A KSH 2026. májusi adatai szerint a teljes munkaidőben dolgozók bruttó átlagkeresete 764 100 forint volt, ami 8,7 százalékos éves növekedést jelent. A nettó átlagkereset 535 900 forintra emelkedett, 11 százalékkal haladva meg az egy évvel korábbit, miközben a reálbérek 9 százalékkal nőttek.
Az átlagkereset ugyanakkor torzíthat, mert a kiemelkedően magas fizetések felfelé húzzák. A munkavállalók többségének helyzetét jobban mutatja a mediánkereset:
2026 májusában a bruttó medián 615 600, a nettó pedig 436 200 forint volt.
Ez azt jelenti, hogy a dolgozók fele még mindig nem éri el az 536 ezer forintos nettó átlagkeresetet – írja a Pénzcentrum.
Ha ennyit keresel, Magyarországon már jómódunak számítasz (Forrás: Getty Images)
Már bruttó 620 ezer forinttal a jobban keresők közé lehet kerülni
A jövedelmi ötödök alapján a legalacsonyabb keresetű 20 százalék átlagosan havi bruttó 323 ezer forintot keresett, míg a legfelső ötöd átlagbére közel 1,6 millió forint volt. A két csoport között csaknem ötszörös a különbség.
A harmadik jövedelmi ötöd jelenti a választóvonalat: aki havi bruttó 620 ezer forintot keres, már a dolgozók jobban kereső felébe tartozik. Ez adókedvezmények nélkül körülbelül 412 ezer forintos nettó fizetésnek felel meg.
A jövedelmi csoportok átlagkeresetei:
1. kvintilis: bruttó 323 ezer forint (nettó kb. 215 ezer)
2. kvintilis: bruttó 461 ezer forint (nettó kb. 307 ezer)
3. kvintilis: bruttó 620 ezer forint (nettó kb. 412 ezer)
4. kvintilis: bruttó 821 ezer forint (nettó kb. 546 ezer)
5. kvintilis: bruttó 1 millió 588 ezer forint (nettó kb. 1 millió 56 ezer)
A legnagyobb fizetések nőttek a legtöbbet forintban
Bár minden jövedelmi csoportban emelkedtek a bérek, nem azonos mértékben. A legnagyobb százalékos növekedést a második kvintilisben mérték, 10,2 százalékot, míg a legalsó ötödben 9, a legfelsőben 7,7 százalékos volt az emelkedés.
Forintban azonban továbbra is a legjobban keresők nyertek a legtöbbet. Az alsó jövedelmi ötödben a 9 százalékos béremelés átlagosan 27 ezer forintos havi pluszt jelentett, míg a legfelső csoportban a 7,7 százalékos emelkedés is meghaladta a 113 ezer forintot.
Miért maradnak nagyok a különbségek?
Az alacsonyabb keresetű munkakörökben a bérek sokszor a minimálbérhez vagy a garantált bérminimumhoz igazodnak, ezért kisebb a béremelések mozgástere. A magasabb képzettséget igénylő állásokban ezzel szemben a munkaerőhiány és a vállalatok közötti verseny gyorsabb béremeléseket tesz lehetővé.
Ráadásul ugyanaz a százalékos emelés a magasabb fizetéseknél jóval nagyobb összeget jelent, ezért a bérolló forintban továbbra sem zárul, még akkor sem, ha szinte minden kereseti csoportban emelkednek a fizetések.