mellett valósult meg.
A finanszírozás célja gyorsforgalmi út, híd és határátkelő építése volt Zambia és a Kongói Demokratikus Köztársaság között. Mindkét ország a legmagasabb kockázati kategóriába tartozott az Eximbanknál. Az összeg 80 százalékára, mintegy 101 milliárd forintra a magyar állam vállalt kezességet, miközben a projekt tulajdonosi háttere nemzetközi jogvita tárgya.
Biztosítékként többek között Szíjj László balatonfüredi szállodájának és a Duna Aszfalt tiszakécskei telephelyének jelzáloga szerepelt a listán.
A kötvényjegyzést a bank belső szabályaival ellentétben nem az igazgatóság, hanem a tulajdonosi jogokat gyakorló Nemzetgazdasági Minisztérium hagyta jóvá alapítói határozattal. A GEM külön kiemeli: ugyanazon az igazgatósági ülésen módosították a vezérigazgató és helyettesei 2025-ös prémiumkiírását is.
Osztalék a veszteséges év után
A harmadik ügy a Ganz-MaVag és a Dunakeszi Járműjavító egyiptomi vasútikocsi-projektje, amelyhez 576 milliárd forintos hitelt nyújtottak az egyiptomi állami vasútnak. A háborús szankciók miatt az orosz partner kiszállt, a magyar gyártók csődbe mentek, az ügyletet 2022-ben új konstrukcióban folytatták. A magyar–orosz kockázatmegosztás megszűnt, az árazás és a biztosítéki rendszer viszont változatlan maradt, vagyis a kizárólag magyar oldalra kerülő kockázatot semmi nem ellentételezte.
Az eredeti teljesítési határidő egy héten belül lejár, több mint 200 kocsit azonban még nem szállítottak le; a nem teljesítés kockázatát az állam viseli. A hitelezett társaság ugyanakkor mintegy 10 milliárd forint osztalékot fizetett tulajdonosainak, sőt a 15 milliárdos veszteséget hozó év után is 2 milliárdot vett ki az eredménytartalékból – miközben a helyzet már a MÁV működését is veszélyeztette, és osztrák járművek bérlésére kényszerítette a vasúttársaságot.
90 milliárd a magyar költségvetésből Észak-Macedóniának
A negyedik ügyben az Eximbank két részletben, összesen 360 milliárd forint szabad felhasználású hitelt nyújtott Észak-Macedóniának. Az évi 3,25 százalékos kamat a minisztérium szerint jóval kedvezőbb annál, mint amennyiért magyar magánszemélyek hitelhez juthatnak, vagy amennyit a Nemzetközi Valutaalap számítana fel hasonló ügyletben. A különbözetből adódó kamatkiegyenlítés több mint 90 milliárd forinttal terheli a magyar költségvetést.
A teljes összegre az állam vállalt kezességet, jóllehet az Eximbank maga is jelentős kockázatúnak minősítette az országot; a nagy hitelminősítők „befektetésre nem ajánlott”, illetve „spekulatív” kategóriába sorolják Észak-Macedóniát. A hitel azt követően érkezett, hogy Nikola Gruevszki volt kormányfő pártja koalíciós kormányt alakított. A hitelnyújtásról az előző kormány egyedi döntéssel határozott, a folyósítás feltételeit pedig Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hagyta jóvá az alapító képviseletében.
(Borítókép: A Corner6 Business Center [Eximház] az Eximbank, a Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság, egy kizárólagos állami tulajdonban lévő szakosított hitelintézet épülete a főváros VI. kerületében, a Nagymező utcában. Fotó: Róka László / MTI)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!