A tavasszal leköszönő Orbán-kormány iparpolitikája éveken keresztül arra épült, hogy állami támogatásokkal, infrastruktúra-fejlesztéssel, alacsony társasági adóval és a nyugat-európainál olcsóbb munkaerővel nagy külföldi gyártóvállalatokat csábítson az országba. Ennek a stratégiának az eredményeként most egyszerre fut fel a szegedi BYD-gyár, a kecskeméti Mercedes-üzem, a debreceni BMW-gyár és a CATL akkumulátorgyára, miközben több beszállító és logisztikai vállalkozás is növeli a magyarországi kapacitását.
Azonban van egy nagyon komoly probléma ezzel a modellel: miközben gyárból és termelési kapacitásból egyre több lesz, a munkaképes korú hazai népesség csökken, a szabad munkaerő földrajzi és képzettségi összetétele pedig nem találkozik az új beruházások igényeivel.
hirdetés
X
A májusban hivatalba lépett Magyar-kormány egyik első intézkedésével ebben a helyzetben szigorította meg a vendégmunkások alkalmazását. A június 6-án hatályba lépett változás után nincs olyan harmadik ország, amelynek állampolgára új vendégmunkás-tartózkodási engedélyt kérhetne Magyarországon. A korábban benyújtott kérelmeket, a már érvényes engedélyeket és az egyéb munkavállalási célú tartózkodási formákat ugyanakkor nem szüntették meg.
A gyorsan és viszonylag kiszámíthatóan használható vendégmunkás-engedélyezési csatorna ezzel bezárult az új jelentkezők előtt, a kormány pedig a teljes szabályozás soron kívüli felülvizsgálatát is elrendelte.
A Tisza Párt már a választási programjában is leszögezte, hogy nem fogja engedni, hogy külföldi vendégmunkások vegyék el a magyarok állásait és lefelé nyomják a béreket.
Mi szerepelt a BYD-megállapodásban?
Velkey György László külügyi államtitkár szerint a minisztériumban rendelkezésre álló iratanyag alapján az előző kormány több mint 70 milliárd forintnyi infrastrukturális támogatást vállalt azon a területen, ahová a kínai autógyártó költözik. Az állam ezenfelül közvetlen pénzügyi támogatást is ígért a BYD-nek, ennek összege azonban üzleti titok.
Az államtitkár azt is közölte, hogy a kínai autógyár mintegy tízezer vendégmunkás behozatalára kapott engedélyt, amely majdnem eléri a beruházással kapcsolatban korábban ígért teljes munkahelyszámot.
Az engedély azt mutatja, hogy az Orbán-kormány és a beruházó már a projekt előkészítésekor számolt azzal, hogy a gyár munkaerőigénye valószínűleg nem fedezhető kizárólag Szegedről és a környező településekről.
Ez azonban önmagában még nem bizonyítja, hogy a beruházás kedvezőtlen lenne Magyarország számára, hiszen az autógyár magyar beszállítói megrendeléseket, adó- és járulékbevételeket, logisztikai keresletet, mérnöki állásokat és technológiai tudást teremthet. A BYD ráadásul Budapesten hozza létre európai üzleti és kutatás-fejlesztési központját is, amely a HIPA közlése szerint körülbelül kétezer magas hozzáadott értékű munkahelyet teremthet.
A budapesti fejlesztések között egy 105,1 millió eurós, mesterséges intelligenciára épülő vezetéstámogató projekt, valamint egy 141 millió eurós hajtáslánc-fejlesztési program szerepel. A vállalat azt is vállalta, hogy a Magyarországon létrejövő szabadalmak legalább felét helyben jegyezteti be.
A Tisza-kormány Stumpf Péter, a térség országgyűlési képviselőjenek megfogalmazása szerint három elvárást fogalmazott meg a beruházással kapcsolatban: a BYD tartsa be a magyar jogszabályokat és a környezetvédelmi előírásokat, biztosítson jól fizető munkát a szegedieknek és a magyaroknak, illetve Szeged is részesüljön a vállalat gazdasági eredményéből.
Az ügy politikai súlyát tovább növeli, hogy megállapodást megkötő Szijjártó Péter korábbi külgazdasági és külügyminiszter a parlamenti mandátumának visszaadása után vezetői állást kapott a BYD-nál.
A gyáraknak munkásokra van szüksége
Stella Li, a BYD ügyvezető alelnöke júniusban azt mondta, hogy a vállalat 2026 negyedik negyedévében tervezi megkezdeni az autók összeszerelését Szegeden, a gyár indulása így körülbelül egy évvel későbbre tolódhat a korábbi tervekhez képest.
A vállalat a hírek szerint még júniusban is a gyártóberendezéseket telepítette, és elsőként a Dolphin Surf elektromos modellt tervezi Szegeden összeszerelni. Az európai gyártás azért különösen fontos a BYD számára, mert a helyben előállított autók után nem kell megfizetnie a Kínából behozott elektromos járművekre kivetett uniós pótlólagos vámokat.
A BYD mellett a Mercedes kecskeméti bővítése is jelentősen növeli a munkaerő iránti keresletet. A német autógyártó egymilliárd eurós beruházással bővítette kecskeméti üzemét, amelynek éves termelési kapacitása 350 ezer autóra emelkedhet. A magyar kormány szerint a fejlesztéshez háromezer új munkahely kapcsolódik.
A Mercedes május végén közel 5200 embert foglalkoztatott Kecskeméten, így a tervezett létszámbővítés a jelenlegi állományhoz képest is jelentősnek számít. A fejlesztés után Kecskemét a Mercedes legnagyobb európai és a világ második legnagyobb gyártótelephelyévé válhat. Az üzemben az elektromos C-osztály mellett később az elektromos GLC-t és a kisebb G-osztályt is gyártják majd. 2026 elején pedig azt bejelentették, hogy a németországi Rastattból Kecskemétre helyezik át az A-osztály gyártását is.
A Master Goodnál már nyílttá vált a konfliktus
A vendégmunkások korlátozása kapcsán az első komoly konfliktus a kisvárdai Master Good körül alakult ki. A vállalat azt jelezte, hogy a szigorítás miatt leállíthat egy 120 milliárd forintos gyárépítést, amely egy összesen 350 milliárd forintos beruházási program része.
Magyar Péter erre azzal válaszolt, hogy az állami támogatásban részesült, nyereséges vállalat magasabb fizetéssel több magyar munkavállalót tudna megtartani és alkalmazni. A miniszterelnök szerint a vállalat 2025-ös profitjának kisebb csökkenése is elegendő lehetett volna a bérek érdemi emeléséhez.
Bárány László tulajdonos ezzel szemben azt mondta, hogy a vállalat 580 Fülöp-szigeteki munkavállalója nélkülözhetetlen, mert a térség népessége öregszik, a munkaerőpiacra belépő fiatalok pedig nem keresik ezt a típusú munkát.
A KSH adatai szerint 2026 júniusában 4 millió 646 ezer ember dolgozott Magyarországon, ami 33 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál. A munkanélküliek száma 214 ezer fő, a munkanélküliségi ráta pedig 4,4 százalék volt. Az április és június közötti időszakban a hazai elsődleges munkaerőpiacon 4 millió 439 ezer ember dolgozott, ötvenezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A munkakeresés átlagos időtartama 12,5 hónapra emelkedett, a több mint egy éve állást keresők aránya pedig elérte a 35,3 százalékot.
Az adatok alapján tehát egyszerre vannak jelen munkanélküliek és hosszú ideje állást kereső emberek, miközben a cégek munkaerőhiányra panaszkodnak és külföldi dolgozók alkalmazását követelik.
Az ellentmondás jelentős része a földrajzi, képzettségi és bérbeli eltérésből fakadhat, hiszen egy Borsodban vagy Nógrádban élő munkanélküli nem tud automatikusan munkába állni Kecskeméten, Szegeden vagy Debrecenben. A költözéshez megfizethető lakás, megfelelő közlekedés, valamint olyan bér kell, amelyből a munkavállaló ki tudja fizetni az új élethelyzettel járó többletköltségeket.
A Randstad regionális vezetője szerint a 25 év alattiak, az 55 év felettiek és a kisebb településeken élők körében hozzávetőleg négyszázezer fős elméleti munkaerő-tartalék azonosítható, ennek mozgósítását azonban jelentősen korlátozza a lakóhely és a munkahelyek közötti távolság.
Egyre közelebb a demográfiai katasztrófa
A rövid távú munkaerőhiánynál is súlyosabb a hosszú távú demográfiai probléma. Az OECD 2026-os magyar országértékelése szerint a munkaképes korú népesség csökkenése egyre erősebben korlátozhatja a gazdasági növekedést. Magyarországon továbbra is jelentős a termelékenységi lemaradás, ezért a jövőbeli felzárkózás egyre kevésbé alapozható pusztán több munkavállalóra és beruházásra.
A csökkenő munkaképes korú népesség kevesebb járulék- és adófizetőt jelent, miközben az időskori ellátások és az egészségügy finanszírozási igénye nő. A vendégmunkások teljes kizárása ezért csak akkor lehetne hosszabb távon is fenntartható, ha Magyarország kevesebb dolgozóval is nagyobb értéket lenne képes előállítani.
Magyar Péter állítása szerint a vendégmunkások korlátozása arra kényszerítheti a cégeket, hogy magasabb fizetést kínáljanak a magyaroknak. A béremelés azonban hosszabb távon csak akkor fenntartható, ha nő a dolgozónként megtermelt érték is. Amennyiben a fizetés gyorsabban emelkedik a termelékenységnél, a vállalat előbb-utóbb árat emel, csökkenti a nyereségét, automatizálja a munkakört, vagy más országba helyezi a következő beruházását. Ez pedig különösen fontos az autóiparban, ahol Magyarország egyszerre versenyez Lengyelországgal, Szlovákiával, Csehországgal, Romániával, Szerbiával vagy Törökországgal. A BYD például korábban Törökországban is egy egymilliárd dolláros gyárat tervezett, a vállalat azonban 2026 júniusában közölte, hogy a projektet egyelőre felfüggesztette, és a szegedi üzem elindítására összpontosít.
Nem egyetlen tartalékból, hanem teljesen új munkaerőpiaci modellből jöhet a megoldás
A diákokban, a nyugdíjasokban, a kisgyermekes szülőkben, a külföldi hallgatókban és a jelenleg inaktív emberekben tehát az adatok szerint valóban van még munkaerőpiaci tartalék, de egyik csoport sem képes önmagában átvenni a vendégmunkások teljes szerepét.
Magyarországon évente körülbelül 200 ezer diák és 40 ezer nyugdíjas vállal munkát szövetkezeti formában, miközben az országban tanuló csaknem 50 ezer külföldi hallgató közül is sokan nyitottak lehetnek a munkavállalásra. Ezek a csoportok enyhíthetik a hiányt, különösen a részmunkaidős, szezonális vagy rugalmasan szervezhető munkakörökben, de nem feltétlenül tudnak több műszakos, állandó jelenlétet igénylő gyári állásokat tömegesen betölteni.
A hazai munkaerő-tartalék gyors mozgósítása is kevéssé reális. Az érintettek egy részét ugyanis egészségügyi vagy szociális problémák, másokat a képzettség hiánya, a munkahelyektől való földrajzi távolság vagy a megfelelő közlekedés és lakhatás hiánya tart távol a foglalkoztatástól. Sok esetben hosszabb rehabilitációra, átképzésre és személyre szabott támogatásra lenne szükség ahhoz, hogy valaki stabilan visszatérhessen a munkaerőpiacra.
Az sem feltétlenül igaz, hogy a vállalatok kizárólag azért alkalmaznak vendégmunkásokat, mert olcsóbbak a magyar dolgozóknál. A külföldi munkavállalók toborzása, utaztatása, engedélyeztetése és elszállásolása sok esetben magasabb összköltséget jelenthet. A cégek számára így gyakran nem az alacsonyabb órabér, hanem az jelenti a döntő előnyt, hogy a szükséges létszám kiszámíthatóan rendelkezésre áll, és a dolgozók vállalják a műszakos munkarendet.
A másik lehetséges út az erőteljes automatizáció, amely a munkaerőhiány és az emelkedő bérek miatt egyre gyorsabban térülhet meg. A korábban három-négy éves megtérüléssel számolt robotikai beruházások egy része ma már másfél év alatt, kedvező esetben akár kilenc-tíz hónapon belül visszahozhatja az árát. Ez különösen vonzóvá teszi a fizikailag megterhelő, monoton vagy könnyen szabványosítható munkafolyamatok gépesítését.
A technológiai átállás azonban új állami problémát is teremt. Egy robot után nem fizetnek személyi jövedelemadót és társadalombiztosítási járulékot, miközben a foglalkoztatás csökkenése mérsékelheti a munkát terhelő adóbevételeket. Az automatizáció ezért vállalati szinten javíthatja a termelékenységet, de hosszabb távon az adó- és jóléti rendszer átalakítását is kikényszerítheti.
Az új kormány előtt álló legfontosabb feladat így az, hogy képes-e a magyar gazdaságot még időben átállítani egy olyan modellre, amelyben kevesebb ember magasabb bérért, korszerűbb technológiával és nagyobb termelékenységgel állít elő több értéket. A vendégmunkások korlátozása a hivatalos közlések szerint ezt az átalakulást gyorsítaná fel, azonban ez csak akkor működhet, ha a tiltás mellett megjelennek azok a képzési, lakhatási, közlekedési és technológiai beruházások is, amelyek nélkül a gyárak előtt valóban bezárulhat a kapu.
Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!