A múlt hét elején a Budapesti Fegyház és Börtön egyik látogatófogadásán bukott le két hozzátartozó, akik a plexifal fölött adtak át egy kisméretű mobiltelefont a fogvatartottnak.
A felügyeletet ellátó munkatársaknak az tűnt fel, hogy a látogatók alig beszélgetnek, és folyamatosan a környezetüket figyelik, így a beszélőt megszakították, a készülék a motozáskor előkerült.
Az Index megkérdezte a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát (BVOP), amely a hazai börtönrendszer országos irányító szerve – arra voltunk kíváncsiak, mennyire gyakori jelenségről van szó, mit próbálnak leggyakrabban bejuttatni, és mit kockáztat, aki megpróbálja.
Ezért ér aranyat egy mobil a rácsok mögött
Tiltott tárgynak minősül minden olyan tárgy, anyag vagy eszköz, amely a fogva tartás rendjét vagy az intézet biztonságát veszélyezteti – vagyis a kategória jóval tágabb annál, mint amire elsőre gondolnánk.
A lista élén évek óta a mobiltelefonok és az egyéb telekommunikációs eszközök állnak, amelyeket a kábítószergyanús vagy pszichoaktív anyagok követnek. Alkoholt és gyógyszert is próbálnak bejuttatni, de a parancsnokság szerint ezek jóval ritkábbak.
Arra a kérdésünkre, hogy pontosan mire használnák a fogvatartottak a becsempészett készülékeket, a szervezet a biztonsági kockázatot emelte ki.
„A mobiltelefonok kiemelt biztonsági kockázatot jelentenek, mivel alkalmasak lehetnek az ellenőrzött kapcsolattartás megkerülésére, valamint más jogellenes cselekmények elősegítésére”
– világítottak rá. A különbség lényege, hogy a börtön saját telefonjain és videóhívásain folytatott beszélgetés ellenőrizhető és rögzíthető, egy titokban bevitt készüléken viszont nem: azon a fogvatartott bárkivel, bármikor, felügyelet nélkül tarthat kapcsolatot.
A jelenség kezelésére a BVOP 2020-ban külön szervezeti egységet, Felderítési Főosztályt hozott létre, amely országosan gyűjti és elemzi a tiltott tárgyakkal kapcsolatos tapasztalatokat, és az újonnan felbukkanó módszerekről folyamatosan tájékoztatja az intézeteket.
1459-ről 167-re: mit mutatnak a számok?
Kérdésünkre, hogy évente hányszor fordul elő ilyesfajta csempészés országosan, a parancsnokság összesített esetszámot nem adott, a mobiltelefonokra vonatkozó idősort viszont igen – és ez önmagában is beszédes. Míg 2016-ban 1459 tiltott mobiltelefont találtak a magyar börtönökben, 2023-ban már csak 429-et, 2024-ben 513-at, 2026-ban pedig eddig 167 esetben került elő nem engedélyezett telekommunikációs eszköz.
A tendencia tehát egyértelműen csökkenő, a görbe azonban nem egyenletes: 2023 és 2024 között több mint húsz százalékkal nőtt a lefoglalások száma. Ez önmagában kétféleképpen is olvasható – jelentheti azt, hogy többen próbálkoznak, de azt is, hogy hatékonyabb lett a szűrés. A BVOP az utóbbit hangsúlyozza: szerintük a személyi állomány felkészültségének, a technikai fejlesztéseknek és a szigorú biztonsági protokolloknak köszönhető, hogy a tiltott tárgyak jelentős részét még azelőtt felderítik, hogy azok eljutnának a fogvatartottakhoz.
Krumpliban, szalámiban, papírra fújva
A módszerek évről évre változnak, és a leleményesség néha meghökkentő. A parancsnokság válasza szerint előfordult már, hogy mobiltelefonokat különböző használati tárgyakba vagy élelmiszerekbe rejtettek. Ennek talán legismertebb hazai példája, amikor krumpliba rejtett készülékeket dobáltak be a Budapesti Fegyház és Börtön, közismertebb nevén a „Gyűjtő” udvarára:
tíz darab, SIM-kártya nélküli minitelefon került elő az összekötözött burgonyákból.
Tavaly ősszel pedig egy borsodi fogvatartott a végbelébe rejtette a telefont és a töltőkábelt, amelyet az édesanyja adott át neki egy megjátszott ölelés közben.
A drogok esetében más a bevált technika: a pszichoaktív anyagokat sok esetben papírra felvíve próbálják bejuttatni, vagyis a hatóanyagot egy hordozóra – jellemzően levélpapírra – viszik fel, amelyet aztán a börtönben feldarabolnak és elszívnak. Az ilyen küldeményeket az Index korábban részletesen bemutatta.
A most nyilvánosságra hozott budapesti ügy ehhez képest a legegyszerűbb forgatókönyvet követte: átadás a beszélőn, a plexifal fölött. Nemzetközi összevetésben egyébként a magyar helyzet szinte békés – az Egyesült Államokban drónokkal szórnak be fegyvert, kábítószert és mobilt a börtönudvarokra, Dél-Karolinában idén tavaszig 75 ilyen esetet regisztráltak.
Kutyák, fémkeresők – és amit nem árulnak el
Azt is megkérdeztük, milyen eszközök állnak rendelkezésre a csempészés kiszűrésére. A válasz szerint többlépcsős rendszerről van szó, amelynek része a személyi állomány rendszeres képzése, a beérkező levelek és csomagok ellenőrzése, a kapcsolattartások felügyelete, valamint a korszerű technikai eszközök alkalmazása.
A látogatók ellenőrzésében kézi és kapukeretes fémkeresők, csomagvizsgáló berendezések és kábítószer-kereső szolgálati kutyák is közreműködnek.
A rendszer működésének részleteibe azonban nem engednek betekintést:
A részletes biztonsági eljárások ismertetése ugyanakkor értelemszerűen nem nyilvános
– zárta le a témát a parancsnokság. A logika kézenfekvő: minden nyilvánosságra hozott részlet egyben fogódzó is azoknak, akik ki akarják játszani az ellenőrzést. A budapesti eset ugyanakkor jól mutatja, hogy a technika mellett a legegyszerűbb tényező, az emberi figyelem is sokat számít – a lebukást itt nem gép, hanem a látogatók feltűnő viselkedése okozta.
Levél, Teams, beszélő – és mi jár a szabályszegésért
Végül arra kerestük a választ, hogyan tarthatja a kapcsolatot szabályosan egy fogvatartott a családjával. A jogszabályok több csatornát is biztosítanak:
lehetőség van levelezésre,
telefonálásra a börtön által biztosított készülékeken,
elektronikus, videókapcsolaton alapuló kapcsolattartásra – ezt ma már jellemzően a Microsoft Teams nevű videóhívó alkalmazáson keresztül bonyolítják –,
valamint látogató fogadására.
A BVOP szerint a cél az, hogy a családi kapcsolatok jogszerű, ellenőrzött keretek között maradjanak fenn. Az érem másik oldala, hogy a legális telefonálás nem olcsó: az Index 2023-as cikke szerint a fogvatartottak átlagosan 69 forintot fizettek percenként.
Aki mégis megpróbálkozik a csempészéssel, több fronton is kockáztat. Ha tiltott tárgy kerül elő, minden esetben megvizsgálják az ügy körülményeit, a fogvatartottal szemben fegyelmi eljárás indulhat, indokolt esetben pedig büntetőeljárás is. Emellett szigoríthatók a rá vonatkozó biztonsági intézkedések, és korlátozható a kapcsolattartása – vagyis épp azt veszítheti el, amiért a telefont bevitette.
A kívülről segítő hozzátartozók felelősségét a rendőrség vizsgálja, a börtön feljelentése alapján. Hogy ez nem üres fenyegetés, jól mutatja egy friss ítélet: a Kazincbarcikai Járásbíróság idén nyáron kétévi, négy év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést szabott ki egy borsodi nőre, aki kábítószerrel átitatott levelet küldött a börtönben lévő élettársának.
(Borítókép: Illusztrált képünkön rabok láthatók egy börtönben 2023. áprilisában. Fotó: Papajcsik Péter / Index)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egy igaz történet, ami nem hagy nyugodni! Egy apa. Egy titok. Egy világ, ami összedől. A Pelicot-ügy valódi története: bátorság, túlélés és az igazság kimondása
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!