„Ha a következő három hónapban Magyarországon nem kerülnek börtönbe azok, akik bűnöket követtek el a magyar nemzet ellen, akkor ugyanúgy veszítenek majd, ahogyan a lengyelek veszíteni látszanak” – a Nobel-békedíjas Lech Walesa, aki a Szolidaritási mozgalom korábbi vezetője, és 1990 és 1995 között Lengyelország elnöke volt, interjút adott a HVG-nek az Egyensúly Intézet biztonságpolitikai konferenciáján. Üzenetet küldött a magyaroknak is.
A lengyel belpolitika a Donald Tusk vezette Polgári Platform és a Jaroslaw Kaczynski irányította Jog és Igazságosság párt küzdelméről szól 2005 óta, meglátása szerint a lengyelek hibát követtek el, és fél, hogy a magyarok is elkövetik ugyanezt.
A volt elnök szerint a demokráciának megvan a maga sebessége, de „nem árt néha rásegíteni határozottsággal”. Úgy véli, mind Magyarországon, mind Lengyelországban a bíróságok az előző rezsim ellenőrzése alatt maradtak, és aki puha, azt a lehető legnagyobb mértékben akadályozzák. Elmondása szerint épp erről beszélt a magyar miniszterelnökkel:
„Megkérdeztem tőle: már börtönbe csuktak valakit? Azt mondta, nem. Én erre azt válaszoltam, hogy akkor dolgozzanak gyorsabban.”
A nemzetállamok kora lejárt
Mára Varsó a szegény, szürke városból modern, gazdag város lett, Lengyelország pedig – az IMF szerint – a világ 20. legnagyobb gazdasága. Ám a volt elnök szerint ez már nem elég a jövő kihívásaihoz, mert a nemzetállami paradigma a XX. századdal véget ért.
Walesa a lengyel átalakulást azzal magyarázza, hogy „el kellett távolítani az akadályokat és a béklyókat”, és akkor elindulhatott a fejlődés. „Ma mindenről, amit teszünk, részben kontinentális, részben globális keretek között kell gondolkodni” – fogalmaz, példaként hozva, hogy egy nagy repülőtér ma már nem feltétlenül Varsóban, hanem akár Budapesten lehetne jövedelmezőbb.
Figyelmeztet: ha nem szervezzük újra magunkat kontinentális és globális keretben, ugyanúgy a pusztulás sorsára juthatunk, mint a korábbi civilizációk, amelyek „nem voltak képesek újraszervezni magukat”. A történelmi tanulságok között a kommunizmust is megemlíti: szerinte az „ebben az összefüggésben szükséges volt”, hiszen a gyárak embertelen munkakörülményeire próbált választ adni – bár végül „rosszabb dolgokhoz vezetett, és túl sokáig tartott”.
Ukrajna, az EU és Zelenszkij
Walesa teljes mértékben támogatja Ukrajna uniós csatlakozását, de gyakorlatiasan hozzáteszi: a jelenlegi szabályok szerint az tönkretenné az unió mezőgazdaságát, mert olyan minőségű fekete termőföldje van, amivel más nem tudna versenyezni. Ezért az EU-nak meg kell találnia az egyensúlyt. Meggyőződése szerint az EU, a NATO és az ENSZ keretében „békés, önkéntes, demokratikus új paradigmát” lehet építeni, míg Oroszország és Kína a régit képviseli: az egyik Ukrajnát, a másik Tajvant akarja elfoglalni. „Isten nekünk adta az egész világot, mi osztottuk azt fel szükségtelenül” – mondja.
Ukrajna elnökével kapcsolatban azonban élesen fogalmaz. Elárulja, azért nem visel már Ukrajna-kitűzőt, mert Zelenszkij az ukrán hadsereg egyik egységét arról az alakulatról nevezte el, amely a második világháborúban a volhíniai régióban százezer lengyelt mészárolt le. „Most viszont elegem lett – de nem Ukrajnából, hanem Ukrajna elnökéből” – mondja, hozzátéve, hogy a történelmi sérelmet nyugton lehetett volna hagyni, amíg fennáll az orosz fenyegetés. Értékelése kemény: „Politikai ostobaság volt, amit Zelenszkij tett, aki korábban is hibázott, de ezzel átlépett egy határt.”
A demokráciát újra kell definiálni
„Amikor a kommunizmus megbukott Lengyelországban, a régi struktúrák is szétestek. Újra meg kellene határozni, mit jelent a baloldal, de azt is, hogy mit jelentenek a kereszténydemokrata pártok” – fogalmazott. Hozzátette, nemcsak a baloldalét és a kereszténydemokrata pártokét, hanem magáét a demokráciáét is. Úgy véli, a tömegmédia elterjedésével az emberek megismerték „a politikusok igazi arcát és a demokrácia sötét bugyrait”, és ezért fordulnak demagógok, populisták felé.
Forradalmárként három pontot javasol minden párt programjába. Az elsőt Putyin példájával indokolja: „Nem lenne ukrajnai háború, ha Vlagyimir Putyin mandátumát kétszer öt évben korlátozták volna, mert akkor nem lett volna módja kiépíteni a gengszterállamot.”
A második pont, hogy minden választott tisztviselőt vissza lehetne hívni, s ezt annyi aláírás gyűjtésével kezdeményezni, ahányan rá szavaztak. A harmadik pont a teljes pénzügyi transzparencia. Ezekkel lehet megmenteni a demokráciát.
A hősökre szükség van
A lengyel politika sajátosságáról úgy fogalmazott, a történelem során két nagy szomszédjukkal, Németországgal és Oroszországgal is fel kellett venniük a harcot, s ehhez hősök kellettek. Ezek a hősök döntötték meg a kommunizmust. Ennek fontos eleme volt a NATO-tagság. Zárásként még egy tanulságos történelmi mozzanatra emlékeztet: Borisz Jelcin azért egyezett bele a Vörös Hadsereg kivonásába, mert meggyőződése volt, hogy a Nyugat úgysem engedi be Lengyelországot és Magyarországot a NATO-ba.
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!