Az elektromos autókra való világméretű átállás következtében 2030-ra közel megháromszorozódhat az elektromosautó-akkumulátorok iránti kereslet, Magyarország stratégiai szerepe pedig ebben a folyamatban tovább erősödhet – mutatnak rá elemzésükben az SK On Hungary szakértői.
A Nemzetközi Energiaügynökség, az IEA legfrissebb Global EV Outlook jelentése szerint az elektromos jármű akkumulátorok iránti globális kereslet 2030-ra megközelítheti a 3 terawattórát, szemben a 2025-re becsült, mintegy 1,2 terawattórával.
hirdetés
X
Az IEA számításai alapján a kereslet akkor is jelentősen emelkedik, ha a kormányok a jelenlegi szabályozási környezetet tartják fenn, és akkor is, ha további intézkedésekkel gyorsítják az elektromobilitás terjedését.
A bővülés ráadásul már nem kizárólag a személyautók piacát érinti. Az elektromos tehergépjárművek 2030-ra önmagukban is a teljes akkumulátorkereslet mintegy tizedét adhatják.
Ennek fényében
az európai ipar számára a kérdés ma már nem az, hogy megjelenik-e a kereslet, hanem az, hogy ki lesz képes kielégíteni azt
– hívták fel a figyelmet a szakértők.
Rámutattak, hogy az elemzések alapján Európa saját szükségletének mintegy 50–60 százalékát fedezheti belföldi termelésből, miközben a kitűzött 90 százalékos önellátási arány elérése továbbra is bizonytalan. Amennyiben pedig az európai gyártás nem tud lépést tartani a kereslettel, annak nemcsak gazdasági következményei lehetnek, hanem az Európai Unió technológiai és ipari önállósága is sérülékenyebb maradhat.
Brüsszel ezért új finanszírozási eszközökkel kívánja felgyorsítani az európai akkumulátorgyártás felfutását. Az Európai Bizottság 2026. június 9-én hozta létre a Battery Booster Facility programot, amely legfeljebb 1,5 milliárd euró finanszírozást biztosíthat akkumulátorcella-gyártók számára. Az első pályázati felhívás a tervek szerint ősszel nyílik meg. A finanszírozási program mellett az európai szabályozási környezet is változik. Az Európai Bizottság jelezte, hogy a készülő Industrial Accelerator Act alapján a közpénzből támogatott beszerzéseknél követelmény lehet, hogy az akkumulátorok az Európai Unióban készüljenek.
„A Bizottság becslése szerint az európai akkumulátoripari értéklánc kiépítése 2030-ig akár 365 milliárd euróval járulhat hozzá az Európai Unió GDP-jéhez, és mintegy 170 ezer új munkahelyet teremthet. Ebben a környezetben a gyártási helyszín önmagában is stratégiai jelentőségűvé válik” – mutatott rá Kósa Péter, a Magyarországon három akkumulátorgyárat működtető, koreai székhelyű SK On Hungary igazgatója.
A szakember szerint az európai akkumulátoripar új fejlődési szakaszba lépett, amelyet a változó szabályozás, az egyre erősebb helyi tartalomra vonatkozó elvárások, valamint a versenyképesebb és ellenállóbb ellátási láncok kiépítésének igénye határoz meg.
Ebben a környezetben Magyarország stratégiai jelentősége tovább növekedhet, hiszen a nagy volumenű akkumulátorgyártás közvetlen hozzáféréssel párosul Európa legfontosabb autóipari termelési központjaihoz
− hangsúlyozta.
A nemzetközi verseny ugyanakkor, tette hozzá, továbbra is jelentős. Az IEA várakozásai szerint 2030-ban a kínai gyártók az európai uniós akkumulátorpiac 38 százalékát adhatják, míg az európai gyártók részesedése 27, a koreai vállalatoké pedig 21 százalék lehet.
Mindeközben azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy erősödnek az akkumulátorgyárak működését övező környezetvédelmi aggályok. Július elején a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal azonnali hatállyal megtiltott minden tevékenységet az akkumulátor-iparban érdekelt kínai Semcorp debreceni gyárában. Azelőtt pedig a gödi Samsung SDI Hungary (SDIHU) döntött úgy a lakossági kifogások hatására, hogy átfogó környezetvédelmi akciótervet valósít meg. A kormány ezek nyomán bejelentette, hogy ősszel új főhatóságot hoz létre az akkumulátorgyárak szigorú ellenőrzésére.
Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!