Március 8-án, vasárnap hivatalosan is elrajtol Németországban választási szuperév, hiszen idén összesen öt tartományban választanak új parlamentet maguknak a németek.
A sort most vasárnap az egyik leggazdagabb német tartomány, a közel 11 milliós lélekszámú Baden-Württemberg kezdi el, ami többek között a Mercedes-Benz mellett a Porschénak és a Boschnak is az otthonát adja. Ugyan mostani választáson hivatalosan a tartomány jövőjéről dönthetnek a németek,
azonban a mostani választás túl mutat a tartomány határain, és annak következménye lehet a Friedrich Merz vezette szövetségi kormányra is.
Így nem véletlen, hogy mindegyik párt nagy erőkkel készült a választásokra, hiszen minden pártnak más tétje van azoknak.
Házi verseny a miniszterelnöki pozícióért
Németország lélekszámra harmadik legnagyobb tartományát 2011 óta a zöld Winfried Kretschmann vezeti, aki első ciklusában még a szociáldemokrata SPD-vel, 2016 óta pedig a kereszténydemokrata CDU-val alakított kormányt.
Kretschmann volt az első – és máig egyetlen – zöld miniszterelnök, akinek népszerűségét jól mutatja, hogy öt évvel ezelőtt elég volt annyit nyomtatni a plakátjára, hogy Sie kennen mich, azaz Önök ismernek engem. Ugyanakkor az immáron 78 éves politikus nem indul újra,
ez pedig lehetőséget nyitott az eddig juniorpartnerként kormányzó CDU-nak, hogy 15 év után visszaszerezzék a miniszterelnöki irodát.
Sokáig úgy is tűnt, hogy ez szinte eldöntött kérdés: a ciklus fele óta a kereszténydemokraták vezetik a közvélemény-kutatásokat, sokszor méghozzá igen meggyőző, 10 százalékpontnál nagyobb előnnyel.
Ugyanakkor a Zöldek élén a Kretschmannt váltó, a Scholz-kormány alatt agrárminiszteri posztot betöltő Cem Özdemir az utóbbi időben ledolgozta hátrányát a Manuel Hagel CDU-val szemben, sőt, a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint mindkét párt 28 százalékponton áll – egy biztos, a választás után kettejük közül kerül ki az új miniszterelnök.
Ráadásul mindkét politikus komolyan készül erre a pozícióra: Özdemir amiatt nem indult el a tavalyi szövetségi választáson, hogy helyette a tartományban legyen a párt miniszterelnök-jelöltje, míg a 37 éves Hagel fokozatosan járja a ranglétrát a tartományi CDU-nál, de például a tavalyi szövetségi választások után ő felelt a szövetségi kormányprogram bizonyos pontjainak letárgyalásáért is.
Kampányaikban egyébként hasonló dolgokat ígérnek: mindketten azt ígérik, megvédik a veszélyben lévő autóipari állásokat, csak míg az ökobaloldali Özdemir ezt az elektromosautókra való átállás segítésével, valamint ehhez a bürokratikus terhek és előírások enyhítésével, addig Hagel ezt inkább deregulációval érné el.
Az szinte biztos, hogy a választás után kettejük közül lesz a miniszterelnök, és vélhetően 2016 óta harmadik alkalommal is e két párt lesz a tagja a kormánykoalíciónak, ugyanakkor szövetségi szinten más tétje van a tartományi választásnak a két párt számára.
Ugyan mindkét párt, a szövetségi szinten ellenzékben lévő Zöldek, valamint a legnagyobb kormánypárt CDU is erőt szeretne mutatni a győzelmével,
azonban míg a Zöldek ezzel azt akarják bizonyítani, hogy továbbra is egy erős középpárt, és a tavalyi szövetségi választás csak egy kisebb megbicsaklás volt, addig a CDU-s Friedrich Merz egy győzelemmel megerősítené politikai pozícióját.
Az erődemonstráció mellett azonban Merz számára azonban gyakorlati jelentősége is lenne a győzelemnek: ugyanis a tartományi kormányok delegálnak tagokat a Bundesratba, így növelhetnék az ott lévő mandátumainak a számát.
Az AfD megint bebizonyíthatja, hogy már nem keletnémet párt, míg az SPD és az FDP a túlélésért küzd
Míg azt jelenleg nem tudhatjuk, a Zöldek és a CDU közötti verseny kinek javára dől majd el, az már most biztos, hogy a legnagyobb ellenzéki párt a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland (AfD) lesz, akinek miniszterelnök-jelöltje, Markus Frohnmaier már előre jelezte, ha nem ő lesz a tartomány vezetője, esze ágában sincs otthagyni a Bundestagban a frakcióvezető-helyettesi pozícióját.
Ennek ellenére biztos, hogy vezetésével a párt jobb eredményt fog elérni, mint öt évvel ezelőtt, hiszen az akkor 9,7 százalékos eredményéhez képest jelenleg majdnem a duplájára, 18 százalékra mérik. Ez pedig nem kizárólag a párt országos szinten érzékelhető megerősödésének, hanem Frohnmaier kampányának is köszönhető, mivel
az AfD a tartomány elenyésző, 1 százalékot sem elérő gazdasági növekedésével könnyen támadhatja mind a tartományt irányító Zöldeket, mind a szövetségi kormányt.
Frohnmaier kampánya is leginkább a gazdaság köré összpontosul: a Zöldeket és a CDU-t – azonbelül is leginkább Friedrich Merz kancellárt – okolja a gazdaság állapotáért, és miniszterelnök-jelöltként többek között azt ígérné, hogy eltörölné a környezetvédelmi előírásokat, az arra fordított forrásokat másra költené, és visszahozná például a szerinte olcsó orosz energiát a tartományba – ígérete szerint ezzel újra növekedési pályára lehetne állítani a 11 milliós lélekszámú tartományt.
Ugyanakkor a kampánya leginkább az érzelmekre hatva a nosztalgiáról szól: egy podcast-interjúban például hosszasan beszélt arról, hogy régebben a gyári munkás 30–40 évig dolgozott egy munkahelyen a nyugdíjas évek előtt, és ebből a saját ingatlanja mellett volt saját kertje, autója és nyaralni is el tudott menni minden évben, de ez már a múlté.
Az AfD tartománybeli erősödése is egyébként megdöntötte Merz korábbi azon feltételezését, miszerint a migrációval szembeni fellépéssel meg lehet törni az Alice Weidel és Timo Chrupalla vezette radikális jobboldali párt emelkedését
– mint kiderült, a migráció mellett a németeket a gazdaság helyzete jobban aggasztja, főleg, hogy az autóiparra épülő tartományban a lassuló növekedés miatt akár leépítésekre is sor kerülhet.
Az AfD az erős szerepléssel fenn akarja adni az eddigi országos lendületét, valamint egy 20 százalékot megközelítő eredménnyel teljesen levetkőzni a keletnémet jelzőt – a pártra ugyanis sokan még úgy tekintenek, hogy az kizárólag az egykori NDK területén belül erős.
Ezzel szemben a többi párt többé-kevésbé a túlélésért küzd: az SPD nemcsak országos, hanem tartományi szinten sem áll jól, és elképzelhető, hogy a tartományban elért 2021-es eredményüket is alulmúlják, miközben az volt az eddigi legrosszabb eredményük Baden-Württembergben. A tavalyi szövetségi választáson a Bundestagból kieső FDP pedig utolsó szalmaszálként próbál releváns maradni, amihez a cél nekik az ötszázalékos parlamenti küszöb megugrása.
Ezzel szemben a házi baloldali versenyben a die Linke és a Bündnis Sahra Wagenknecht (BSW) is a bejutásért küzd: az mindkét pártnak nagy sikernek számítana, de leginkább utóbbinak, ami még mindig azért harcol, hogy a 2025-ös szövetségi választás eredményeit számolják újra, hátha úgy bekerül a Bundestagba, amire egyébként jó esélyük lenne.
(Borítókép: Tartományi választási plakátok láthatók egy utcán Baden-Württembergben 2026. március 2-án. Fotó: Marijan Murat / picture alliance / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!