A forint számára ezúttal sem hozott megnyugvást a hét, bár a devizapiacokon a hét második felére megtorpant a dollár lendületes erősödése, a magyar fizetőeszköz ennek előnyeit nem tudta kihasználni. A hazai deviza összességében tovább gyengült a vezető valutákkal szemben, így az euró árfolyama a hét eleji 360 forint alatti szintről péntekre 364 forint fölé emelkedett, miközben a dollár is a hétfői 315 forint alatti jegyzésekről csaknem 317 forintig kapaszkodott – összegezték az Indexnek az MBH Bank elemzői.
Magyar kockázatok írták felül a kedvező nemzetközi folyamatokat
Tehát mindent egybevetve a forint csalódást keltő hetet zárt, hiszen a hét elején még úgy tűnt, kedvező fordulat jöhet. Az olaj- és földgázárak hétfői visszaesése javította a befektetői hangulatot, aminek hatására a forint rövid időre 359 alá is erősödött az euróval szemben. Ez a lendület azonban gyorsan kifulladt. Szerdára az energiaárak ismét emelkedésnek indultak, a forint pedig 363 fölé gyengült – magyarázta Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Mindez azért figyelemre méltó, mert a magyar deviza ekkor már gyengébb szinten állt, mint az előző hét végén, bár akkor az olaj ára még alacsonyabb szinten volt. Ez arra utal, hogy a nemzetközi nyersanyagpiaci folyamatok önmagukban már nem voltak elegendők a forint érdemi támasztásához. A hét egyik leginkább várt eseménye a Federal Reserve szerdai kamatdöntése volt, és a várakozásoknak megfelelően Amerikában változatlanul hagyták az irányadó kamatot. A döntést követő tájékoztató azonban nem adott egyértelmű iránymutatást a FED a következő hónapokra.
Az új vezetés ismét a 2 százalékos inflációs cél melletti elkötelezettséget hangsúlyozta, ugyanakkor nem magyarázta meg, hogy ennek fényében mi indokolja a monetáris politika változatlanul hagyását. A piac ezt inkább a dollár szempontjából értelmezte kedvezőtlenül: az amerikai deviza gyengült az euróval szemben. A szakértők szerint normál piaci környezetben ez a forint számára is kedvező fejlemény lehetett volna. A magyar fizetőeszköz azonban csak átmenetileg tudott erősödni, majd ismét elveszítette lendületét. Ez újabb jele volt annak, hogy a forint árfolyamát ezen a héten elsősorban nem a nemzetközi devizapiaci folyamatok, hanem a Magyarországgal kapcsolatos kockázatok mozgatták.
Csütörtökön újabb, első látásra ellentmondásos reakciót láthattunk. A vártnál gyengébb magyar GDP-adat önmagában indokolhatta volna a forint gyengülését, az árfolyam azonban ennek ellenére enyhén erősödött. Ennek hátterében állhatott, hogy a kedvezőbb termékkülkereskedelmi adatok részben ellensúlyozták a csalódást keltő növekedési számokat. Délután az Egyesült Államokból is a vártnál gyengébb GDP-adat érkezett, miközben az eurózóna teljesítménye összességében kedvezőbb képet mutatott a piaci várakozásokhoz viszonyítva.
Ennek hatására a dollár tovább veszített értékéből az euróval szemben, de a forint ebből az árfolyam-előnyből ismét csak korlátozottan tudott részesedni.
A hét végére aztán ismét a hazai tényezők kerültek előtérbe. Pénteken tovább gyengült a forint, ami összefügghetett az ország energiaellátásával kapcsolatos bizonytalanságokkal. Az ipari termelés részleges visszaesése és az esetlegesen drágább energiaimport egyaránt ronthatja a folyó fizetési mérleg kilátásait, ez pedig rendszerint nyomást helyez a hazai devizára. Míg a dollárral szemben a forint árfolyama érdemben nem változott, a régiós versenytárs lengyel zlotyhoz képest nagyjából 1 százalékot veszített értékéből – ami arra utal, hogy a befektetők ezen a héten elsősorban Magyarország-specifikus kockázatokat áraztak.
Még nem lélegezhet fel a forint
A következő hét várhatóan nehezen múlja felül az elmúlt napok eseménydömpingjét. Most a piacokat egyszerre mozgatták az iráni–izraeli konfliktus fejleményei, a Federal Reserve kamatdöntése, valamint az Egyesült Államokból és Európából érkező inflációs és GDP-adatok. Regős Gábor szerint ritka, hogy ennyi, önmagában is piacmozgató esemény sűrűsödjön össze néhány nap alatt. A figyelem a következő héten is elsősorban a közel-keleti konfliktus alakulására és az olajár mozgására irányul majd, hiszen ezek továbbra is meghatározó tényezői lehetnek a pénz- és tőkepiacoknak.
A forint ugyanakkor az elmúlt hetekben mintha egyre kevésbé reagálna hevesen a külső sokkokra. A korábban jelentős árfolyamkilengéseket kiváltó hírek most már jóval visszafogottabb mozgásokat eredményeztek, ami arra utalhat, hogy
a piac részben már beárazta a kockázatokat, vagy éppen más, Magyarország-specifikus tényezők kerültek előtérbe.
A következő héten sem maradnak iránymutató makrogazdasági adatok nélkül a befektetők. Csütörtökön teszik közzé a júniusi ipari termelési és kiskereskedelmi forgalmi adatokat, amelyek újabb támpontot adhatnak annak megértéséhez, miért alakult a vártnál gyengébben a második negyedéves magyar GDP. A számokból kiderülhet, hogy a gazdaság mely területei fékezték leginkább a növekedést, illetve látszanak-e már a fordulat első jelei.
Pénteken érkezik a júliusi inflációs adat, amely a Magyar Nemzeti Bank következő kamatdöntései szempontjából is kiemelt jelentőségű lehet. Júniusban az éves infláció 1,7 százalék volt, és Regős Gábor várakozása szerint júliusban is nagyjából ezen a szinten maradhat a pénzromlás üteme. Ez továbbra is mérsékelt inflációs környezetet jelez. A piac ugyanakkor nem elsősorban az augusztusi kamatdöntésre figyel, hiszen a jegybank ezt a lépést már előzetesen jelezte.
Sokkal nagyobb kérdés, hogy a pénteken érkező inflációs adat milyen mozgásteret hagy a szeptemberi döntés előtt. Ezt azonban nemcsak az infláció alakulása befolyásolhatja, hanem a forint árfolyama és a közel-keleti geopolitikai feszültségek is, amelyek továbbra is jelentős bizonytalansági tényezőt jelentenek a piacok számára.
Regős Gábor szerint az elmúlt héten tapasztalt, viszonylag alacsony árfolyam-ingadozás alapján a forint előtt álló napokban a korábbinál szűkebb mozgástér valószínűsíthető. A közgazdász úgy látja, hogy az euró árfolyama legnagyobb eséllyel 358 és 370 forint között alakulhat a héten. Ez ugyan szűkebb sáv, mint amellyel egy héttel korábban számolt, ugyanakkor annak közepe felfelé tolódott, ami arra utal, hogy összességében romlottak a forint kilátásai.
Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy ennél érdemben nagyobb forintgyengülés sem zárható ki. Erre elsősorban akkor kerülhet sor, ha a közel-keleti konfliktus újabb energiaár-emelkedést idéz elő,
vagy ha Magyarország energiaellátásával kapcsolatos problémák tovább súlyosbodnak.
Hasonló tartományokkal számol Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője is. Várakozása szerint az euró árfolyama a következő időszakban 354 és 370 forint között mozoghat, míg a dollár jegyzése 310–325 forintos sávban alakulhat.
Az iráni konfliktus rángatta az energiaárakat
A héten ismét a közel-keleti események határozták meg az energiaárak alakulását. Az iráni–izraeli konfliktus minden újabb fejleményére érzékenyen reagáltak a piacok, ennek megfelelően a kőolaj és a földgáz jegyzései is rendkívül hektikusan mozogtak. A Brent típusú kőolaj hordónkénti ára az előző hetet még 98 dollár felett zárta, hétfőn azonban meredek eséssel indult a kereskedés. Az árfolyam előbb 91, majd napközben egészen 87 dollárig süllyedt, miután a befektetők átmeneti enyhülést érzékeltek a Közel-Keleten.
A megnyugvás azonban nem tartott sokáig. Miután az olaj ára időközben 84 dollárig süllyedt, szerdától ismét emelkedésnek indult. Trump egy jordániai amerikai katonai bázis elleni támadásra válaszul kemény megtorlócsapásokat helyezett kilátásba, ami újra felerősítette a geopolitikai kockázatok miatti aggodalmakat. Az olajár kezdetben mérsékelten reagált, csütörtök reggelre azonban már ismét 93 dollár közelében járt.
Pénteken újabb fordulat következett: a Hormuzi-szoros hajózhatóságával kapcsolatos kedvező hírek hatására az ár 85 dollárig csökkent, majd a nap második felében ismét emelkedni kezdett, és délután 88 dollár körül stabilizálódott.
A hét egészét tekintve az olajpiacot rendkívüli volatilitás jellemezte, a befektetők gyakorlatilag minden geopolitikai hírre azonnal reagáltak.
Hasonló pályát írt le a holland TTF gáztőzsdén jegyzett földgáz ára is. Az energiahordozó az előző hetet 63 euró/megawattóra felett zárta, majd hétfőn 58 euró közelébe esett, kedden pedig 55 eurónál érte el heti mélypontját. Innen fokozatos emelkedés következett: szerdán már 61,5 euróig kapaszkodott vissza, péntek délután pedig valamivel 60 euró/megawattóra alatt mozgott.
A piaci bizonytalanságot tovább fokozza, hogy az európai gáztárolók töltöttsége továbbra is elmarad a megszokott szinttől. Ez azt jelenti, hogy az ellátásbiztonsággal kapcsolatos aggodalmak egyelőre nem szűntek meg, így a következő hetekben is elegendő lehet egy-egy újabb geopolitikai fejlemény ahhoz, hogy ismét jelentős kilengések alakuljanak ki az energiaárakban.
A Budapesti Értéktőzsdén a nemzetközi események ellenére viszonylag nyugodt hét zajlott, a vezető részvények ugyanakkor összességében jól teljesítettek. A BUX index több mint 2 százalékkal emelkedett, ezzel új történelmi csúcsot ért el. Rekordot döntött az OTP is, amely közel 3 százalékos heti erősödést mutatott, miközben a Richter árfolyama hasonló mértékben emelkedett. A blue chipek közül a Telekom teljesített a legjobban, míg a Mol mindössze valamivel több mint 1 százalékkal erősödött. Utóbbi teljesítményét az olajár csökkenése visszafogta, amit a ciprusi olajmezőben szerzett részesedés bejelentése sem tudott érdemben ellensúlyozni.
(Borítókép: A Duna vízállása 2026. július 20-án. Fotó: Tövissi Bence / Index)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!