Index - Gazdaság - Tízmilliókat takaríthatnak meg egyetlen jó döntéssel és egy telefonhívással

A cégek életébe az utóbbi időben egyre inkább beszivárog a mesterséges intelligencia (AI) használata, aminek ugyan megvannak a jó oldalai is, viszont aggályos dolgok is vannak ezzel kapcsolatban. Ugyanis nagyon sokan azt felejtik el, amikor a gép tanácsaira támaszkodnak, hogy az AI ugyan megmondja, mit lehet tenni, viszont egy szakértő ezt kiegészíti azzal is, hogy mit és hogyan érdemes tenni. Gelei-Tóth Gabriella ember casco szakértővel és pénzügyi tanácsadóval mentünk utána, hogy miért nem fordulnak szakértőhöz a cégvezérek és miért követnek el olyan hibákat maguktól, amitől akár egyetlen telefonhívás is megmenthetné őket.

Tízmilliós hibák

„Hogy ha van egy jogi problémád, akkor rögtön ügyvédhez fordulsz. Ha a kocsiddal van valami akkor keresel egy autószerelőt. Ha az egészségeddel, akkor meg keresel egy orvost, viszont milliós kérdésekről döntesz vagy éppen nem döntesz úgy, hogy nem értesz hozzá. És hogy nincs szakértőd se” – kezdte Gelei-Tóth, hozzátéve, hogy a cégvezetőket állandó stressz terheli, kiélezett döntési helyzetek vannak, kockázatok, nagy felelősség és régen „az volt a menő, hogyha egy cégvezető mindenhez értett, és akkor ő volt az egyszemélyes svájci bicska”. Viszont ma már egyszerűen nem tudnak mindenhez érteni, és a hibák ára, ahogy nő a cég nagyságrendekkel, az is folyamatosan nő.

Igazából ma már nem az információért fizetünk egy szakértőnek, hanem azért a több száz vagy több ezer döntésért, amit ő már végigkísért, és aminek már látta a következményeit

– emelte ki a szakértő.

A Google vagy valamelyik mesterséges intelligencia ugyan meg tudja mondani, hogy hogyan működik általában egy cég, de a szakértő meg azt mondja meg pontosan, hogy a mi cégünknél ez pont miért működik másképp, és hogy a tapasztalat ebben az esetben nem csak a tudás, hanem inkább a mintafelismerés. A tapasztalt szakértő nem azért jobb, mert többet olvasott, hanem mert „már látott 500 hasonló ügyfelet, 50 rossz döntést, 20 csődöt, 100 generációváltást, 300 biztosítási káresetet”.Tehát, hogy egy olyan adatbázisa van idézőjelben, amit egyik AI sem tud pontosan reprodukálni.

Egy cégvezető persze tanulhat egyébként a saját hibáiból is csak ez néha több tízmillió forintba kerül

– foglalta össze a tanácsadó.

Jó esetben ezt mindenki próbálja elkerülni, viszont azt szem előtt kell tartani, hogy a mesterséges intelligencia nem kiváltotta a szakértőket, hanem felértékelte őket, mert „ma már bárki tud készíteni például egy üzleti tervet vagy egy szerződéstervet, vagy egy pénzügyi elemzést a chatgpt-vel”. A kérdés így már nem az, hogy hozzáférünk-e az információhoz, hanem hogy felismerjük-e, mi a hibás, vagy éppen hiányos vagy veszélyes abban, amit ír.

„Kijön a szemük, mint a csigának”

A szakértő szerint az AI felgyorsítja a munkánkat ugyan, de nem vállalja a felelősséget a döntésért. Így nem elég egyszerűen rákeresni dolgokra, mert AI lehet, hogy tudja a választ, de a szakértő azt is tudja, hogy az mikor nem igaz. Tehát az internet ad választ a kérdésünkre, viszont a szakértő meg az ítélőképességet.

De ha valaki nem tudja hogy mit kérdezzen, akkor arra nem is fog választ kapni. Csak egy személyes tapasztalat: én sokat tárgyalok cégvezetőkkel és a cégvezetők egy részét én szembesítem azzal a kifejezéssel, hogy »likviditási tartalék« és így kijön a szemük, mint a csigának, hogy miről beszélek

– osztott meg egy személyes történetet, hozzátéve, így nem tud valaki rákérdezni a mesterséges intelligenciánál, ha azt se tudja, hogy ilyen létezik.

Emellett a szakértő elmondása alapján a legnagyobb veszteségek ma már nem a rossz döntésekből, hanem a későn meghozott döntésekből fakadnak, hiszen sok cégvezető például hónapokig vagy évekig halogatja a biztosítási felülvizsgálatot és a finanszírozási döntéseket, vagy akár a generációváltást vagy a digitalizációt, a kockázatkezelést, és nem azért, mert nem akar dönteni, hanem mert túl sok az információ és nincs mellette olyan szakember, aki segít neki priorizálni. És Gelei-Tóth úgy fogalmazott, hogy van az úgynevezett „tudom-gát”, amikor azt hiszi, hogy teljesen járatos pénzügyi kérdésekben, de közben maximum felületes elképzelései vannak, de mivel azt hiszi, hogy tudja, ezért nem tud ezen a „tudom-gáton” átmenni semmi. „Fogalma sincsen nagyon sok cégvezetőnek, hogy biztosítási szempontból milyen lehetőségei vannak mondjuk adóoptimalizálásra, merthogy van egy ilyen tudom-gát a fejében a biztosításokkal kapcsolatban” – fogalmazott.

Egy vállalkozás ma már egy szakértői hálózattal versenyez, hiszen ma az a cégvezető, aki tudja, hogy mikor kell ügyvéd, mikor kell adótanácsadó, pénzügyi tanácsadó, biztosítási szakértő, IT-s, vagy AI-szakértő és ismeri is ezeket az embereket, akik jók ebbe

– sorolta. Így a versenyelőnyt ugye nem az adja, hogy mindent egyedül old meg, hanem hogy megvan mindenre a megfelelő embere.

Költség vagy növekedési feltétel?

Gelei-Tóth Gabriella arra is kitért, hogy sokszor a biztosítás ma már nem kötelező adminisztráció, hanem egy jól felépített üzleti stratégia, és hogy nem egyszerűen annyi a kérdés, hogy van-e biztosítás akár a cégben – akár magánembernél –, hanem az, hogy mondjuk

ez mit fedez?
Mekkora önrészt vállal a cég?
Mi történik egy kulcsember kiesésénél?
Mi van akkor, hogyha a folytonosságot kell biztosítani egy váratlan esemény esetén?

Tehát a biztosítási szakértő az egyre inkább egy ilyen kockázatkezelési tanácsadóként tud funkcionálni és az a legfőbb kérdés, hogy hogyan növelhető egy vállalat vagyoni biztonság a likviditása. „Milyen lehetőségek vannak a kulcsemberek hosszú távú megtartására úgy, hogy az ne csak pénz vagy béremelés legyen, mint eszköz? Hogyan lehet a tulajdonosi, vállalati, pénzügyi struktúrát még hatékonyabban felépíteni? Milyen megoldások segíthetik a cégfolytonosságot egy váratlan esemény esetén?” – sorolta a kérdéseket.

Ezzel együtt a cégvezetőnél az idő lett a legdrágább erőforrás, miközben sokan ugye azért nem akarnak szakértőt fizetni, mert pénzt akarnak spórolni. Közben meg órákat vagy napokat töltenek olyan témák megértésével, amivel egy jó szakember mondjuk 30 perc alatt tudna nekik segíteni döntést hozni. Emellett a cégnövekedés is új kockázatokat hoz, mind az első alkalmazott, az első nagy beruházás, vagy az első hitel mind olyan mérföldkő, ahol a korábbi rutin az már kevés.

Amikor először csinálunk valamit, akkor ott a szakértő nem költség, hanem a növekedésnek az egyik feltétele. És a huszonegyedik században a legsikeresebb cégvezetők nem azért sikeresek, mert mindenhez értenek, hanem mert pontosan tudják, hogy mihez nem értenek, és időben bevonnak ott egy szakértőt

– egyszerűsítette le a tanácsadó. Ismét saját példát hozott, kiemelve, hogy egész életében tanult és képezte magát, így sok mindenhez ért, ezért látja azt, hogy amikor mondjuk segít a biztosítónak megírni egy levelet, akkor pontosan látja, hogy az ügyfélnek miről nincsen fogalma és a biztosító mire kíváncsi. Ez viszont a sok éves tapasztalata miatt működik. Éppen ezért már nem az információ a versenyelőny, mert mindenki hozzáfér. Az a versenyelőny, hogy ki tudja értelmezni azt az információt arra a konkrét helyzetre, amiről éppen szó van.

Időgép

Gelei-Tóth Gabriella a biztosítási példán keresztül vezette le, hogy a jó szakértő az nem azt mondja meg, hogy mi a válasz, hanem először körbejárja a dolgokat, hogy legyen egy komoly rálátása, hogy mivel áll szemben. Tehát nem az van, hogy megérkezik egy kezdő és azt mondja, hogy „na, akkor milyen biztosítást kössünk, hanem például olyan kérdést tesz fel, hogy mi történik a cégeddel, ha holnap kiesik a legfontosabb embered”. Vagyis fel tudja mérni azokat a kockázatokat, amik az adott cégben lényegesek lehetnek.

Tehát összegezve a szakértő úgy véli, hogy az internet ugyan ad válaszokat, de ugye szakértő az, aki olyan kérdéseket is feltesz, amik eszébe se jutottak senkinek. Valamint a legdrágább hiba jelenleg nem a rossz információ, hanem az, amikor a jó információból rossz következtetést vonunk le.

Így tehát a szakértő az valójában olyan, mint egy időgép, hogy az ő tapasztalata azt jelenti, hogy ő már végignézte azt a filmet, amiben te mondjuk még csak az első jelenetnél tartasz

– hangsúlyozta az egész anyag tételmondatát Gelei-Tóth Gabriella.

Így tehát egyértelművé válik, hogy a szakértő nem azért kell, mert okosabb a cégvezetőnél, hanem azért, mert ő már látta ezt a helyzetet és van benne tapasztalata. „Ha a cégvezető nagyon magabiztos, az könnyen több tízmillióba is kerülhet, miközben a jó döntés néha egyetlen telefonhívással kezdődik” – summázta.

(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Reza Estakhrian / Getty Images Hungary)