Mint elhangzott: a magyar politikát továbbra is a választási kampány stílusa határozza meg, és a közéletet is még mindig ez a hangulat jellemzi. Ez várhatóan csak jövő év elején, tavasszal változhat meg. Addig a Tisza-kormány arra törekszik, hogy tovább gyengítse ellenfeleit, miközben fokozatosan építi ki saját hatalmi pozícióit. Ennek részének tartják a Fidesz digitális infrastruktúrájának ellehetetlenítését is.
Múlt héten Havasi Bertalan, a Fidesz kommunikációs igazgatója jelentette be, hogy az ügyészség nyomozói előzetes értesítés nélkül kedden megjelentek a Fidesz szervereit biztosító központban, hogy lefoglalják a párt kommunikációs rendszerét és adatbázisait. Az ügyészség közlése szerint az NKA-ügyben hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények gyanúja miatt folyik nyomozás, ennek keretében került sor az eljárási cselekményekre. Hétfőn Bóka János arról is beszámolt a parlamentben tartott sajtótájékoztatóján, hogy az ügyészség abban a szerverteremben is megjelent, ahol a Fidesz frakciójának szervereit tárolják. A Fidesz álláspontja szerint politikai koncepciós eljárás zajlik a politikai közösségükkel szemben.
A háttérbeszélgetésen úgy fogalmaztak, hogy Magyar Péter, illetve a Tisza a legegyszerűbb és legbrutálisabb politikai eszközöket alkalmazza.
Új korszak jön a Fidesz frakciójában
Mint megtudtuk: a Fidesz parlamenti frakciójában további változások várhatók. Lépésenként a képviselőcsoport 10-15 százalékát érintő átalakításra készülnek. Az indoklás szerint a következő időszakban az energetikai és gazdaságpolitikai kérdések kerülnek a politikai napirend középpontjába, ezért olyan szakpolitikusokat szeretnének a parlamentbe juttatni a listáról, akik ezen a területen rendelkeznek megfelelő kompetenciával.
A parlamenti stratégiával kapcsolatban az is elhangzott, hogy bizonyos szimbolikus ügyekben továbbra is indokoltnak tartják a kivonulás eszközének alkalmazását, ugyanakkor meg kell találni az egyensúlyt, és több kérdésben pragmatikus megközelítésre van szükség. Példaként említették, hogy ha egy alkotmánybíró mandátuma az alkotmányos szabályok szerint jár le, akkor a Fidesz élni fog a jelölés jogával. Ugyanez a megközelítés érvényes a Médiatanács tagjainak jelölésére is, míg a testület elnökének megválasztásánál inkább a szimbolikus távolmaradást tartják indokoltnak.
Korábban Bóka János az Indexnek azt mondta, a Fidesz elsődleges feladata továbbra is az, hogy részt vegyen az Országgyűlés munkájában, és képviselje választóit, a parlamenti tiltakozás eszközéhez pedig csak akkor nyúlnak, amikor azt szükségesnek tartják. Akkor az alkotmányozási folyamatról is kérdeztük, és a fideszes politikus azt válaszolta: a Tisza Párt részéről egyelőre semmilyen szándékot vagy törekvést nem lát arra, hogy egy esetleges alkotmányozási folyamat valóban inkluzív legyen. Ráadásul az Alaptörvény 17. módosítása éppen azt a célt szolgálja, hogy a szervezett politikai ellenzéket kizárja a 2030 utáni közéletből.
A háttérbeszélgetésen azt is megkérdeztük, hogy Orbán Viktor milyen szerepet játszik a frakció döntéseiben és működésében. A parlamenti képviselőcsoport összetételéről a párt dönt, de a frakció működésében önállóságot élvez. Minden képviselővel személyesen egyeztetnek a parlamenti feladatokról. A lemondott frakcióvezető, Gulyás Gergely továbbra is a frakció aktív tagja marad.
A Fidesz szerint a parlamenti ellenzéki munkának három alapvető célja van: a közéleti és politikai viták lefolytatása, a jogalkotási folyamatban való részvétel, valamint az érdemi parlamenti kontroll gyakorlása a kormánytöbbséggel szemben. Nem tartják diszfunkcionálisnak az Országgyűlés működését pusztán azért, mert egyes ellenzéki képviselők kevésbé aktívak. A diszfunkcionalitás inkább a Tisza kétharmados politizálási gyakorlatából fakad.
Lehet együttműködés a Mi Hazánkkal
A Tisza-kormány jövőjéről szólva elhangzott, hogy a Fideszen belül vannak olyanok, akik úgy vélik, hogy az új kabinet már ősszel komoly nehézségekkel szembesülhet. Mások úgy vélik, hogy
a kedvező nemzetközi és külpolitikai támogatás egy ideig átsegítheti a kormányt a kezdeti nehézségeken, ezért a komolyabb politikai kihívások később jelentkezhetnek.
A Mi Hazánk Mozgalommal kapcsolatban nem szükséges minden kérdésben azonos álláspontot képviselniük, ugyanakkor egyes ügyekben a parlamenti együttműködés nincs kizárva, sőt az természetes.
A választás egyik fontos tanulsága, hogy a Fidesznek át kell értékelnie a külpolitika és a geopolitika szerepét. Ez azért figyelemre méltó, mert Orbán Viktor politikájában és a Fidesz kampányaiban a külpolitikai folyamatok és Magyarország nemzetközi mozgástere az elmúlt években kiemelt szerepet kapott.
Sulyok Tamás köztársasági elnök döntését – hogy aláírta az Alaptörvény 17. módosítását – úgy értékelik: az államfő politikai szerepfelfogás helyett jogi és alkotmányossági szempontok alapján döntött. Ez ellenérzéseket váltott ki a Fidesz táborán belül, azonban tiszteletben tartják Sulyok döntését, a hozzáállása pedig helyes és korrekt volt. Sulyok Tamás volt az egyetlen köztársasági elnök, aki soha nem politizált, noha előtte voltak olyan államfők, akik másképp értelmezték államfői szerepüket.
Alkotmányossági szempontból „vörös vonal átlépésének” tartják azt, hogy az Alaptörvény módosítása egyetlen mondatban rendelkezett az államfő megbízatásának megszüntetéséről.
(Borítókép: Az Országgyűlés plenáris ülésén 2026. június 15-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!