Az Ermitázs Múzeum Szentpéterváron
A legnagyobb múzeum Szentpétervárott, Oroszországban található. A szépművészeti múzeum a világ legnagyobb festménygyűjteményével rendelkezik, több mint hárommillió műalkotással. Sőt, az Ermitázs termeinek teljes hossza 24 kilométer, aminek végigsétálása igazi kihívás. Története a Téli Palotához kapcsolódik, az orosz cárok egykori rezidenciájához, amely a gyűjtemény lelke és ez tette Szentpétervárt – évszázadokkal korábban – a világ egyik kulturális központjává.
Az egész I. Erzsébet cárnő kezdeményezésére indult, mégpedig a Téli Palota építésével a XVIII. század közepén. Meghívták az olasz Francesco Rastrelli építészt aki 1754-től nyolc évig dolgozott a palotán, de mire befejezte már II. Katalin ült a trónon, aki úgy döntött, hogy egy kis kastélyt épít a királyi rezidencia mellé, ahol elrejtőzhet az udvaroncok szeme elől. Ott teadélutánokat, színházi előadásokat és költői estéket tartott. A cárnőt nagyon inspirálták a kastély falain látható festészeti műalkotások, ezért egy saját gyűjteményt akart létrehozni. Ennek érdekében művelt, hozzáértő embereit indította útnak, hogy külföldre utazva keressenek neki remekműveket. A múzeum első kiállítási darabjai között volt 225 holland, flamand és olasz mester festménye.
A dolog azonban itt nem állt meg, hiszen a 600 festményből álló újabb gyűjtemény megvásárlása, amely Raffaello, Rembrandt és Rubens darabjait tartalmazta, fontos pillanat volt az Ermitázs történetében. A cári gyűjtemény olyan gyorsan bővült, hogy a kezdeményezés már egész Oroszországban komoly érdeklődést váltott ki, ami végül egy múzeumkomplexum létrehozásához vezetett, amelyet 1852-ben nyitottak meg a nyilvánosság előtt. Az 1917-es forradalom után az orosz magángyűjteményeket államosították, aminek eredményeként négyszeresére nőtt az Ermitázsban találhatóő műtárgyak száma.
Jelenleg a múzeumkomplexum magában foglalja a Téli Palota épületét, valamint 5 másik objektumot. A Téli Palotában találhatók régészeti kiállítási darabok, ókori művészet remekei, közel-keleti és bizánci gyűjtemények, a Romanov Galéria és még sok más. A Régi-Ermitázsban látható a gyűjtemény legértékesebb része: Leonardo da Vinci „Benois Madonna” című műve és Tiziano Vecellio „Bűnbánó Mária Magdolna” című festménye. Az Új-Ermitázsban ókori görög és római műalkotások, valamint Raffaello, Rubens és Rembrandt művei kaptak helyet.
Az alap belépőjegy ára 700 rubel (3000 forint), még külföldiek számára is. Minden nap nyitva van, hétfő kivételével.
Tudta-e, hogy az Ermitázsnak van egy nagyon fontos és különleges pozíciója? Ez pedig nem más, mint az Ermitázs macska. I. Erzsébet idején ugyanis rengeteg macska volt a Téli Palotában, amelyek segítettek teljes mértékben „egérmentesíteni” a korabeli pincéket. Most hivatalosan is van „macskapozíció”, amelyet a múzeumi személyzet részeként tartanak nyilván.
5
Galéria: Az Ermitázs MúzeumFotó: Wikipedia
A Metropolitan Művészeti Múzeum New Yorkban
A Met, ahogy az emberek is nevezik, egy enciklopédikus művészeti múzeum New York Cityben. Ez egyébként Amerika legnagyobb szépművészeti múzeuma is egyben. A Metropolitan Múzeum gyűjteménye több mint 2 millió tárgyat tartalmaz, beleértve a világ különböző részeiről származó műalkotásokat és az ókori civilizációk történelmi tárgyait.
1870-ben alapította amerikai művészetrajongók és üzletemberek egy csoportja, akik először 1866-ban vetették fel az ötletet, hogy létre kell hozni egy olyan „nemzeti intézményt és művészeti galériát”, amely mintegy edukációs jelleggel hozná közelebb az emberekhez a művészetet. A Metropolitan festménygyűjteményét csak később alapozták meg, amikor három európai magángyűjtemény, összesen 174 holland és flamand művészek festménye került a múzeumba, egy római kőszarkofággal együtt. A múzeumot alapítása után két évvel később nyitották meg a nyilvánosság számára.
A gyűjtemény a XIX. század végéig folyamatosan bővült és a Met a XX. században a világ nagy művészeti központjainak egyikévé vált. A múzeum kiemelkedő darabjai között találjuk Auguste Renoir, Henri Matisse és sok más európai művész festményét. A kairói múzeumon kívül itt található a világ egyik legnagyobb egyiptomi művészeti gyűjteménye, mintegy 30 ezer műtárggyal.
2014-ig kis, kerek, fém kitűzők szolgáltak belépő jegyként. 16 szín közül minden nap más színt választottak. A látogatók ezt a ruhájukra tűzték, majd a látogatás után sokan ajándékként vitték el, és ez egyfajta múzeumi hagyománnyá vált. Ma már a múzeum matricákat használ kitűzők helyett. Az alap belépőjegy ára 30 dollár (10 000 forint), de a New York-i lakosok számára működik a „fizess-amennyit-akarsz” lehetősége is, ha ajegyvásárláskor megadják irányítószámukat.
Tudta-e, hogy a Metnek van egy nem hivatalos kabalája, mégpedig egy ókori egyiptomi türkizkék fajansz víziló szobrocska, amelyet egyszerűen csak Williamnek neveztek el? A víziló neve eredetileg a brit vicclap, a Punch, egyik történetében jelent meg még 1931-ben. A sztori pedig egy családról szólt, amely a Metben látható víziló színes képét tartotta a falon és mindannyian csak „Williamnek” nevezték. A történet szerint a család „orákulumnak” tekintette a képet, és minden fontos döntésük előtt kikérték a véleményét. Később a múzeum úgy döntött, hogy újra kiadja ezt a történetet, méghozzá a Múzeumi Közlönyben, és ezután a szobrocskán ragadt a William név.
5
Galéria: A Metropolitan Művészeti MúzeumFotó: JHVEPhoto / Getty Images Hungary
A Louvre Párizsban
Mérete szerint a Louvre a világ legnagyobb múzeuma, csaknem 73 ezer négyzetméter, de ez a leglátogatottabb és a legrégebbi múzeum is. A Louvre-nak körülbelül 300 ezer kiállítási darabja van, amelyből azonban csak 35 000 ezer látható a termekben. A többit biztonsági okokból raktárakban tárolják, nem mutatják be őket folyamatosan a látogatóknak, hanem 3 havonta cserélik.
A Louvre egy kastély-erődre épült, a Louvre Grande toronyra, amelyet 1190-ben húztak fel védelmi okokból a Szajna folyó mentén. A XIV. században V. Károly az erődöt a saját rezidenciájává alakította át. Megkezdődött a Louvre felújítása, és felépült a pompás királyi termekkel rendelkező épület. A Louvre Grande tornyát később lebontották, és a korábbi védelmi funkciót megszüntetve teljes értékű kastéllyá alakították át.
Annak ötlete, hogy a kastélyban múzeum legyen a XVII. század végén került elő, amikor a Louvre összenőtt a Tuilériák palotájával, amely egykor a francia királyi és császári rezidencia volt. (Ma már csak a híres Tuilériák kertje található a helyén, mivel a palotát 1871-ben felgyújtották, később végleg lebontották) Először csak a francia forradalom idején nyitották meg a nyilvánosság számára. 1793-ban még csak körülbelül 700 műalkotásból állt a gyűjtemény, amelyet ezután gyorsan bővíteni kezdtek. Elsősorban Bonaparte Napóleon volt ebben aktív, hiszen hadjárataiból soha nem tért vissza műalkotások nélkül. A XIX–XX. században az épület tovább bővült, majd 1989-ben megépült a híres üvegpiramis a főbejárat előtt, amely ma is sok vitát és haragot vált ki a franciák körében.
Ma a Louvre nemcsak Franciaország legnagyobb múzeuma, hanem a világ egyik legfontosabb kiállítási komplexuma. Falai között működik ugyanis a Louvre Iskola is, ahol a hallgatók különböző tudományokat tanulhatnak. És a Louvre hemzseg a világhírű műalkotástól is, hiszenl Leonardo da Vinci Mona Lisája, Michelangelo Haldokló rabszolga szobra, vagy a Milói Vénusz is itt található.
8
Galéria: A LouvreFotó: Pascal Le Segretain / Getty Images Hungary
A Louvre minden nap nyitva van, kedd kivételével. Általában az emberek legalább fél napot töltenek a múzeumban, de szinte lehetetlen egy nap alatt mindent megnézni, körülbelül egy hét kell ehhez. A belépőjegy 22 euróba (8500 forint) kerül az uniós látogatók számára. A belépés ingyenes a 18 év alatti gyerekeknek és azon 26 év alattiaknak, akik az Európai Gazdasági Térség lakosai.
Nem is olyan régen, 2025. október 19-én hatalmas botrányt kavart, amikor kirabolták a Louvre-t. Nyolc darab, több mint 80 millió euró értékű ékszert loptak el. Az egyik Eugénia császárné, III. Napóleon feleségének a koronája volt. A négy gyanúsított közül kettőt elfogtak, de a lopott ékszerek nem kerültek elő. A rablás nem tartott tovább hét percnél, ami aztán erős kétséget ébresztett a múzeumi kiállítási darabok biztonságával és védelmével kapcsolatban.
(Borítókép: Az Ermitázs Múzeum. Fotó: Westend61 / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!