Ismét jön az AI Summit a Városligetben
Az Indamedia idén is megrendezi Közép-Európa legnagyobb mesterséges intelligencia konferenciáját, az AI Summit Budapestet, 2026. szeptember 07-08-án a Városligetben! Legyen részese ön is, program és jegyinfók itt: https://www.aisummit.hu/hu
Első ránézésre szinte tökéletesnek látszó második negyedévet zárt az Alphabet. A vállalat bevétele éves összevetésben 24 százalékkal, 119,8 milliárd dollárra emelkedett. A Google keresőjéhez kapcsolódó hirdetési bevétel 17 százalékkal, 63,3 milliárd dollárra nőtt. A Google Cloud ennél is látványosabban, 82 százalékkal bővült, és egyetlen negyedév alatt 24,8 milliárd dolláros forgalmat, valamint 8,8 milliárd dolláros működési eredményt ért el. A felhőüzletág megrendelésállománya már 514 milliárd dollár, az Alphabet működési eredménye pedig 40,8 milliárd dollár lett.
hirdetés
X
A gyorsjelentést követő piaci reakció azonban mégis kijózanító volt. Az Alphabet részvényei körülbelül 6 százalékot estek, a befektetők figyelme ugyanis elsősorban arra irányult, hogy a Google anyavállalata története során először negatív szabad cash flow-t mutatott ki. A társaság 5,9 milliárd dollárral több pénzt költött beruházásokra, mint amennyi készpénzt a működése megtermelt.
A Google eddigi modelljének egyik legfontosabb előnye az volt, hogy a keresőből, a YouTube-ból és a hirdetési rendszerből beáramló pénz lényegében minden új technológiai kísérletet kényelmesen finanszírozott. A vállalat úgy építhetett Androidot, felhőszolgáltatást, önvezető autót, kvantumszámítógépet vagy mesterséges intelligenciát, hogy közben nem kellett választania a jelenlegi nyereség és a jövőbeli beruházások között. Az MI-verseny azonban mára már nem hagyományos szoftverháború, hanem egy olyan infrastruktúra-verseny, amely adatközpontokat, erőművi kapacitást, szervereket, memóriát és több százezer nagy teljesítményű chipet igényel.
A Google pedig éppen akkor kényszerül soha nem látott összegeket elkölteni erre az infrastruktúrára, amikor az európai és amerikai szabályozók megpróbálják megfosztani attól a terjesztési és adatbeli előnytől, amely a beruházások megtérülését garantálhatná.
Egyetlen hét alatt érkezett három komoly figyelmeztetés
Július 16-án az Európai Bizottság két kötelező erejű határozatot tett közzé. Az egyik arra kötelezi a Google-t, hogy nyissa meg az Android operációs rendszer tizenegy kulcsfontosságú funkcióját a rivális MI-ügynökök számára. A másik szerint a vállalatnak olyan keresési adatokat is meg kell osztania a konkurens keresőkkel és keresési funkciókat kínáló chatbotokkal, amelyeket eddig csak saját szolgáltatásainak fejlesztésére használt.
Július 22-én az Alphabet nyilvánosságra hozta a negatív szabad cash flow-t és a minden eddiginél nagyobb MI-beruházási tervét. A vállalat a korábban tervezett 180–190 milliárd dollárról 195–205 milliárd dollárra emelte a 2026-ra vonatkozó beruházási előrejelzését, miközben már azt is jelezte, hogy 2027-ben tovább nőhetnek a kiadások.
Július 23-án pedig az Európai Bizottság összesen 890 millió eurós bírságot szabott ki a Google-re a digitális piacokról szóló jogszabály, a DMA megsértése miatt. Ebből 460 millió eurót azért, mert a keresőben előnyben részesítette saját vásárlási, szállás-, közlekedési és sporttal kapcsolatos szolgáltatásait, további 430 milliót pedig azért, mert korlátozta a Google Play fejlesztőit abban, hogy olcsóbb, külső vásárlási lehetőségeket ajánljanak a felhasználóknak.
A bírság nagysága önmagában nem okoz gondot: a 890 millió euró a vállalat egyetlen negyedévnyi bevételének is kevesebb mint egy százaléka. A fontosabb fejlemény inkább az, hogy Brüsszel már nemcsak a múltbeli visszaéléseket szankcionálja, hanem megpróbálja előre megakadályozni, hogy a Google a keresőben és az Androidban megszerzett fölényét automatikusan átvigye az MI-ügynökök éppen kialakuló piacára.
Brüsszel nem egyszerűen egy újabb alkalmazást enged az Androidra
Az Androidra eddig is telepíteni lehetett alternatív chatbotokat, köztük a ChatGPT-t, a Cluade-ot, vagy más MI-szolgáltatásokat. A valódi kérdés az, hogy milyen mélyen férhet hozzá az operációs rendszerhez. A Gemini ugyanis jelenleg nem pusztán egy alkalmazás az androidos telefonok sok millió programja között. A Google saját MI-rendszere hozzáférhet a telefon kontextusához, érzékelőihez, alkalmazásaihoz, háttérfolyamataihoz és rendszerfunkcióihoz. Hangutasításra elindítható, látja a képernyő tartalmát, műveleteket hajthat végre más alkalmazásokban, és a felhasználó kifejezett kérdése nélkül is tehet javaslatokat.
A rivális MI-asszisztensek ezzel szemben eddig jóval korlátozottabb hozzáféréssel rendelkeztek. Az Európai Bizottság szerint ez lehetetlenné tette, hogy az alternatív szolgáltatások ugyanolyan teljes értékű digitális asszisztensként versenyezzenek, mint a Gemini. Ez különösen jelentős, mivel az uniós mobilfelhasználók körülbelül 60 százaléka androidos készüléket használ. A Bizottság döntése értelmében a konkurens MI-szolgáltatások tizenegy olyan Android-funkcióhoz kaphatnak egyenlő és ingyenes hozzáférést, amelyek eddig nagyrészt a Google saját rendszerei számára voltak teljes értékűen elérhetők.
A felhasználó például a „Hey Google” mintájára saját ébresztőszóval is elindíthatja majd a kiválasztott asszisztenst. Egy harmadik fél MI-ügynöke hozzáférhet a képernyőn megjelenő tartalomhoz, a mikrofonhoz, a kamerához és más szenzorokhoz, műveleteket hajthat végre az alkalmazásokban, átállíthatja a telefon rendszerbeállításait, valamint a háttérben is dolgozhat.
Az MI-ügynök így nemcsak választ adhat egy-egy kérdésre, hanem például:
elkészíthet és elküldhet egy e-mailt,beírhat egy találkozót a naptárba,összeállíthat és megrendelhet egy bevásárlólistát,taxit hívhat,módosíthatja a telefon fényerejét vagy más beállításait,élő fordítást és beszédfelismerést biztosíthat,a képernyő kikapcsolt állapotában is folytathat egy feladatot.
A döntés a Google saját alkalmazásait sem hagyja érintetlenül. A Bizottság szerint az operációs rendszer integrációs csatornáin keresztül a rivális MI-szolgáltatások többek között a Gmaillel, a Google Naptárral, a Drive-val, a Dokumentumokkal, a Térképpel, a YouTube-bal, az Üzenetekkel és a telefonos alkalmazással is együttműködhetnek majd.
A változások várhatóan 2027 júliusától jelenhetnek meg az Android következő változatában. A Google 2027 februárjáig közzéteszi a rivális szolgáltatók jogosultsági és tanúsítási rendszerének tervezetét, májusig pedig el kell kezdenie fogadni a kérelmeket.
Az MI-ügynök lehet a következő operációs rendszer?
Az MI-ügynökök idővel átvehetik az operációs rendszerek jelenlegi szerepének jelentős részét. A hagyományos okostelefonos modellben a felhasználó megnyit egy alkalmazást, megkeresi a kívánt funkciót, majd saját maga végrehajtja az egyes lépéseket.
Az ügynöki modellben azonban a felhasználó csak megfogalmazza a célját: kér egy repülőjegyet, asztalt foglal egy étteremben, elküld egy dokumentumot, bevásárol vagy időpontot egyeztet. Az MI-rendszer maga dönti el, hogy mely alkalmazásokat, keresőket és szolgáltatókat használja a feladat végrehajtásához. Ebben a világban az elsődleges digitális kapu már nem a böngésző, a kereső vagy az alkalmazás-áruház lesz, hanem az asszisztens.
Aki ezt az asszisztenst irányítja, az befolyásolhatja, hogy:
milyen információt lát a felhasználó,melyik kereskedőtől vásárol,melyik taxitársaságot vagy szállásközvetítőt választja,mely alkalmazások kapnak forgalmat,mely szolgáltatók fizethetnek a kiemelt megjelenésért,milyen személyes és kereskedelmi adatok gyűlnek össze.
A Google számára ezért stratégiai jelentőségű, hogy a Gemini legyen az Android alapértelmezett MI-rétege. A vállalat legnagyobb történelmi előnye mindig is az volt, hogy a termékeit egymást erősítő terjesztési rendszerként tudta használni, Brüsszel most éppen ezt a kapcsolódást próbálja megbontani.
A keresési adatok megnyitása még ennél is veszélyesebb lehet
Az Android funkcióinak megnyitása mellett a Google-nak olyan keresési adatokat is hozzáférhetővé kell tennie a rivális keresők és keresési funkciót kínáló MI-chatbotok számára, amelyeket maga is felhasznál a Google Search optimalizálására. A rendszerbe az OpenAI-hoz hasonló MI-szolgáltatók is bekerülhetnek, amennyiben keresési funkciót is nyújtanak. Az adatokat anonimizálni kell, a Google pedig díjat kérhet a hozzáférésért.
A Google keresőjének egyik legnehezebben lemásolható előnye, hogy a vállalat több évtizednyi felhasználói interakció alapján képes értékelni, hogy egy keresési lekérdezésre melyik válasz bizonyul hasznosnak, hogyan módosítják az emberek a kereséseiket, és milyen találatokra reagálnak. Egy új szereplő akkor is hátrányból indul, ha technikailag képes feltérképezni az internetet, mert jóval kevesebb visszajelzéssel rendelkezik a találatok minőségéről.
A Bizottság éppen ezt az önmagát erősítő kört próbálja meggyengíteni: minél többen használják a Google-t, annál több adat keletkezik, minél több az adat, annál jobb lehet a kereső, és minél jobb a kereső, annál többen használják. Amennyiben a rivális MI-keresők hozzáférnek a Google által is használt adatokhoz, gyorsabban javíthatják saját találataikat, csökkentve a piacra lépés költségét.
A rendszer várhatóan 2027 januárjától indulhat el. A Google ugyanakkor előzetesen vizsgálhatja, hogy egy jelentkező jelent-e komoly adatvédelmi vagy kiberbiztonsági veszélyt.
A Google szerint a rendelkezések ennek ellenére veszélyeztethetik európai felhasználók millióinak adatvédelmét és biztonságát. Kent Walker, a vállalat jogi vezetője arról beszélt, hogy a Bizottság nem vette kellően figyelembe a lehetséges felhasználói károkról bemutatott bizonyítékokat.
A Google még mindig sikeresen védi a keresőjét a kihívóktól
Miközben Brüsszel a Google jövőbeli terjesztési előnyét támadja, a vállalat jelenlegi számai nem azt mutatják, hogy a kereső teret vesztene a generatív MI-szolgáltatások keltette verseny miatt.
A Google Search és kapcsolódó hirdetési bevétele 17 százalékkal nőtt. Az AI Mode már több mint egymilliárd havi aktív felhasználóval rendelkezik, a Gemini önálló alkalmazását pedig 950 millióan használják havonta. A Google szerint az MI-alapú keresési funkciók növelik a keresések számát, és hetente több milliárd kattintást továbbítanak külső weboldalakra.
A vállalat azt állítja, hogy az AI Overviewst és az AI Mode-ot tartalmazó keresések monetizációja is biztató. Az emberek hosszabb, részletesebb kérdéseket tesznek fel, ami új hirdetési lehetőségeket teremt. A Google már szponzorált linkeket, közvetlen ajánlatokat és más reklámformátumokat is tesztel az MI-válaszokon belül.
Korábban részletesen bemutattuk, hogyan alakítja át az AI Mode és az AI Overviews az internetes keresést, illetve miért tartanak a kiadók a hagyományos kattintások eltűnésétől. Az MI-válaszok sok esetben már a Google felületén összefoglalják a szükséges információt, így a felhasználónak nem feltétlenül kell megnyitnia az eredeti forrást.
A mostani eredmények alapján a Google rövid távon sikeresen hajtja végre saját keresőjének átalakítását. Nem várja meg, hogy a ChatGPT vagy más rivális lecserélje a klasszikus találati listát, hanem maga alakítja át a Google Search-öt egy társalgási alapú, MI-ügynökökkel kiegészített szolgáltatássá.
A probléma azonban az, hogy ez az új kereső lényegesen költségesebb lehet a réginél. Egy hagyományos keresés kiszolgálása viszonylag kevés számítási kapacitást igényel. Egy összetett MI-válasz ezzel szemben modelleket futtat, több keresést végezhet, információkat dolgoz fel, szöveget generál, és esetenként képeket, videókat vagy más tartalmakat is létrehoz. A Google ezzel kapcsolatban azt közölte, hogy mérnöki és hardveres fejlesztésekkel történelmi mélypontra csökkentette az AI Mode egy válaszára jutó költségét. Pontos egységköltséget vagy a klasszikus kereséssel való összevetést azonban nem tett közzé.
Óriási pénzek ömlenek az infrastruktúrára
A Google MI-stratégiájának költsége a vállalat beruházásaiban válik igazán láthatóvá. Az Alphabet a második negyedévben 44,9 milliárd dollárt fordított tárgyi eszközökre. Az összeg 60 százalékát szerverekre, 40 százalékát adatközpontokra és hálózati infrastruktúrára költötte. Mivel a működésből 39,1 milliárd dollár készpénz érkezett, a beruházások meghaladták a teljes negyedéves működési pénztermelést.
A vállalat 2025 egészében még 91,4 milliárd dollárt költött beruházásokra. A 2026-ra várt 195-205 milliárd dolláros összeg ennek több mint kétszerese.
A Google-nak egyszerre kell saját TPU-chipeket terveznie és gyártania, adatközpontokat építenie, villamosenergia-kapacitást lekötnie, valamint hálózati infrastruktúrát fejlesztenie, miközben kiszolgálja a kereső és a YouTube MI-szolgáltatásait, betanítja a következő Gemini-modelleket, illetve igyekszik megtartani a legkeresettebb MI-kutatókat.
Korábban bemutattuk, hogy hogyan emészt fel egyre több energiát és tőkét a technológiai óriásvállalatok adatközpont-versenye. A következő szűk keresztmetszet pedig már nem feltétlenül a megfelelő chip, hanem az elérhető elektromos hálózati kapacitás lehet.
Az Alphabet ráadásul továbbra is kapacitáshiánnyal küzd, ezért átmenetileg külső szolgáltatóktól is bérel adatközponti kapacitást, ez azonban rontja a haszonkulcsot. A Google Cloud 82 százalékos növekedése azt mutatja, hogy van fizetőképes kereslet a beruházások mögött, azonban kérdés, hogy a bevétel elég gyorsan növekszik-e a költségekhez képest.
Az egész Big Tech pénzügyi modellje borulhat
A Google problémája nem egyedülálló. A Reuters LSEG-adatokon alapuló elemzése szerint az öt nagy amerikai felhő- és MI-infrastruktúra-szolgáltató) az Alphabet, a Microsoft, az Amazon, a Meta és az Oracle) 2027-re összességében több pénzt költhet beruházásokra, mint amennyi szabad cash flow-t termel. A beruházások várható növekedése minden újonnan megtermelt egydollárnyi működési készpénzre 1,57 dollár lehet.
Már az iparág 2026-os beruházásai is meghaladhatják a 700 milliárd dollárt. A korábban hatalmas készpénztöbblettel működő technológiai vállalatok emiatt egyre nagyobb mértékben támaszkodhatnak kötvénykibocsátásokra, hitelekre és új részvények értékesítésére.
A Big Tech cégek hosszú időn keresztül egyszerre tudtak százmilliárdos beruházásokat finanszírozni, részvényeket visszavásárolni, osztalékot fizetni és készpénzt felhalmozni. Az MI-infrastruktúra azonban olyan tőkeintenzívvé teheti a technológiai ágazatot, mint korábban az energiaipart, a távközlést vagy a félvezetőgyártást.
Ráadásul amennyiben a számítási kapacitás idővel tömegtermékké válik, a modellek pedig egyre olcsóbban futtathatók, a felhőszolgáltatóknak úgy kellhet még többet beruházniuk, hogy közben csökken az egy egységnyi kapacitáson elérhető haszon.
A Google az elmúlt évtizedben közel 11 milliárd eurónyi uniós versenyjogi bírságot halmozott fel. Július elején az Európai Unió Bírósága véglegesen helybenhagyta a 4,1 milliárd euróra mérsékelt androidos büntetést is. A Bizottság ebben az ügyben azért lépett fel, mert a Google olyan megállapodásokat alkalmazott, amelyek a Search, a Chrome és a Play Áruház előtelepítéséhez kötötték az Android használatát, és korlátozták a rivális rendszereket. Ezek a pénzbüntetések azonban eddig nem törték meg a Google üzleti fölényét. A vállalat a bírságokat ki tudta fizetni, a vitatott gyakorlatokat pedig módosított formában folytathatta.
A DMA mögötti új megközelítés éppen ezért nemcsak büntetni akar, hanem előre meghatározza, hogyan kell működnie a digitális kapuőrök rendszerének, ezek a kötelezettségek pedig már nem egyszeri költséget, hanem a Google üzleti modelljének tartós átalakítását jelenthetik.
Az európai fellépés nem elszigetelt jelenség. Egy amerikai bíróság korábban megállapította, hogy a Google jogellenesen tartotta fenn monopóliumát az internetes keresésben. A 2025 decemberében elfogadott végleges intézkedések megtiltották a vállalatnak, hogy kizárólagos megállapodásokat kössön a Google Search, a Chrome, a Google Assistant és a Gemini terjesztésére. A döntés értelmében a Google-nak bizonyos keresési index- és felhasználói interakciós adatokat is hozzáférhetővé kell tennie a versenytársak számára, továbbá keresési és keresőhirdetési szolgáltatást kell biztosítania egyes riválisoknak.
Az amerikai igazságügyi tárca eredetileg a Chrome értékesítését is követelte, ezt azonban a bíróság végül nem rendelte el. Az amerikai kormány és a tagállamok 2026 februárjában fellebbeztek az enyhébbnek tartott intézkedések ellen, miközben a Google magát a monopóliumról szóló ítéletet támadja.
Korábban bemutattuk, hogy a Chrome esetleges leválasztása hogyan változtathatná meg az internetes keresés és az MI-szolgáltatások piacát. Az akkori legszigorúbb forgatókönyv végül nem valósult meg, az adatmegosztás és a kizárólagos terjesztési szerződések korlátozása azonban bekerült az amerikai döntésbe.
A kiadók számára Brüsszel döntése sem hozza el a megváltást
A kereső és az MI-ügynökök megnyitása elvileg csökkentheti a Google kapuőri szerepét. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a híroldalak és más tartalomszolgáltatók visszakapják a korábbi forgalmukat.
Elég valószínű forgatókönyv, hogy a felhasználók ezután nem egyetlen Google-rendszerből, hanem több különböző MI-ügynöktől kapják meg közvetlenül az információt, továbbra is anélkül, hogy meglátogatnák az eredeti weboldalt.
Az általunk is feldolgozott kiadói aggodalom ezért nem tűnik el attól, hogy a Gemini mellett más asszisztensek is teljes értékűen működhetnek az Androidon.
A digitális médiának a jövőben már nemcsak a Google keresőjéhez kell alkalmazkodnia, hanem több egymással versengő MI-ügynökhöz, amelyek eltérő módon idézhetnek, rangsorolhatnak vagy hagyhatnak figyelmen kívül tartalmakat.
Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!