Az Európai Bizottság 2026-ban kezdte meg a dohánytermékekről szóló irányelv, valamint a dohányreklámokra és -szponzorációra vonatkozó szabályozás átfogó felülvizsgálatát. A jelenlegi rendszer az elmúlt évtizedben alapvetően meghatározta az uniós dohánypiac működését, csakhogy időközben maga a piac is jelentősen átalakult. A hagyományos cigaretta mellett széles körben elterjedtek az e-cigaretták, a hevítéses termékek és a nikotinpárnák, miközben a reklámok egyre nagyobb része az online térbe és a közösségi médiába költözött.
A felülvizsgálat alapjául szolgáló bizottsági értékelés szerint az eddigi szabályok hozzájárultak a dohányzás visszaszorításához, és mérsékelték a tagállami előírások közötti különbségeket. Az új termékekre ugyanakkor országonként eltérő szabályok vonatkoznak, egyes kategóriák pedig csak részben illeszkednek a jelenlegi jogi keretekbe. Különösen érzékeny kérdés a fiatalok növekvő nikotinfogyasztása, az ízesített termékek vonzereje, valamint az influenszereken és közösségi oldalakon keresztül zajló, gyakran határokon átnyúló marketing.
Nyolcvanezer vélemény, erős magyar jelenlét
A bizottság két lépcsőben gyűjti össze az érintettek véleményét. A június 15-én lezárult első, négyhetes szakaszban szabad szöveges beadványokat lehetett benyújtani az EU mind a 24 hivatalos nyelvén. Több mint 80 ezer egyedi visszajelzés érkezett 140 országból, így a folyamat az egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó uniós véleményezési eljárássá vált. A beküldők több mint 90 százaléka ellenezte a szélsőséges korlátozásokat vagy tiltásokat.
Magyarország 7387 beadvánnyal a negyedik legtöbb visszajelzést küldő tagállam lett,
ezzel Lengyelországot és Németországot is megelőzte. Lakosságarányosan ez különösen magas részvételt jelent. A magyar vélemények döntő többsége nem támogatja a további szigorítást, a támogató álláspontok csak elszórtan jelentek meg. A hozzászólások fő üzenete, hogy az újabb tiltások önmagukban nem feltétlenül szüntetik meg a keresletet, viszont ellenőrizetlen beszerzési csatornák felé terelhetik a fogyasztókat.
A konzultáció ezzel még nem ért véget. Augusztus 14-ig egy strukturált kérdőívet is ki lehet tölteni, amelyben már konkrét intézkedésekről, szabályozási irányokról és azok várható gazdasági, társadalmi, egészségügyi, illetve környezeti hatásairól kérdez a bizottság.
A tiltás mögött megjelent a feketepiac
A magyar visszajelzések egyik központi témája az ízesített e-cigaretták helyzete.
Magyarország az unió egyik legszigorúbban szabályozott dohány- és nikotinpiaca:
az értékesítés alapvetően a Nemzeti Dohányboltokhoz kötött, egységes csomagolási szabályok vannak érvényben, az ízesített e-cigaretták és folyadékok legális forgalmazása pedig tiltott. A kereslet azonban a hozzászólók szerint nem tűnt el.
A beadványokban rendszeresen előkerültek az Elfbar, a POCO és a VapSolo típusú termékek, amelyek online, külföldről vagy illegális kereskedőkön keresztül juthatnak el a fogyasztókhoz. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Ausztriában, Szlovákiában, Szerbiában és más környező országokban egyes ízesített termékek legálisan megvásárolhatók. Ez ösztönözheti a határokon átnyúló beszerzést, miközben az ellenőrizetlen termékek eredete, összetétele és nikotintartalma sok esetben ismeretlen.
A hozzászólók szerint
a feketepiac éppen a fiatalok védelmét nehezíti meg, hiszen az illegális értékesítők nem tartják be a korhatárokra vagy a termékbiztonságra vonatkozó előírásokat.
Többen ezért nem egyszerű tiltást, hanem ellenőrzött, szabályozott hozzáférést sürgetnek.
Ehhez kapcsolódik az ártalomcsökkentés kérdése is. Számos felnőtt fogyasztó számolt be arról, hogy az e-cigaretta vagy más füstmentes termék segítségével csökkentette, illetve megszüntette hagyományos cigarettafogyasztását. Ezek egyéni tapasztalatok, ezért nem tekinthetők általánosítható orvosi állításoknak. Ugyanakkor 16 európai ország 23 független szakértője is azt kérte nyilvános levelében, hogy a füstmentes termékek kockázatát elsősorban az éghető cigarettához, ne pedig a teljes absztinenciához mérjék.
Nem csak egészségügyi kérdés
A vita gazdasági tétje sem elhanyagolható. Trafiktulajdonosok, eladók, dohánytermelők és feldolgozóipari szereplők egyaránt a további korlátozások munkahelyi következményeire figyelmeztettek. Egyes beküldők 10-15, mások akár 30 százalékos forgalomcsökkenésről számoltak be.
Különösen érzékeny lehet a változás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahol több családi gazdaság 20–160 hektáron foglalkozik dohánytermesztéssel. A hozzászólók szerint a gyengébb adottságú területeken kevés más növény termeszthető gazdaságosan, a dohányágazathoz pedig akár 8-10 ezer ember megélhetése is kapcsolódhat. A magas árak és a magyar vásárlóerő közötti feszültség szintén visszatérő elem: a beküldők attól tartanak, hogy a nyugat-európai árszint további közelítése az olcsóbb, illegális termékek felé tereli a vásárlókat.
A bizottságnak így egyszerre kellene védenie a fiatalokat, kezelnie a feketepiacot, korszerűsítenie a digitális reklámszabályokat, és különbséget tennie az eltérő kockázatú termékkategóriák között. A konzultáció után készülhet el a jogszabályjavaslat, amelyről az Európai Parlament és a Tanács tárgyal majd. A végleges szabályokat várhatóan 2029. január 1-ig kell átültetniük a tagállamoknak – a mostani vita tehát nem csupán a vape-ekről, hanem az európai dohánypiac következő évtizedéről szól.
(Borítókép: A kép illusztráció! Fotó: Jeanne Emmel / Getty Images)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!