Úgy tűnik, Franciaország egyre vonzóbb célponttá válik a műkincs- és ékszertolvajok számára. Ezúttal a burgundiai Châtillon-sur-Seine-ben található Musée du Pays Châtillonnais-ból tűnt el a híres torques, vagyis Vix hercegnőjének kelta arany nyakperece – írja a La Repubblica.
Több tízmillió eurót ér
A lopás döbbent reakciókat váltott ki, a módszer ugyanis kísértetiesen emlékeztet a Louvre-ban történtekre. Az első nyomozati információk szerint a tettesek 2026. július 24-én látogatóknak adták ki magukat, megváltották a belépőjegyet, majd amikor a vitrinhez értek, kiemelték a nyakperecet, és a főbejáraton keresztül elmenekültek.
Az akciót takaratlan arccal, a termekben tartózkodó többi turista szeme láttára hajtották végre.
A zsákmány egyetlen, ám felbecsülhetetlen értékű darabból áll: az i. e. VI. századból származó, merev kelta nyakperecből. A 480 grammos, 24 karátos aranyból készült félhold alakú tárgy páratlan ötvösművészeti munka. A nyakperec két végén egy-egy oroszlánmancs nyúlik ki, amelyek gömböket és rendkívül finoman megmunkált, filigrán Pegazusokat tartanak. Az antik ötvösművészet egyik legnagyobb remekének tartják,
piaci értéke több tízmillió euróra rúg,
ám még a történelmi jelentőségét félretéve is hihetetlen összegről van szó: ha a tolvajok beolvasztanák, az aranyért – a tetemes súlya miatt – mintegy 68 ezer eurót kaphatnának.
Rendszerszintű hiányosságok
A módszer sokaknak a Berlin című sorozatot juttathatja eszébe, a francia múzeumok ugyanis az utóbbi időben sorra váltak rablások célpontjává. Először az októberi, óriási felháborodást kiváltó eset történt a Louvre Apolló-galériájában, ahonnan egy teherlift segítségével vitték el Napóleon 88 millió euró értékű koronaékszereit (a galéria ugyan már újranyitott, de az ellopott koronaékszerek nélkül). Ezt követte a Denis Diderot filozófusnak szentelt langres-i múzeum kirablása, ahonnan 2000 darab XIX. századi arany- és ezüstpénz tűnt el.
Tavaly szeptemberben a limoges-i Adrien Dubouché Nemzeti Múzeum vált hasonló támadás áldozatává, amikor a gyűjtemény legfontosabb darabjai közül tűnt el három kínai kerámia: két kék-fehér tál a Jüan-dinasztia korából (XIV. század), valamint egy porcelánváza a Csing-dinasztia korából (XVIII. század), összesen 6 és 9 millió euró közötti becsült értékben.
Ugyancsak tavaly szeptemberben egy specializálódott rablóbanda a párizsi Természettudományi Múzeumba tört be, ahonnan raritásnak számító termésarany- és kvarcpéldányokat vittek el mintegy 700 ezer euró értékben.
Egyelőre nem tudni, hogy műgyűjtők megrendelésére elkövetett akciókról van-e szó, az viszont egyértelmű, hogy a francia múzeumi szektor kritikus helyzetbe került. A sorozatos lopások miatt Catherine Pégard kulturális miniszter 2026. július 27-ére előrehozta azt a találkozót, amelyek bemutatták az országos múzeumbiztonsági tervet.
A francia múzeumok biztonsági rendszereit egyre több kritika éri, miután az elmúlt hónapokban egymást követték a nagy értékű műkincslopások, miközben a hatóságok attól tartanak, hogy újabb pótolhatatlan műtárgyak válhatnak a tolvajok célpontjává.
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!