Az Indexen is beszámoltunk arról, hogy a magyar férfi juniorválogatott története során először nyerte meg a junior-Európa-bajnokságot. Az aranyérem önmagában is sporttörténeti siker, de nem előzmények nélküli: az elmúlt években a korosztályos nemzeti csapatok egyre gyakrabban kerültek Európa és a világ élmezőnyébe. A 2022-es U20-as Eb ötödik helye után egy évvel a magyar csapat 46 (!) esztendőt követően ismét világbajnoki ezüstérmes lett, most pedig egy újabb generáció felért a kontinens csúcsára. Mindez felveti a kérdést: egyszeri sikerekről beszélünk, vagy valóban egy új korszak kezdődött férfi utánpótlásban?
Az elmúlt években sok kritika érte a magyar utánpótlásrendszert, az akadémiák működését és az ezekre fordított állami támogatásokat. Éppen ezért érdemes megnézni, hogy a férfi korosztályos válogatottak eredményei milyen tendenciát rajzolnak ki, és valóban látszik-e fejlődés a nemzetközi porondon. Ehhez azonban néhány évet vissza kell lépnünk az időben.
A hosszú hullámvölgy
A junior nemzeti csapat hosszú időn át csak elvétve tartozott a nemzetközi élmezőnyhöz. A 2005-ös világbajnoki bronzérem után másfél évtizeden keresztül nem sikerült újabb dobogós helyezést elérni világversenyen, Európa-bajnokságokon pedig többnyire a középmezőnyben végzett a csapat, sőt több tornára ki sem jutott. A 2017-es U21-es vb ötödik helye ugyan biztató eredmény volt, de nem indított el tartós sikersorozatot.
Fordulópontot 2019 jelentett. Ekkor vette át a juniorválogatott irányítását Sótonyi László, – akit éppen ma neveztek ki a magyar férfi felnőttválogatott szövetségi kapitányává–, de ekkor már a Nemzeti Kézilabda Akadémián is dolgozott (ennek fontos jelentősége lesz később).
A közös munka azonban nem indulhatott el zavartalanul: néhány hónappal később kitört a koronavírus-járvány, amely teljesen felborította a korosztályos versenynaptárt. A 2020-as junior Eb-t és a 2021-es vb-t is törölték, így az első valódi visszajelzést csak a 2022-es U20-as kontinenstorna jelentette. A magyar válogatott az ötödik helyen végzett és fontos állomásnak bizonyult, hiszen hosszú idő után ismét sikerült stabilan az európai élmezőny közelébe kerülni.
A valódi áttörés
A német–görög közös rendezésű U21-es világbajnokságon a magyarok Argentínát, Norvégiát, Dániát, Bahreint, Svédországot, Horvátországot és Izlandot is legyőzve egészen a döntőig meneteltek, ahol csak a házigazda Németország tudta megállítani. A 46 év után megszerzett vb-ezüstérem történelmi siker volt, Sótonyit pedig előbb a hónap, majd az év utánpótlásedzőjének választották.
A folytatás ugyanakkor jól mutatta, hogy a korosztályos kézilabdában nincs egyenes út a sikerek felé. A 2024-es U20-as kontinensviadalon a magyarok a tizenkettedik, a 2025-ös mundialon pedig a tizedik helyen végeztek. A két torna eredménye jelezhette, hogy egy korosztályos siker önmagában még nem jelent tartós nemzetközi fölényt, de az idei kontinenstorna azonban részben megcáfolta ezt. Bár a romániai tornán már jelentősen átalakult keret képviselte Magyarországot, a válogatott története során először elhódította a trófeát.
Ez azért különösen fontos, mert a korosztályos válogatottaknál a játékoskeretek néhány év alatt teljesen kicserélődnek, így két egymást követő generáció sikere már kevésbé tekinthető egyszeri kiugrásnak.
Az akadémiák szerepe a sikerben
A 2022 óta elért sikerek mögött több, egymással összefüggő folyamat húzódik meg: az akadémiai rendszer fokozatos kiépülése, a képzés tökéletesedése valamint az a tény, hogy ma már több hazai műhely is képes nemzetközi szintű játékosokat nevelni.
Ha a 2022-es és a 2023-as válogatott keretét vizsgáljuk, egyértelműen kirajzolódik a NEKA meghatározó szerepe. A 2022-es Eb-n szereplő 18 fős keretből nyolcan a balatonboglári akadémiáról érkeztek, míg egy évvel később, a világbajnoki ezüstérmes csapatban kilenc NEKA-játékos kapott helyet.
Ez összhangban állt az akadémia küldetésével. A 2013-ban elindított NEKA a 14 és 23 év közötti korosztály képzésére jött létre azzal a céllal, hogy játékosai később NB I-es vagy külföldi élvonalbeli klubokban folytassák pályafutásukat. Az együttest 2019-ben átvevő Sótonyi a NEKA NB I-es csapatának trénere és a férfi szakágvezetője, ami megkönnyítette a játékosok beépítését és a szakmai munka összehangolását.
„A kezdetektől nagyon élveztem minden percét, hiszen motiváló közegben dolgozhattam, ahol az edzői munkához minden segítség és minden feltétel adott volt. Azt gondolom, hogy a férfi szakágat sikerült nagyon szépen felépítenünk és működtetnünk. A napi szintű munka öröme, a kollegiális egység és a szakmaiság végig jellemezte ezeket az éveket, és ez nagy büszkeséggel tölt el” – mondta a szakember az akadémia honlapján megjelent közleményben, akit július 23-án kineveztek a felnőttválogatott szövetségi kapitányának.
A magas arány ugyanakkor önmagában nem bizonyít semmit. A lényeg az volt, hogy ezek a játékosok a nemzetközi porondon is versenyképesnek bizonyultak. A 2022-es Eb ötödik hely, majd a 2023-as világbajnoki dobogó alapján a NEKA a gárda meghatározó bázisának számított.
A három évvel későbbi Európa-bajnok-keret ugyanakkor már jól érzékeltette, hogy a magyar férfi utánpótlás időközben sokszínűvé vált. A NEKA továbbra is fontos szereplő, emellett a Veszprém Handball Academy és a PICK Kézilabda Akadémia egyaránt három-három játékost adott a csapathoz, az FTC Kézilabda Akadémia és a Győr kettőt, de a DEAC, a Budai Farkasok, a ONE Veszprém és a Szigetszentmiklós is képviseltette magát. Ez arra utal, hogy a magyar férfi utánpótlás képzési bázisa összességében is kiszélesedett.
A korosztályos sikerek valódi mércéje
A junior világversenyeken szerzett érmek önmagukban még nem garantálják, hogy egy generáció a felnőttek között is meghatározóvá válik. A korosztályos kézilabdában számos olyan csapatot láthattunk már, amely kiemelkedő eredményeket ért el, játékosainak jelentős része azonban később nem tudott tartósan az maradni. Éppen ezért az elmúlt évek sorozata sem kizárólag az érmek alapján érdemes értékelni, hanem azt is megvizsgálni, milyen pályát futottak be azok a játékosok, akik ezeket az eredményeket elérték.
A 2022 és 2026 közötti öt világversenyen összesen 91 kerettagság jutott 61 különböző játékosra. A négy évvel ezelőtti Eb ötödik helyezettje és a 2023-as vb-döntős csapat között 16, míg a 2024-es U20-as Európa-bajnokság és a 2025-ös U21-es világbajnokság kerete között 13 azonos játékos szerepelt. Gazsó Péter pedig három egymást követő korosztályos világversenyen – a 2024-es és a 2026-os Eb-n, valamint a 2025-ös vb-n – is tagja volt a magyar válogatottnak.
Az elmúlt négy év távlatából már az is jól látható, hogy ezek a sikerek nem csupán korosztályos eredmények maradtak.
A 61 játékos közül 49 jelenleg is az NB I-ben vagy valamelyik európai élvonalbeli bajnokságban szerepel, vagyis a játékosok több mint nyolcvan (!) százaléka ma is első osztályú szinten kézilabdázik.
További tízen az NB I/B-ben játszanak, míg mindössze ketten nem aktívak.
Az utánpótlásban elért eredmények a felnőttválogatottban is visszaköszönnek. A 2022 és 2026 között korosztályos világversenyeken szereplő játékosok közül tízen már a magyar férfi felnőttválogatottban is bemutatkoztak: Palasics Kristóf, Imre Bence, Ilic Zoran, Ónodi-Jánoskúti Máté, Fazekas Gergő, Lukács Péter, Pergel Andrej, Krakovszki Zsolt, Krakovszki Bence és Papp Tamás.
A korosztályos sikerek nemzetközi klubszinten is megjelennek, a korábbi juniorválogatott játékosok közül többen már Európa legerősebb bajnokságaiban és klubcsapataiban szerepelnek. Palasics a Bundesligában szereplő MT Melsungen kapusaként Európa-ligát nyert, Imre a THW Kiellel Európa-liga-döntőt játszott, jelenleg pedig a One Veszprém HC játékosa. Ilic és Fazekas Gergő az ORLEN Wisla Plock, Lukács és Fazekas Máté az OTP Bank-PICK Szeged, Gáncs-Pető Máté pedig a One Veszprém HC színeiben szerepel a Bajnokok Ligájában. Rajtuk kívül Ónodi-Jánoskúti Máté a francia, Pergel Andrej a román, Jánosi Tamás és Ludmán Marcell pedig a spanyol élvonalban szerepel.
A hazai élvonalban szintén számos korábbi korosztályos válogatott vált meghatározó játékossá. A NEKA csak magyar fiatalokra épít, de a Tatabánya, a Ferencváros, a Csurgó, a Szeged, a Balatonfüred, a Gyöngyös és más NB I-es klubok keretében is szerepelnek az elmúlt évek juniorválogatott tagjai közül.
A számok alapján tehát a 2022 óta elért eredmények nem tekinthetők egyszeri kiugrásnak. Bár korai lenne kijelenteni, hogy a magyar férfi kézilabda új aranykora kezdődött, az már most látszik, hogy egymást követő korosztályok is képesek voltak nemzetközi szinten eredményesen szerepelni, miközben a játékosok nagy része sikeresen beépült a felnőtt élvonalba. Az, hogy ez valóban egy új korszak kezdete-e, csak a következő évek eredményei dönthetik el, de a jelenlegi tendenciák egyértelműen biztatóak.
(Borítókép: A magyar férfi junior kézilabda-válogatott története során először nyerte meg az U20-as Európa-bajnokságot. Fotó: Magyar Kézilabda Szövetség / Facebook)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Mi lenne, ha a jövő nem csak történne veled, hanem te alakítanád? Ez a könyv segít felkészülni, sosem tapasztalt módon. Tedd meg az első lépést most.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!