Az iráni háború, majd a közel-keleti konfliktus eszkalációja és az ennek nyomán megugró energiaárak komoly nyomás alá helyezték a forintot a héten. A nemzetközi piacokon látványos drágulás indult:
a Brent típusú kőolaj ára megközelítette a 90 dollárt hordónként,
miközben a TTF-gázár egyetlen hét alatt több mint 50 százalékkal emelkedett.
Az energiaárak hirtelen ugrása különösen érzékenyen érinti az európai gazdaságokat, így a nettó energiaimportőr Magyarországot is, ami kedvezőtlenül hatott a hazai devizára. A forintot az is gyengítette a héten, hogy közben az amerikai dollár erősödött a nemzetközi devizapiacokon.
Rodic Ádám, az MBH Elemzési Centrum makrogazdasági elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a befektetői hangulat romlását jól mutatja, hogy a geopolitikai feszültségeket mérő GPR-index 2003 óta nem látott szintre emelkedett az elmúlt napokban. Mindez együtt jelentős bizonytalanságot és erős külső nyomást hozott a régiós devizák, köztük a forint számára.
Borzasztó hete volt a forintnak
Pedig a forint viszonylag stabil szinten zárta az előző hetet, az euróval szemben 376,8-as, a dollárral szemben pedig 319,0-es árfolyamon. A hétvégi geopolitikai események azonban gyorsan felülírták ezt az egyensúlyt. Az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni támadása, a Hormuzi-szoros lezárása és a konfliktus regionális kiszélesedése jelentős bizonytalanságot hozott a piacokra. Így a befektetők azonnal reagáltak, a dollár több mint 1 százalékkal erősödött az euróval szemben, miközben az energiaárak meredeken emelkedni kezdtek.
Regős Gáborral, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdászával most arról beszélgettünk, hogy a forint az ilyen külső sokkokra hagyományosan érzékenyen reagál, a mostani mozgást pedig az is felerősítette, hogy az elmúlt időszakban kialakult erős piaci pozicionáltság gyorsan megfordult. A hazai fizetőeszköz árfolyama így látványos esésbe kezdett.
Hétfőn még „csak” 382-ig gyengült az euróval szemben, kedden azonban már 392 körül járt a kurzus, ami egyetlen nap alatt mintegy 10 forintos esést jelentett.
Szerdán átmeneti megnyugvás következett, miután az Egyesült Államok bejelentette, hogy biztosítják a Hormuzi-szoros hajózási útvonalait. Ez visszahozta az árfolyamot 383 környékére, az optimizmus azonban nem tartott sokáig. Csütörtökön ismét gyengült a forint 388-ig, pénteken pedig már 394 fölé emelkedett az euró jegyzése.
A gyengülés mögött az olajárak újbóli emelkedése állt, ami különösen érzékenyen érinti Magyarországot, a gazdaság energiaintenzív, az ország jelentős importfüggőséggel működik, miközben az energiaszerkezet átalakulása további bizonytalanságokat hordoz. „A gazdaság energiaintenzív, és nagyban függünk az importtól, ráadásul a korábban stabil ellátást biztosító orosz olajhoz sem férünk hozzá, a gázról pedig épp mostanában kell majd leválnunk” – mondta Regős.
Ahogy azt említettük, a forint nemcsak az euróval, hanem a dollárral szemben is jelentősen gyengült a héten: az amerikai devizával szemben 340-ig emelkedett az árfolyam. A régiós devizákhoz képest is romlott a helyzet, a lengyel zlotyval szemben közel 3 százalékos gyengülést mutatott a magyar fizetőeszköz.
Donald Trump dönthetett Varga Mihály helyett az alapkamatról
Az elmúlt hetekben rendszeresen írtunk azokról a geopolitikai folyamatokról, amelyek hatással lehetnek a forint árfolyamára, a mostani hét jól megmutatta, mennyire valós ez a kockázat. A következő napokban is várhatóan elsősorban az iráni konfliktus fejleményei alakítják majd az árfolyamot, szorosan összefüggésben az energiapiaci mozgásokkal és az energiaellátás biztonságával kapcsolatos hírekkel. Ez a kérdés kulcsfontosságú az egyes gazdaságok működése szempontjából.
Az orosz energiahordozókról való leválás következtében Európa energiabiztonsága már eddig is gyengült, a közel-keleti feszültségek pedig tovább növelték a bizonytalanságot. Regős Gábor szerint ennek a gazdasági következményei többféleképpen jelentkezhetnek:
kedvezőtlen forgatókönyv esetén akár az országok gazdasági működőképességét is veszélyeztethetik az ellátási zavarok,
enyhébb esetben pedig tartósan magasabb inflációt és még jobban romló versenyképességet hozhatnak az európai gazdaságok számára.
A jelenlegi feszült geopolitikai helyzetben a friss gazdasági statisztikák jóval kisebb szerepet játszanak az árfolyam alakulásában. Ettől függetlenül a héten érkezik egy fontos hazai adat, kedden publikálják a magyar infláció februári értékét. Januárban az infláció jelentősen mérséklődött, a decemberi 3,3 százalékról 2,1 százalékra csökkent, ami azt jelzi, hogy az év eleji átárazások meglehetősen visszafogottak voltak.
„A februári adat esetében további lassulásra számítok, az infláció akár 1,8 százalékra, sőt az alá is csökkenhet. Egy nyugodtabb piaci környezetben ez valószínűleg azt eredményezné, hogy a befektetők kamatcsökkentést kezdenének árazni a jegybank márciusi kamatdöntő ülésére” – magyarázta az Indexnek a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Az elmúlt hét geopolitikai eseményei azonban gyakorlatilag lenullázták ennek esélyét, hiszen a forintot érő külső nyomás és a megugró energiaárak miatt a monetáris politikai mozgástér jelentősen beszűkült.
A hazai adatok közül a héten még a pénteken megjelenő ipari termelési és építőipari statisztikák érdemelnek figyelmet. Emellett hétfőn a Nemzetgazdasági Minisztérium teszi közzé az államháztartás február végi helyzetéről szóló gyorstájékoztatóját. Ebben várhatóan jelentősebb hiány jelenhet meg, amit elsősorban egyedi tényezők – például a 13. és 14. havi nyugdíj kifizetése – magyarázhatnak. Nemzetközi szinten pénteken az Eurostat közöl friss ipari termelési adatokat. A piacok számára azonban ennél is fontosabb lehet a szerdán érkező amerikai inflációs adat.
Nehéz megjósolni, merre veszi az irányt a forint a következő napokban. Ha a közel-keleti helyzet enyhülne, és az olaj- illetve gázszállítások zavartalanul helyreállnának, akkor a mostani feszültség gyorsan oldódhatna a piacokon. Regős Gábor szerint ebben az esetben akár egy erősebb korrekció is elképzelhető, amely visszavihetné az euró árfolyamát a korábban látott, 380 körüli szint közelébe.
Ugyanakkor az ellenkező forgatókönyv sem zárható ki. Ha az energiapiaci zavarok tartósnak bizonyulnak, vagy a háborús helyzet tovább eszkalálódik, akkor a forint gyengülése folytatódhat. Ebben a helyzetben az euró árfolyama könnyen átlépheti a 400-as szintet, ami azt is jelentené, hogy az elmúlt évben elért árfolyam-stabilizációs eredmények gyorsan elpárolognának.
Regős Gábor szerint amennyiben egy lehetséges sávot kellene megjelölni a következő időszakra, úgy nagyjából a 382 és 410 közötti tartomány tűnik reálisnak. Ez azt is jelenti, hogy a 400 fölötti árfolyam sem kizárt. Varga Zoltán, az Equilor elemzője szerint az euróval szemben a 385 és 405 közötti sáv tűnik reálisan bejárhatónak, míg a dollár-forint árfolyamában a 330–350 közötti tartomány rajzolódik ki lehetséges mozgástérként a következő időszakban.
Jöhet az ársapka az üzemanyagárakra?
Magyarországon a hét egyik fontos gazdasági fejleménye továbbra is az energiaellátás körül alakult. A Barátság kőolajvezetéken továbbra sem érkezik nyersolaj, ami jelentősen felértékeli az Adria kőolajvezeték szerepét a régió ellátásában. A hétvége előtt az is kiderült, hogy március 11-én megkezdődik az Adria vezeték kapacitásteszt-sorozata. A vizsgálatok során azt mérik majd fel, hogy az év különböző időszakaiban mekkora mennyiségű nyersolajat lehet biztonságosan szállítani a vezetéken.
A szakemberek azt is vizsgálják, hogyan működik a teljes horvát olajszállítási logisztikai lánc. Ennek részeként a csővezeték mellett a kikötői kapacitásokat, a kitárolási folyamatokat és a különböző típusú kőolajok keverésének lehetőségeit is tesztelik. A vizsgálatokba nemzetközi szakértőket is bevontak: a Mol amerikai, az Adria-vezetéket üzemeltető Janaf pedig német szakembereket hívott a munkába. A Mol szerint az átfogó tesztsorozat fontos lépés a régiós ellátásbiztonság szempontjából.
A kérdés azért is vált kiemelten fontossá, mert 2023 óta a horvát megszólalások az Adria-vezeték éves kapacitását 11 és 15 millió tonna közé teszik, miközben a szóban forgó vezetékszakaszon eddig még soha nem szállítottak 2,2 millió tonnánál több kőolajat. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a MOL Csoport nem rendelkezik érvényes szállítási szerződéssel a 2026-os évre. A megállapodás körüli tárgyalások elhúzódása jogbizonytalanságot teremt, ami tovább növeli a már így is fennálló ellátási kockázatokat.
A Mol azt is összegyűjtötte, hogy 2023 óta milyen nyilatkozatok hangzottak el horvát részről az Adria-kőolajvezeték kapacitásával kapcsolatban.
2023 áprilisában Davor Filipovic gazdasági és fenntartható fejlődésért felelős miniszter évi 24 millió tonnányi kapacitásról beszélt, amiből 11 millióval lehet kiszolgálni Magyarországot és Szlovákiát.
Néhány nappal később Vladislav Veselica, a Janaf igazgatóságának tagja úgy vélte, évente 24 millió tonnányi kőolaj juthat el akár Csehországba is.
Az esztendő szeptemberében Stjepan Adanic, a Janaf igazgatóságának elnöke évi 11,8 millió tonnát említett, majd nem sokkal később Vladislav Veselica 14 millióra pontosította korábbi kijelentését.
2024 augusztusában a horvát vállalat évi 13–16,4 millió tonna kapacitásról adott ki közleményt, majd Jasminko Umicevic tanácsadó 12 milliót mondott.
Az események tavaly ősszel pörögtek fel, miután Vladislav Veselica 11,4 millió tonnáról nyilatkozott, majd Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök évente 12 millió tonnát meghaladó mennyiségről számolt be. A Janaf részéről ebben az időszakban több érték hangzott el 11,8 és 14,78 millió tonnányi kőolaj között.
Végül március elején Ante Susnjar gazdasági miniszter évente 15 millió tonna, Magyarországnak és Szlovákiának szállított kőolajat említett.
A hét egyik fontos nemzetközi gazdasági híre volt, hogy Oroszország mérlegeli az európai földgázpiacról való kivonulást – erről szerdán beszélt Vlagyimir Putyin. De az orosz elnök jelezte: bizonyos feltételek mellett Szlovákia és Magyarország a jövőben is számíthat orosz gázszállításokra. Putyin úgy fogalmazott, Oroszország továbbra is ellátja „megbízható ügyfeleit”, vagyis Szlovákiát és Magyarországot, amennyiben ezek az országok fenntartják jelenlegi politikai álláspontjukat és együttműködési irányukat.
Végezetül a hét egyik leglátványosabb gazdasági fejleménye az üzemanyagárak gyors emelkedése volt. A holtankoljak.hu adatai alapján szinte mindennap újabb drágulás érkezett a nagykereskedelmi árakban, bár ez nem feltétlenül jelentkezik közvetlenül a kutakon, jól mutatja az energiapiaci feszültségek hazai hatását.
A hét elején még mérsékeltebb változások történtek: kedden a gázolaj nagykereskedelmi ára 5 forinttal emelkedett, miközben a benzin ára ekkor még változatlan maradt.
Szerdától azonban mindkét üzemanyagtípus drágult: a benzin bruttó 5 forinttal, a gázolaj pedig 9 forinttal került többe.
A drágulás csütörtökön is folytatódott, amikor a benzin nagykereskedelmi ára újabb 5 forinttal, a gázolajé pedig 8 forinttal emelkedett.
Pénteken még nagyobb léptékű növekedés következett: a benzin ára 6 forinttal, a gázolajé pedig 15 forinttal nőtt.
És a hétvégére sem állt meg a folyamat: szombaton ismét jelentős emelést jelentettek be, amelynek nyomán a benzin bruttó 7 forinttal, a gázolaj pedig további 17 forinttal drágul a nagykereskedelmi árakban.
Míg múlt szombaton a 95-ös benzin átlagára a kutakon még 567 forint volt literenként, a gázolajé pedig 589 forint, addig a most szombati adatok szerint a 95-ös benzin átlagára már 578 forint literenként, míg a gázolajé 614 forintra emelkedett.
Makrogazdasági szempontból ez azt jelenti, hogy a következő időszakban az energiaárak ismét erősebb inflációs hatást gyakorolhatnak, miközben a magasabb költségek a vállalatok versenyképességét és a háztartások reáljövedelmét is kedvezőtlenül érinthetik. A jelenlegi folyamatok így azt mutatják, az energiabiztonság kérdése nemcsak geopolitikai, hanem egyre inkább makrogazdasági stabilitási tényezővé is válik Magyarország és a régió számára.
Nem véletlen, a kérdés politikai szinten is megjelent. Orbán Viktor miniszterelnök pénteki rádióinterjújában szintén az energiaárak alakulásáról beszélt, külön kitérve a közel-keleti konfliktus gazdasági hatásaira. A miniszterelnök szerint a háború könnyen az egekbe lökheti az energiaárakat, ezért a kormány folyamatosan figyeli a nemzetközi folyamatokat. Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy amennyiben a helyzet elviselhetetlenné válna, és komoly terhet jelentene a magyar gazdaság számára, a kormány állami eszközökkel beavatkozhat az energiaárak alakulásába.
A Mol profitált az emelkedő olajárakból
Végezetül érdemes kitérni arra, hogy mi történt a héten a tőzsdéken, hiszen ahogy említettük már, meredeken emelkedtek az energiaárak a világpiacon. A közel-keleti háborús feszültség, a régió energetikai infrastruktúráját érő támadások, valamint a Hormuzi-szoros lezárása jelentősen szűkítette a kínálatot. A szoros kulcsfontosságú útvonal: a világ olajkereskedelmének mintegy 30, az LNG-kereskedelemnek pedig 20 százaléka halad át rajta.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az európai gáztározók a hideg tél után alacsony töltöttségi szinten állnak.
A Brent típusú kőolaj ára egy hét alatt látványosan emelkedett: a múlt pénteki 72 dollárról kedden már 80 dollár fölé került, majd péntekre megközelítette a 90 dollárt hordónként, ami közel 30 százalékos drágulást jelent. A földgáz ára még nagyobb kilengést mutatott: a múlt heti 32 euró/MWh-ról kedden 50 euró fölé, majd 64 euró közelébe emelkedett, mielőtt péntekre 53 euró körül stabilizálódott.
A turbulens energiapiaci helyzet a tőzsdéken is érezhető volt. A Budapesti Értéktőzsde indexe, a BUX összességében 3,1 százalékkal csökkent a héten. A hét elején mérsékelt esés után kedden érkezett a legnagyobb visszaesés, majd szerdán és csütörtökön részleges korrekció következett, pénteken azonban ismét gyengüléssel zárult a kereskedés.
A vezető részvények közül az OTP teljesített a leggyengébben, árfolyama 6,2 százalékkal csökkent.
A bank kedden különösen nagy esést szenvedett el, miközben a pénteken közzétett gyorsjelentés ugyan alapvetően kedvező volt, de kissé elmaradt a várakozásoktól. A gyengébb teljesítményben az is szerepet játszhatott, hogy a részvény korábban jelentős emelkedésen volt túl. A Mol ezzel szemben profitált az emelkedő olajárakból: árfolyama 4,3 százalékkal emelkedett a héten. A Magyar Telekom viszonylag stabil maradt, mindössze 1,4 százalékot veszített értékéből, míg a Richter 3,8 százalékkal gyengült, elsősorban a keddi és pénteki esések miatt.
(Borítókép: Egy férfi vizsgálja a romba dőlt épületek maradványait az izraeli légitámadás helyszínén, Libanonban 2026. március 7-én. Fotó: AFP)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!