Miközben az 1929-es gazdasági világválság térdre kényszerítette a magyar gazdaságot, a kormány elképesztő összegeket költött egy Lillafüreden épülő, neoreneszánsz luxusszállodára. A Bethlen István által megálmodott Palotaszálló a Horthy-korszak legfontosabb elitklubjaként nyitotta meg kapuit, ám a csillogást hamarosan a háború borzalmai váltották fel, amikor az épületet hadikórházzá alakították át.
A háború után aztán a szocialista hatalom nem várt funkciót talált a kastélynak: a SZOT-üdülőként újjászülető palota a dolgozó nép és a pártelit legkedvesebb és legféltettebb pihenőhelye lett. Utánajártunk a lillafüredi Palotaszálló lenyűgöző és kalandos túléléstörténetének.
A magyar turizmus és építészet történetének egyik legpompásabb, mégis legviharosabb sorsú gyöngyszeme a lillafüredi Palotaszálló. A Hámori-tó partján magasodó, neoreneszánsz stílusú kastélyépület ma is rabul ejti a látogatókat, ám a falai között zajló történelem korántsem volt mindig olyan idillikus, mint a környező táj.
Az épület története a kezdetektől fogva a politikai akarat, a mérhetetlen luxus és a történelmi tragédiák furcsa egyvelege, amely a gazdasági világválság legsötétebb éveitől a második világháború borzalmain át egészen a szocialista tömegturizmusig ível.
Luxusberuházás a gazdasági összeomlás árnyékában
A Palotaszálló megépítésének ötlete gróf Bethlen István miniszterelnök nevéhez fűződik, aki az 1920-as évek végén egy olyan exkluzív állami luxusüdülőt álmodott meg, amely alkalmas a nemzetközi elit és a diplomácia magas rangú képviselőinek fogadására. Az építkezés Lux Kálmán tervei alapján 1927-ben vette kezdetét, ám a sors fintora, hogy
a munkálatok csúcspontja pont az 1929-ben kirobbanó nagy gazdasági világválság idejére esett.
Bethlen által megálmodott állami luxusüdülő hallja
Fotó: Wikimedia Commons/Public Domain
Az ellenzék hangosan bírálta a kormányt a válság idején zajló, méregdrága luxusberuházás miatt, ám Bethlenék kitartottak. A szállodát végül 1930-ban adták át, és azonnal a Horthy-korszak elitjének pezsgő társasági központjává vált, ahol hírességek, írók – köztük József Attila – és politikusok adták egymásnak a kilincset.
Miközben az ország és a világ komoly gazdasági összeomlással küzdött, Lillafüreden valósággal szórták a pénzt. Az építkezés hatalmas összegeket emésztett fel: a meredek hegyoldal miatt monumentális támfalrendszert kellett kiépíteni, kialakították a gyönyörű függőkerteket, a palota belső tereit pedig a legfinomabb anyagokkal, ólomüveg ablakokkal és egyedi faburkolatokkal díszítették.
Ne maradj le a Dívány tartalmairól!
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
Hadikórház és szocialista tömegturizmus
A gondtalan jólét és a revük világa azonban nem tartott sokáig. A második világháború elérte Lillafüredet is, és a pazar szálló sorsa drámai fordulatot vett. Az épületet a háborús években katonai célokra foglalták le: a sebesült katonák ellátására hadikórházzá alakították át, így az elegáns báltermekbe és luxuslakosztályokba kórházi ágyakat zsúfoltak. A harcok során az épület jelentős károkat szenvedett, a berendezés nagy részét pedig kifosztották.
A háború után új időszámítás kezdődött. A berendezkedő kommunista rezsim államosította a Palotaszállót, ám ahelyett, hogy veszni hagyta volna a burzsoá pompát, teljesen új funkciót talált neki. A kastély a Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) tulajdonába került, és a szocialista elit, valamint a kiváltságos dolgozók ikonikus üdülőhelyévé vált.
Bár a korábbi exkluzív csillogás megkopott, és az egykori elit helyett a munkásosztály tagjai pihentek a Hámori-tó partján, a Palotaszálló így is a korszak legvágyottabb, státuszszimbólumnak számító üdülője maradt, amely sikeresen mentette át építészeti értékeit a modern kor számára.
A szocializmusban már nem csupán az elit kiváltsága volt az üdülés, hanem bárki számára elérhető luxussá vált.
Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!