Leel-Őssy Miklós vízépítő mérnök a Duna válsága láttán megoldást keresett a vízhiányra
A Duna alacsony vízállása miatt le kellett állítani a paksi atomerőművet, Budapest ivóvízellátása is veszélybe került
Egy gyorsan építhető fenékgát Soroksárnál 8-10 nap alatt megmenthetné Budapest ivóvízellátását
Senki sem kérte rá, de az az ember, akinek az élete a folyók és a vízszint szabályozása volt, nem tud nyugton maradni egy ekkora krízis idején. Magyarország ugyanis egy ritkán látott, kettős válsággal néz szembe: a paksi atomerőművet le kellett állítani a Duna kritikus vízszintje miatt, és ami talán ennél is fenyegetőbb, végveszélybe került Budapest és az agglomeráció ivóvízellátása is.
Ha valaki, Leel-Őssy Miklós aztán tényleg mindent tud a magyarországi vízhelyzetről. Annak idején öt évig dolgozott a nagymarosi erőmű építésén is. A szakember már júniusban látta, hogy nagy baj lesz. Fórumokon, bejegyzésekben figyelmeztetett: ha így folytatódik a Duna apadása, és nincs vízutánpótlás, előbb Paks hűtése, utána a főváros ivóvízbázisa kerül bajba. Akkor senki nem hallgatott rá.
A kudarc azonban nem szegte kedvét. Csütörtök délután óta folyamatosan a megoldáson dolgozik. Ám ahogy jöttek a legfrissebb meteorológiai és vízállási adatok, keserű felismerés hasított belé: Pakssal kapcsolatban minden bizonnyal elkéstünk.
Túl sekély és túl meleg: Paksnál már elkéstünk
Aki nyaralt már a Balaton déli partján, az tudja, hogy a sekély víz mennyire fel tud melegedni. Ha viszont egy vitorlásról a tó közepén beugrunk és lemerülünk, a mélyben sokkal hidegebb a víz.
Itt a vészforgatókönyv – Ezek lesznek a paksi leállás a következményei
Történelmi pillanathoz érkezett a hazai energiaellátás. Legkésőbb péntekre teljesen leállhat a Paksi Atomerőmű, ami a Dunamenti Erőmű meghibásodásával együtt már közel 2400 megawattos kapacitáskiesést jelent az országnak. Bár a kormányfő szerint az ellátás importból és a tartalék gázerőművekből továbbra is biztosított, a szakértők drágább árambeszerzésre és az ipari nagyfogyasztókat érintő korlátozásokra figyelmeztetnek. Kiderült, mi szerepel a vészforgatókönyvben, és mire számíthat a lakosság.
Tovább
– A Dunával is ugyanez a helyzet. Ahhoz, hogy az atomerőművet hűteni lehessen, legalább két méter mély vízoszlopra van szükség, amelynek az alsó rétegei már nem melegszenek át. De a Duna vízszintje most drámaian lecsökkent, hiába üzemelnek be mobil szivattyúkat Paksnál, hogy a vizet átemeljék a hűtőtározóba, a folyó túlságosan sekély, és ezért túlságosan meleg már most is. Ráadásul megérkezett fölénk a hőkupola, a legalább jövő csütörtökig tartó 41 fokos hőség tovább melegíti a Duna vizét – magyarázza a szakember.
Kiszáradó kutak: Szentendrén beütött a krízis
A soha nem látott alacsony vízállás Budapest és a környező települések ivóvízellátását is fenyegeti. A főváros ivóvizét a Duna kavicságyában fekvő úgynevezett csápos kutak biztosítják. A folyó vize a meder kavicsrétegén átszivárogva természetes módon, szinte ivóvíz tisztaságúra szűrődik, és így kerül a föld alatti csövekbe. A probléma az, hogy a Duna leapadt vízszintje miatt a magasabban fekvő csápok már a kavicságyban szárazra kerültek, és senki nem tudja pontosan, mikor csökken a vízszint a mélyebben fekvő csápok alá. Ha azok is szárazon maradnak, a rendszerbe nem kerül Duna-víz.
Dráma a Dunán: veszélyben Budapest ivóvize, a mérnök szerint azonnal lépni kell – Három híd árából meg lehetne menteni a fővárost
Egyre csak apad a Duna, a meder szélén már homokszigetek bukkannak elő, az aszály pedig nem enyhül. Ha tovább csökken a vízszint, rámegy az ivóvizünk az extrém időjárásra? Megnéztük, hogyan működik a főváros vízellátása, és mekkora a baj valójában.
Tovább
Szentendrén már bekövetkezett a baj, több ezer ember maradt ivóvíz nélkül, miután a kánikulában megugrott fogyasztás túlterhelte a rendszert. A honvédség tartálykocsikkal és hétezer zacskós vízzel segíti a helyi lakosságot, zuhanyozni pedig a Vizes Nyolcas uszodába járhatnak a helyiek, csak lakcímkártyát kell bemutatniuk.
A meteorológiai előrejelzések semmi biztatót nem ígérnek: az Alpok vízgyűjtő területein sincs csapadék, az augusztus és a szeptember pedig statisztikailag is a legszárazabb időszak. A vénasszonyok nyarának verőfényes időjárása most egyet jelent a kilátástalan vízhiánnyal.
Nyolc nap alatt megmenthető lenne Budapest
Leel-Őssy Miklós szerint még van egy mentőöv. Egy állandó vízlépcső megépítése évekbe és irdatlan pénzbe kerülne, de a vízkatasztrófát egy gyorsan kivitelezhető fenékgáttal meg lehetne előzni. Bár Paksnál a felmelegedés miatt ez már valószínűleg nem oldaná meg a hűtési problémát, a mérnök szerint Budapestnél, Soroksár magasságában fel lehetne építeni gyorsan egyet az ivóvízbázis megmentéséért.
– Ez egy víz alatti gát, amely 8-10 nap alatt megépíthető – részletezi a mérnök. – Billenős teherautókkal 50-70 ezer tonna bányászott követ kellene a Dunába hordani, parttól partig. Egy trapéz alakú töltést kell elképzelni, amely az alapjában 20-25 méter széles, a tetejénél körülbelül 10 méter, a gát csúcsa pedig a vízszint fölé emelkedik 2-2,5 méterrel. Ehhez semmilyen kötőanyag nem szükséges, a megfelelő méretű kövek, a folyó sodrása nem mozdítja el az építményt.
Egy ilyen fenékgát Soroksárnál megfogná és egészen Békásmegyerig felduzzasztaná a vizet, így az ismét a csápos kutak fölé kerülne, és a főváros vízellátása biztosított maradna. Nem venné el a vizet az alsóbb szakaszokon fekvő szomszédos országoktól, csupán lassítaná az átfolyást, cserébe viszont megmentené Budapestet egy ivóvízkrízistől.