Neked feltűnt, ki a sötét lovag, vagy hogy Nolan átemelte a kabalákat az Eredetből?
Christopher Nolan az utóbbi időben egyértelműen egy saját univerzumot épít, amiben az általa rendezett filmek valamilyen módon összefüggnek vagy utalnak egymásra. Nincs ez másként a Homérosz eposzából készült Odüsszeiával sem, ennek bizonyítékául íme az öt legizgalmasabb rejtett utalás, ami Nolan korábbi filmjeire hivatkozik.
Agamemnon maga A sötét lovag
Valószínűleg ez a legnyilvánvalóbb párhuzam mind közül. Szinte kizárt, hogy Christopher Nolan ne szándékosan formálta volna Agamemnónt (Benny Safdie) egy olyan figurává, aki a sötét lovagot, vagyis Batmant idézi (figyeld azt a sisakot!). Egy komor, a pokol felé menetelő hadurat látunk, aki mintha egyenesen Gotham árnyaiból lépett volna elő. Akár még egy Batmobillal is áttörhetett volna Trója kapuján, azon sem lepődtünk volna meg igazán.
Forrás: Universal – PORT
A „Kétarcú” Heléna
Forrás: mafab
Vajon miért döntött úgy Christopher Nolan, hogy Heléna (Lupita Nyong”o) arcának egyik felét hegek borítsák, mikor Homérosznál ennek nyoma sincs? A film azt sugallja, hogy Parisz – aki annak idején elrabolta a nőt – eltorzította a szépségét, mielőtt Menelaosz visszaszerezhette volna. A néző csak akkor pillantja meg a sebeket, amikor Menelaosz Telemakhosz felé fordítja Heléna fejét, miközben Christopher Marlowe – és nem Homérosz – híres sorait idézi: „Az arc, amely ezer hajót indított el.” Na most, erről a jelenetről szinte ordít, hogy A sötét lovag egyik emlékezetes pillanatát idézi meg. Arról a kórházi jelenetről van szó, amelyben Gordon felügyelő felkeresi Harvey Dentet az égési osztályon. Kezdetben nem látjuk Dent arcának sérült felét, majd megfordul, hogy teljes valójában felfedje a torzulást. Ugyanaz a lassan kibontott sokkhatás, ugyanaz az egyetlen, bal oldalon éktelenkedő sebhely, ugyanaz a tudatos rendezői döntés: a borzalmat a lehető legtovább késleltetni, mielőtt végül a szemünk elé tárul.
Forrás: Instagram
Az Eredet és Pénelopé hajtűje
Mielőtt Odüsszeusz útra kelne Trója felé, Penelopé egy Athéné istennőt formázó arany hajtűt ajándékoz neki, amely arra szolgál, hogy emlékeztesse a férfit a fogadalmára, miszerint egyszer hazatér. Homérosz Odüsszeájában azonban ennek nyoma sincs. Erről valószínűleg minden Nolan-rajongónak beugrik az Eredet kabalája: Cobb kultikussá vált pörgettyűje, amelyet a film során mindvégig magánál tart, hogy azzal tesztelje, a valósában, vagy még egy álomban van épp. Ha megpörgeti, és az felborul, ébren van; ha a végtelenségig pörög, még mindig álmodik. Odüsszeusz aranytűje ugyanezt a szerepet tölti be: egy személyes zálog, amelybe kapaszkodva megbizonyosodhat róla, hogy az otthona valóságos, nem csupán egy mese, amit a túlélésért költött magának. Sokat mondó, hogy amikor Kalüpszó visszaadja neki a tűt, a férfi azonnal felriad a bűbájból: visszazuhan a saját valóságába, és eszébe jut az ígéret, hogy hazatér a családjához.
A tökéletes trükk és Elpénór gyűrűje
A filmben Eurülokhosz (Himesh Patel) lehúzza a gyűrűt Elpénór, az elhunyt bajtárs ujjáról, akinek a holttestét a Küklopsz barlangjában hagyják. Az ékszer innentől az elvesztett barátok visszatérő motívuma lesz, és egy ponton Odüsszeusz kezébe nyomja, jelezve ezzel, hogy temérdek ember halálának súlya nyomja a vállát. Természetesen ez sem szerepel Homérosznál, viszont A tökélete trükk egyik fontos szimbólumát idézi meg. (Óvatosan, innentől spoilerek!) Angier (Hugh Jackman) minden este saját klónját állítja színpadra a híres mutatványában, és mindegyikük a felesége jegygyűrűjét viseli, hogy valamiképpen megőrizze az emlékét. Csakhogy míg Angier gyűrűje egyetlen személy elvesztésének fájdalmát testesíti meg, Odüsszeusznál a gyűrű jóval tágabb jelentést kap: az út során elvesztett összes társuk mementója.
A Memento és az amnézia
Kalüpszó lótuszvirágai kitörlik Odüsszeusz emlékeiből a háborút, a társait, végül pedig a feleségét és a fiát is. Embereire csak hosszú, fáradtságos történetmesélések segítségével képes emlékezni, míg Penelopé alakját egy, a múltjából származó tárgy – feltehetően a korábban említett hajtű – érintése idézi fel benne. Na, ez szerepel Homérosz Odüsszeájában is, ám szerkezetileg feltűnően emlékeztet a Mementóra, amelyben Leonard képtelen új emlékeket rögzíteni, ezért külső, fizikai horgonyok – fényképek, feljegyzések, tetoválások – segítségével kénytelen újra konstruálni önmagát, mivel a saját elméje már nem őrzi meg a múltat.
7 dolog, amiért nem tökéletes az Odüsszeia
Megpróbáltunk belekötni az Odüsszeiába, és sikerült!
(via Esquire)
Itt állítsa be, hogy a Port az elsők között legyen a Google-találatokban!