Egy éve, 2025. július 27-én véglegesített a legmagasabb politikai, elnöki szinten az Egyesült Államok és az Európai Unió egy hosszú ideje tárgyalt kereskedelmi megállapodást, amikor Ursula von der Leyen, Európai Bizottság-elnök és Donald Trump amerikai elnök utóbbi skóciai golfpályáján megegyeztek.
Az ún. Turnberry-megállapodás értelmében az EU-ból érkező legtöbb termékre maximum 15 százalékos vámtarifát vet ki az Egyesült Államok, míg az Európai Unió vámmentességet ígért az amerikai ipari termékekre, valamint egyes mezőgazdasági termékekre, illetve ígéretet tett több százmilliárd eurónyi befektetésre az Egyesült Államokban.
A megállapodásról nagy nehezen sikerült megállapodnia az amerikai és európai tárgyalóknak, majd pedig Trump folyamatos újbóli vámtarifákkal való, valamint például Grönland annektálására vonatkozó fenyegetései miatt az EU több ízben is elhalasztotta a megállapodás életbe lépését.
Ugyan végül több változtatás után a megállapodás július 1-jétől hatályos,
de egy évvel Von der Leyen és Trump találkozója után most veszélybe került az egész kereskedelmi megállapodás,
miután az amerikai elnök újabb vámtarifák kivetésével fenyegetőzött. Erre válaszul pedig az Európai Parlament emlékeztette Ursula von der Leyent, hogy ezekkel Trump megszegné a megállapodást, az Európai Bizottság pedig felfüggeszthetné azt.
Donald Trump újabb vámtarifákat vetne ki az EU-ra
Donald Trump még pénteken jelentette be a sokszor kormányzati közlönyként is használt közösségi oldalán, hogy büntetővámok kivetését tervezi az EU-ra, amiért az Európai Bizottság 890 millió euróra megbírságolta a Google-t.
Az Európai Bizottság két, még 2024-ben indított vizsgálatot zárt le azzal, hogy megbüntette az amerikai techóriást: 460 millióra, amiért a Google piactorzító módon előnyben részesíti saját szolgáltatásait a riváliséval szemben, míg 430 millió euróra amiatt bírságolták, amiért sok esetben ellehetetleníti, hogy a Google Playen kívül is el lehessen érni applikációkat.
Az Európai Bizottság így a digitális piacokról szóló jogszabály, az ún. DMA alapján bírságolta meg az amerikai céget, amiért az visszaélt a piaci helyzetével.
Ugyanakkor Donald Trump szerint az Európai Bizottság szándékosan célozza az amerikai cégeket, és azokat malacperselynek nézve bírságolja, így olyan ellenlépést ígért, amivel a mostani, valamint korábban még az Apple és az Amazon számára kiállított bírságokat is visszaszedné. Arra az amerikai elnök nem tért ki, hogy mindegyik esetben az Európai Bizottság többéves vizsgálat után döntött a bírságolás mellett, és a folyamat során a cégeknek lehetőségük volt arra, hogy a jogsértéssel felhagyjanak.
Trump az 1974-es amerikai Trade Actre, azon belül is a 301. bekezdésére hivatkozva vetne ki új vámokat az európai termékekre, mivel a törvény felhatalmazza az amerikai elnököt, hogyha az országával szemben gazdasági kényszerítéssel élne egy másik ország, akkor 150 napra új vámtarifákat határozhat meg, amelyeket a kongresszus egyetértésével meg is hosszabbíthat.
Az Európai Bizottság még érdemben nem reagált még az amerikai elnök ezen kijelentéseire, de arra igen, hogy ezzel párhuzamosan az amerikai kormány egy másik törvény alapján 10 százalékos vámtarifákat vetne ki a kényszermunka tilalmára szóló előírás megsértésére hivatkozva.
Utóbbi kapcsán az EU-ban nem aggódnak: az Európai Parlamentben az európai–amerikai kereskedelemmel foglalkozó jelentéstevő, a szocialista Bernd Lange őrültségnek nevezte, hogy a leginkább gyerekmunka és modernkori rabszolgatartás visszaszorításáért létrehozott amerikai eszközt az amerikainál jóval inkább munkavállaló-barát Európára ezzel próbálna újabb vámtarifákat kivetni az amerikai elnök.
Lange Euronewsnak adott válaszában azt is hozzátette, hogy amennyiben az vámtarifákat valóban bevezetnék, akkor arról valószínűleg majd az amerikai bíróságoknak kell majd döntenie, mivel kereskedelmi kérdésekről határozni továbbra sem az elnök, valamint a végrehajtó hatalom, hanem a törvényhozó Kongresszus jogköre, emiatt többen megtámadhatják a vámtarifák jogalapját, ahogy az történt a „felszabadulás napján” kivetett vámtarifák kapcsán is.
Az Európai Bizottság ugyanakkor ennél nyugodtabb hangvétellel reagált. Olof Gill, az Európai Bizottság főszóvivő-helyettese azt mondta, hogy az ezalapján megállapítható 10 százalékos vámtarifa még alacsonyabb is, mint amiről az EU és az Egyesült Államok megállapodott.
Az 1974-es Trade Act alapján elindított vizsgálattal kapcsolatosan úgy fogalmazott, az Európai Unió reméli, hogy az Egyesült Államok tartani fogja a tavaly megkötött kereskedelmi egyezményben foglaltakat, és nem fogják túllépni az abban meghatározott 15 százalékos vámtarifát.
Később a Politiconak azonban azt is bejelentette, hogy
a héten technikai szintű egyeztetést folytatnak a felek, hogy elkerüljék a helyzet eszkalációját.
A Trump-adminisztráció, valamint több republikánus képviselő is tévesen azt állítja, hogy a már említett digitális piacokról rendelet, a DMA, valamint a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet, a DSA elsősorban az amerikai cégeket célozza, és azokat szeretné eltöröltetni, noha azok nem részei az EU és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi megállapodásnak.
Az Európai Bizottság most technikai szinten szeretné elsimítani a konfliktust és tisztázni a helyzetet, ugyanakkor Trumpék könnyen eszkalálhatják a helyzetet, ha nem fogadják el az európai jogszabályokat és az európai érveket. Ha Trump ugyanis 15 százaléknál magasabb vámtarifákat vetne ki, akkor megszegné az EU-val kötött megállapodását, ilyen esetben pedig az Európai Bizottság akár fel is függeszthetné a teljes megállapodást.
(Borítókép: Ursula von der Leyen és Donald Trump 2025. július 27-én. Fotó: Andrew Harnik / Getty Images)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!