„A Velencei-tó ingatlanpiacának átalakulása leginkább abból látható, hogy miközben az eladó nyaralók iránti kereslet jelentősen visszaesett, a házak és lakások iránti érdeklődések összességében ezt ellensúlyozni tudták” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Hozzátette: „A tó közelsége továbbra is érték, de egyre több vevő nem néhány hetes üdülésre, hanem életvitelszerű használatra keres itt ingatlant”.
Csökkenő kereslet, de nem mindenütt
Az ingatlan.com által vizsgált öt településen – Gárdonyban, Kápolnásnyéken, Pákozdon, Sukorón és Velencén – 2026-ban 14,7 ezer telefonos érdeklődést regisztráltak, szemben az egy évvel korábbi 15,8 ezerrel. Ez közel 7 százalékos visszaesés, ám az ingatlantípusok között nagy különbségek alakultak ki. Az eladó házak iránti kereslet lényegében változatlan maradt (10,5 ezer érdeklődés), a lakásoké pedig 1 százalékkal még nőtt is.
A nyaralók iránti érdeklődés viszont 3400-ról 2500-ra, azaz 26 százalékkal esett vissza. A települési különbségek ennél is nagyobbak: Pákozdon lefeleződött az összkereslet, Velencén több mint 11 százalékkal csökkent, Gárdonyban ezzel szemben 3 százalékkal, Sukorón pedig mintegy 20 százalékkal nőtt – utóbbi két helyen főként a szép panorámájú házak fűtik a piacot.
A nyaralók háttérbe szorulása hosszabb távon is látszik: míg 2021-ben az összes velencei-tavi érdeklődés 21 százaléka vonatkozott üdülőingatlanra, addig 2026-ra ez az arány 17 százalék alá csökkent.
Szűkülő kínálat, főként a nyaralók esetében
A kínálat is átalakult. Az öt településen 2021 júliusában 662 eladó ház, lakás és nyaraló szerepelt, számuk 2025 júliusára 954-re nőtt, majd 2026 júliusára 764-re csökkent. A teljes kínálat így egy év alatt közel 20 százalékkal szűkült, de még mindig több mint 15 százalékkal meghaladja a 2021 nyári szintet.
Az elemzés szerint a kínálat csökkenéséből önmagában nem lehet arra következtetni, hogy több ingatlan kelt el – az is lehetséges, hogy a tulajdonosok egy része a gyengébb kereslet miatt vette le ingatlanát a piacról. A nyaralóknál volt a legerőteljesebb a változás: az eladó üdülőingatlanok száma 2025 és 2026 júliusa között 170-ről 112-re, azaz több mint 34 százalékkal csökkent.
Az árak kitartanak
Az árakban közben nem történt általános visszaesés. A házak medián négyzetméterára a vizsgált településeken a 2021 júliusi 534 ezer forintról 2026 júliusára 905 ezer forintra emelkedett, ami öt év alatt közel 70 százalékos drágulás. A nyaralók medián négyzetméterára ugyanezen időszakban 586 ezerről 899 ezer forintra nőtt, a lakások pedig még ennél is drágábbak: 2026 júliusában közel 1,1 millió forintos középáron szerepeltek a kínálatban.
A települések között jelentős az eltérés: Sukorón a négyzetméterárak középértéke 833 ezer forint, míg Gárdonyban 935 ezer, Velencén pedig 988 ezer forint.
Balogh László szerint a térség árszintje a drágulás ellenére is elmarad a budapesti (mintegy 1,4 millió forintos) és a székesfehérvári (950–960 ezer forintos) medián négyzetméterártól. „Ez az árelőny megtarthatja a térség vonzerejét azok körében, akik Budapest vagy Székesfehérvár elérhető közelségében keresnek állandó lakóhelyet” – fogalmazott. Hozzátette: ha a tó helyzetének javítását célzó intézkedések sikeresek lesznek, az további támaszt adhat a piacnak.
(Borítókép: A Velencei-tó 2026. május 19-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!