Szörnyű tragédia híre rázta meg nemcsak Szegedet, hanem az egész országot még július közepén, amikor egy 17 éves diákmunkás életét egy épületszigeteléshez használt táblák vágására és csomagolására szolgáló ipari gép oltotta ki. Az ilyen berendezések típustól függően nagy sebességgel forgó körfűrésszel, szalagfűrésszel vagy fűtött huzallal működnek, és egyes változataiknál a vágószerkezet részben szabadon hozzáférhető, ezért használatukat rendkívül szigorú munkavédelmi előírások szabályozzák. A fiú fejjel zuhant a gépbe, amely magával rántotta. A sérülései olyan súlyosak voltak, hogy a helyszínen életét vesztette.
A fenti eset csak egy a sok közül, de sajnos jól mutatja, hogy Magyarországon sok munkáltató még mindig nem biztosítja a megfelelő munkakörülményeket, a munkavédelmi előírásokra is sok esetben fittyet hánynak. A halálos munkahelyi balesetek száma a KSH adatai szerint jelentősen emelkedett Magyarországon 2024-ben, az utolsó évben, amiről rendelkezünk adatokkal: 75-en vesztették életüket munkavégzés közben, ami 20 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi 62 áldozathoz képest. A legtöbb halálos baleset továbbra is az építőiparban, a raktározásban, a feldolgozóiparban és a mezőgazdaságban történik, miközben a statisztikák szerint minél kisebb egy vállalkozás, annál nagyobb a halálos munkabalesetek kockázata. A Központi Statisztikai Hivatal adatait támasztja alá a szegedi fiú tragédiája is, a végzetes baleset az építőiparban történt, a diákmunkást egy szerződéses partner alkalmazta.
Lépett a Magyar Posta, különleges szabályozás a kánikulában
Az idei nyár első nagy hőhulláma, a rekordmeleget hozó kánikula két postás életét követelte június végén. A tragikus esetről máig nem derültek ki részletek, de az eset nyilvánosságra kerülése után vizsgálatot rendelt el Kapitány István energetikai és gazdasági miniszter. Bár a július már elviselhetőbb volt időjárás szempontjából, a két tragédia után egy hónappal ismét ráköszöntött a földi pokol Magyarországra, és a korábbi esetek miatt a Magyar Posta lépett is.
A hőségriasztás idején a kézbesítők csak annyi küldeménnyel indulhatnak útnak, amennyivel legkésőbb délelőtt 11 óráig visszaérhetnek a bázispostájukra, a légkondicionáló nélküli postahivatalokat pedig délben bezárják. A társaság emellett hűtött ivóvizet, 50 faktoros napvédő krémet és védősapkát biztosít a szabadban dolgozóknak, valamint lehetővé tette, hogy a zöld munkapóló helyett fehér pólót viseljenek. A kézbesítőket arról is tájékoztatták, hogy útvonalukon hol találnak klimatizált helyiségeket, ahol szükség esetén lehűlhetnek.
Beszakadt zsaluzat miatt halt meg egy munkás
A nyár egyik legsúlyosabb építőipari tragédiája július végén történt Pécsen, ahol egy épülő családi ház födémszerkezetén dolgozó munkások alatt váratlanul beszakadt a kiépített zsaluzat. Az összeomló szerkezetről a dolgozók több métert zuhantak a betonra.
A balesetben egy 46 éves barcsi férfi olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztette, négy munkatársa pedig megsérült.
A helyszínre öt mentőautót riasztottak, miközben a rendőrség és más hatóságok megkezdték a tragédia körülményeinek feltárását. A vizsgálatnak azt is tisztáznia kell, hogy a halálos baleset hátterében volt-e mulasztás vagy munkavédelmi szabályszegés az építkezésen.
A nyári halálos munkahelyi balesetek sorát gyarapította az a tragédia is, amely július végén a budapesti Szent Rókus Egészségközpontnál történt. Egy külső vállalkozó által megbízott ipari alpinista garanciális munkálatokat végzett az épületen, amikor eddig tisztázatlan körülmények között lezuhant. A fiatal férfi olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztette. Az alpinista egy olyan épületen dolgozott, amely néhány hónappal korábban egy közel 10 milliárd forintos beruházás keretében újult meg teljeskörűen, feladata pedig a felújítást követően szükségessé vált garanciális javítások elvégzése volt.
Robbanás a Mol üzemében; kidőlt fa végzett egy közmunkással
A halálos munkahelyi balesetek azonban nem a nyári hónapokban kezdődtek. Már májusban súlyos tragédia történt a Mol tiszaújvárosi üzemében, ahol az Olefin–1 üzem újraindítása közben robbanás rázta meg a petrolkémiai komplexumot. A detonációban egy munkavállaló meghalt, többen pedig súlyos sérüléseket szenvedtek. A hatalmas erővel fellépő robbanás után a sérült vezetéken fáklyaszerű égés alakult ki, a tüzet pedig a katasztrófavédelem nagy erőkkel próbálta megfékezni. Az eset körülményeit azóta is vizsgálják a hatóságok, azt egyelőre nem tudni, történt-e bármilyen munkavédelmi mulasztás.
A Mol közlése szerint a balesetben elhunyt dolgozójukat saját halottjuknak tekintik, és teljeskörűen együttműködnek a vizsgálatok során. A tiszaújvárosi tragédia már előrevetítette azt a súlyos problémát, amely a nyári hónapokban több alkalommal is a figyelem középpontjába került:
a veszélyes munkakörnyezetben dolgozók biztonsága továbbra is komoly kérdéseket vet fel.
Már az év elején is történt halálos munkahelyi baleset Magyarországon: február végén Szatymazon egy közfoglalkoztatott férfira munkavégzés közben rádőlt egy fa. A férfi olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy néhány nappal később életét vesztette. A tragédia körülményeit a hatóságok vizsgálják, hogy történt-e olyan mulasztás, amely hozzájárulhatott a tragédiához, illetve betartották-e a szükséges munkavédelmi előírásokat. Azt is tisztázniuk kell, hogy megfelelő volt-e a munkavégzés megszervezése, biztosították-e a szükséges védelmet, valamint megkapta-e a dolgozó a megfelelő munkavédelmi tájékoztatást. A szatymazi eset arra is rámutat, hogy a látszólag hétköznapi településfenntartási munkák – például a fakivágás vagy gallyazás – is komoly kockázatot jelenthetnek.
12
Galéria: Helyszíni fotók a tiszaújvárosi robbanásrólFotó: Szollár Zsófi / Index
Magyar munkások halála Ausztriában
A halálos munkahelyi balesetek azonban nem csak Magyarországon követeltek magyar áldozatokat. Ausztriában két különálló tragédia is történt, amelyekben magyar munkások haltak meg. Februárban a stájerországi Leoben-Donawitzban, a Voestalpine acélművében két magyar férfi dolgozott egy föld alatti aknában, amikor feltehetően vágási munkálatok közben szén-monoxid szabadult fel.
A 26 éves munkás a helyszínen életét vesztette, 20 éves kollégáját pedig életveszélyes állapotban szállították kórházba.
Néhány hónappal később újabb magyar munkás halt meg Ausztriában: egy 34 éves férfira egy előregyártott betonlap zuhant rá egy ohlsdorfi üzemben. A férfi egy rögzítetlen betonelemen próbált munkát végezni, amikor a szerkezet elmozdult, és maga alá temette. Kollégái és a tűzoltók megpróbálták kiszabadítani, de a kiérkező mentők már nem tudták megmenteni az életét. A két ausztriai eset is azt mutatja, hogy a munkavédelmi hiányosságok, a nem megfelelően biztosított munkakörnyezet vagy egyetlen rossz döntés nemcsak országhatáron belül, hanem külföldön dolgozó magyarok életét is követelheti.
A KSH adataihoz hozzá kell tenni, hogy bár a legutóbbi vizsgált évben növekedés volt a munkahelyi halálos balesetek számát nézve, a 2000-es évekhez képest javuló tendenciát lehet megfigyelni. A 2009-es esztendő volt az utolsó olyan év, amikor a halálos áldozatok száma elérte a 100-at, de előtte ez minden évben így volt. A táblázatot nézegetve szembetűnik, hogy a rendszerváltás idején még 428 halálos balesetet jegyeztek fel, azóta évről évre jelentős csökkenés figyelhető meg, az első drasztikus javulás 1994-ben jött el: ebben az évben 151-en haltak meg az 1993-as 243-hoz képest. A javuló számokhoz hozzájárul a technológiai fejlődés, az egyre inkább automatizált rendszerek megjelenése, amikkel lényegesen könnyebben megelőzhető egy-egy tragédia.
Mit mutatnak a hivatalos statisztikák?
A munkahelyi balesetek száma hosszabb távon tehát nem mutat drámai emelkedést, a súlyos és halálos esetek azonban továbbra is komoly problémát jelentenek. A KSH adatai szerint 2010 és 2023 között évente átlagosan mintegy 20 ezer munkabalesetet regisztráltak Magyarországon, a balesetek eloszlása azonban korántsem egyenletes: a kockázatok azokban az ágazatokban a legnagyobbak, ahol a dolgozók veszélyes gépekkel, nehéz fizikai munkával vagy fokozott munkakörnyezeti kockázatokkal találkoznak. A feldolgozóipar például 2023-ban az összes bejelentett munkabaleset több mint egyharmadát adta, de a szállítás, raktározás, illetve a hulladékgazdálkodás területén is kiemelkedően magas a baleseti arány.
A nyári hónapokban történt tragédiák – a fiatal diákmunkás halálától kezdve a külföldön dolgozó magyar munkások balesetéig – azt mutatják, hogy a munkavédelem nem pusztán adminisztratív kötelezettség, hanem életbevágó kérdés. A megelőzésben kulcsszerepe van a munkáltatóknak, a hatóságoknak és maguknak a munkavállalóknak is, hiszen egyetlen elmulasztott ellenőrzés, egy rosszul megszervezett munkafolyamat vagy egy figyelmen kívül hagyott veszély akár visszafordíthatatlan következményekkel járhat.
(Borítókép: Mentőhelikopter a Mol Petrolkémia tiszaújvárosi telephelyének közelében 2026. május 22-én. Fotó: Vajda János / MTI)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!