Magyar Péter 2026. július 23-án bejelentette: a Gazdasági és Energiaügyi Minisztérium négy, összesen csaknem ezer milliárd forint értékű ügyben tett feljelentést az állami tulajdonban lévő Eximbank működésével összefüggésben. A kormányfő szerint a pénzintézet átvilágításakor olyan ügyletekre derült fény, amelyeknél jelentős közpénzeket helyeztek ki gyanús körülmények között, miközben az Eximbank több esetben is saját belső szabályaitól eltérve járt el.
Az egyik ilyen ügy a Duna Aszfalt afrikai projektjének 126 milliárd forintos finanszírozása. A miniszterelnök jelezte, hogy a finanszírozást a Zambia és a Kongói Demokratikus Köztársaság közötti gyorsforgalmi út, híd és határátkelő megépítésére szánták, noha mindkét ország a legmagasabb kockázati kategóriába tartozott. A kormányzati kommunikáció és a sajtóban megjelent hírek apropóján megszólalt a Duna Group, a Duna Aszfalt Zrt leányvállalata, a GED Africa Ltd afrikai projektjével kapcsolatban.
Közölték: a „Kasomeno–Mwenda Toll Road” projekt célja egy új határátkelő és a hozzá kapcsolódó, 184 kilométer hosszú úthálózat kiépítése a Kongói Demokratikus Köztársaság és Zambia között. A beruházás része egy 365 méter fesztávú híd a Luapula folyó felett, két korszerű határállomás, valamint az útdíjszedéshez szükséges infrastruktúra. A Duna Group közlése szerint a projekt előkészítése 2014-ben indult, a Duna Aszfalt Zrt. 2017-ben csatlakozott szakmai befektetőként egy nyílt közbeszerzési eljárás nyertes konzorciumához. A beruházás 25 éves koncesszió keretében valósul meg, amely hároméves építési és 22 éves üzemeltetési időszakból áll.
Megindokolták a beruházás gazdasági hasznát
„A projekt pénzügyi kockázatait a Duna Aszfalt Zrt és a cégcsoport viseli, amely ezzel az ügylettel is azt a kitűzött célját igyekszik megvalósítani, hogy a magyar gazdaság és építőipar egyik, nemzetközi piacon is sikeres zászlóshajója legyen” – hangsúlyozták. A vállalat öt fő érvvel támasztotta alá a projekt szükségességét.
Kiemelték, hogy a térség jelentős réz-, kobalt-, nikkel-, arany- és más ritkaföldfém-lelőhelyekkel rendelkezik, amelyek fontos szerepet töltenek be a modern elektronikai ipar alapanyag-ellátásában. A Kongói Demokratikus Köztársaság élelmiszer-ellátása nagymértékben importra szorul, ezért elengedhetetlen a határ menti kereskedelem fejlesztése. A jelenlegi legfontosabb átkelőnél, Kasumbalesán átlagosan tíz napot vesz igénybe a határátlépés, ami jelentős logisztikai akadályt jelent.
A migrációs nyomás mérséklésére bizonyítottan a legjobb mód a helyi életkörülmények javítása. A projekten már most is 5000 ember kap munkát az építési szakaszban, ezt meghaladó léptékben, egyes becslések szerint 20-30 ezer ember talál majd csak a beruházás miatt közvetlen vagy közvetett megélhetést helyben
– emelte ki a vállalatcsoport, megjegyezve, hogy „az afrikai kontinensen nagy változások vannak jelenleg is folyamatban, amiben a részvétel érdeke az EU-nak, Magyarországnak”.
A társaság jelezte: a fejlesztés egy új kelet–nyugati kereskedelmi folyosó része is lehet, amely összeköti a Kongói-medencét az Indiai-óceán kikötőivel. Hangsúlyozták, hogy a a projektet – mindezek alapján – a kezdetektől fogva nemzetközi figyelem kíséri, „a közel tíz éve folyó előkészítési munkára közel 6 millió euró EU-s támogatást is nyert, amellyel tisztességesen és sikeresen el is számoltunk” – tették hozzá.
Leszögezték: a projekt nyereséget termel az állam, így az adófizetők számára
A Duna Group tájékoztatása szerint a projekt finanszírozásához három éven keresztül kerestek kereskedelmi banki partnert, de nem találtak olyan pénzintézetet, amely projektfinanszírozási formában részt vállalt volna a beruházásból, így 2024 végén az Eximbankhoz fordultak. A vállalat szerint ezt követően csaknem tíz hónapos kockázatelemzés zajlott az Eximbank és az általa bevont Magyar Fejlesztési Bank (MFB) részvételével, majd 2025 őszén született döntés a finanszírozás támogatásáról.
„A minap a kormányzati oldalról is elhangzott, hogy az Eximbank feladata a tisztességesen működő magyar vállalkozások külpiaci sikereinek támogatása, ezért gondoltuk mi is 2024 utolsó negyedévében, hogy felkeressük az EXIM-et, hogy bemutassuk ezt a lehetőséget, amely egyébként jelentős üzleti lehetőség egy exportfinanszírozó intézménynek is, hiszen neki a kereskedelmi banki piac által le nem fedett finanszírozási rést kell betöltenie” – hangsúlyozták.
Nagyon fontos kiemelni, hogy kötvényfinanszírozás mellett döntött a hitelnyújtó, amely egy szabályozott és megengedett formája a hitelezésnek, továbbá a kölcsönt nem az afrikai projektcégnek nyújtja, hanem a Duna Aszfalt Zrt-nek, amely így teljes körűen bevonásra került a kockázati körbe, tehát az ellenkező híresztelések ellenére a projekt bukása esetén közvetlenül a cégcsoportunknak kell helyt állnia a teljes finanszírozás visszafizetéséért, nem pedig az adófizetőknek
– emelték ki.
A kötvény mögött állami kezesség került jóváhagyásra az állami bankok számára, amelyre a Duna Aszfalt Zrt és munkatársain nem voltak és nem is lehettek semmilyen befolyással, az a szuverén magyar kormány döntésén alapult. A kormányzati támogathatóság tekintetében a Duna Aszfalt Zrt, leányvállalatai, munkatársai és bevont szakértői által jóhiszeműen bemutatott gazdasági, vagyoni, jövedelmezőségi adatok, tervek ismeretében születhetett döntés. Fontos még megjegyezni, hogy a Duna Aszfalt Zrt számára kifejezetten az afrikai projektre jóváhagyott és folyósított kötvényfinanszírozás lejárata a projekt sikerességével csökken, annak adósa a magyar társaság. A kötvény jegyzési kamata messze piac feletti (jelentős kockázati felárral), így a projekt nyereséget termel az állam és végső soron az adófizetők számára
– szögezte le a Duna Group, megemlítve a helyszíni társadalmi szerepvállalást.
Jelezték: a helyszínen mintegy 120 helyi munkavállalót alkalmaznak közvetlenül, a projekt ötezer embernek ad munkát és több mint ezer ember részesül különböző képzésekben, köztük mezőgazdasági, pénzügyi és munkavédelmi oktatásban. A vállalat közölte, hogy a Luapula folyó két partján kialakított munkásszállásokat Camp Buda és Camp Pest névre keresztelték, Magyarországot népszerűsítve a térségben. „Tekintettel arra, hogy ezek a helyszínek tartósan a híd, út és határ üzemeltetés központjai lesznek, könnyen lehet, hogy városokká fejlődnek a következő évtizedekben” – tették hozzá.
„Miközben természetesnek tartjuk, hogy az új kormányzat felülvizsgálja az ilyen léptékű állami szerepvállalásokat, szakmai meggyőződésünk, hogy a projektünk kiállja a törvényesség és az indokoltság próbáját” – hívták fel a figyelmet.
(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: zoff-photo / Getty Images)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!