Nagyon úgy tűnik, hogy a természet pillanatok alatt felülírhatja az európai kormányok által eddig eltervezett közép-, sőt már rövidtávú stratégiákat, akár a Magyarországon várt uniós források felhasználását is: egyre több nemzetközi szakértő, legújabban németországi klímakutatók jelentik ki, hogy 2026 egy vízválasztó év, ami megalapozza a következő időszak katasztrófáit. Állítják:
Az idei nyár nem egy nehezen kezelhető, de múló időszak: a kontinens elérte a határait, és egyelőre az összes többi földrésznél látványosabban pusztul bele az eddig hanyagul kezelt klímaváltozásba.
A leszámolások nyara
A nemzetközi sajtó is tele van az európai szorongatottság híreivel: a tengerentúlon is hetek óta azzal foglalkoznak, hogy új időjárási rekordok születnek, és Franciaországban, Spanyolországban eddig több mint 300 ezer embernek kellett menekülnie a lángok elől – falvak, hatalmas földterületek pusztultak el. Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök „klímavészhelyzetet” hirdetett, míg Emmanuel Macron francia elnök kijelentette: a „mai helyzet a legnehezebb, amit valaha is tapasztaltak a második világháború óta.”
Ez a leszámolás nyara: mindkét ország modern történelmének legsúlyosabb tűzvészei a békeidők valaha volt legnagyobb kitelepítéseihez vezetnek – állapítja meg a New York Times.
A helyzet elviselhetetlenné válik
A szélsőséges hőmérsékletek már most extrém hatással vannak a gazdaságra, az iparra és a mindennapi életre: hagyományos nyári rendezvények, sportversenyek, nemzetközi konferenciák maradnak el, múzeumok, világörökségi helyszínek, turisztikai célpontok, illetve munkahelyek működése változik kényszerűen. A közlekedési infrastruktúrák sorra összeomlanak, míg a lakosság is áldozatul esik: a szélsőséges időjárás több európai országban brutális, tízezres léptékű megugrást idézett elő a halálesetek számában – írja az osztrák Heute.
Európában az 1990-es évek közepe óta a hőmérséklet majdnem kétszer olyan gyorsan emelkedett, mint a globális átlag – mutat rá Johan Rockström, a Potsdami Klímahatás-kutató Intézet igazgatója, hozzátéve: itt van a klímaváltozás következményeinek gócpontja. A svéd tudós szerint ez az év csak a kezdet, a helyzet elkerülhetetlenül romlani fog, amíg „át nem lépjük az alkalmazkodás határait.”
Sonia Seneviratne svájci klímakutató szerint is a vészcsengő már sivít, és biztos, hogy a következő évek „lassan elviselhetetlenné válnak”.
A lakóházak, erdők is kockázatosak
Állítják: alapvető paradoxon, hogy Európa számos része nincs felkészülve az új állapotokra, az épületeket a jelentősen zordabb telek figyelembevételével építették, hogy a lehető leghosszabb ideig megtartsák a meleget. A légkondicionálás viszont kevésbé elterjedt, mint a hőséghez szokott, más kontinenseken, például az Egyesült Államok délnyugati részén vagy a Perzsa-öböl menti régióban.
Az erdők is egyre nagyobb kockázatot jelentenek: a legtöbb faállomány túlnyomórészt ugyanabból a fajból áll, és akkor ültették őket, amikor az éghajlat hűvösebb és nedvesebb volt. Hosszabb aszályos időszakokban viszont látható, hogy a tüzek különösen gyorsan terjedhetnek, ami nem kíméli a termőföldeket, borvidékeket, a lakott területeket sem.
Belezuhantak a lángokba
Görögországban is napok óta erdőtüzeket olt több száz tűzoltó, vasárnap ráadásul két helikopter összeütközött és lezuhant Athéntól nyugatra a Psatha régióban. A mentőalakulatok órák óta keresik a legénységet – számol be a Newsdesk Today. A lángok az erős szél miatt gyorsan terjednek, eddig több mint 12 ezer hektárnyi földterület pusztult el. A legkritikusabb a helyzet a fővárostól 50 kilométerre nyugatra, a Kithairón-hegységben, ahol a lángok már Megara várost is veszélyeztetik. Eközben Franciaország délkeleti Var megyéjében egy korábban megfékezett erdőtűz ismét fellángolt, csaknem 2500 embernek kellett elhagynia otthonát, míg a 224 ezer ember evakuálásával járó, Bordeaux melletti erdőtüzek terjedését ugyan megfékezték, de eloltani még nem sikerült. Gironde régióban több mint 420 négyzetkilométernyi terület lángolt, több száz kilométerrel arrébb, Provence-ban pedig újabb tűz kelekezett. A spanyoloknál több tűzfészek továbbra is aktív – írja az MTI.
A franciákat különösen sújtja az idei „leszámolás”
Fotó: REUTERS / Stephane Mahe
Lobbi nyomja az EU-s klímapolitikát
Ugyanakkor az európai klímapolitika egyre nagyobb politikai és gazdasági nyomás alá kerül. Az EU nemrégiben olyan szabálymódosításokat javasolt, amelyek lehetővé tennék egyes iparágaknak, hogy hosszabb ideig magasabb CO2-kibocsátást okozzanak, mivel a nettó nulla kibocsátási célok kritikusainak lobbija erős: azzal érvelnek, hogy Európa nem engedheti meg magának a szigorú klímacélokat a gyenge gazdasági növekedés és a bizonytalan energiaellátás idején.
Márpedig így 2050-ig ötször gyakrabban fordulhatnak elő hőhullámok és akár a tikkasztó, 48 Celsius-fokos átlaghőmérséklet is tartósan beállhat nyaranta.
Így jövőre, illetve azután az idei, szélsőséges nyár a klímaszakértők szerint utóbb viszonylag ártalmatlannak fog tűnni.
Jelenleg a Párizsi Éghajlatváltozási Megállapodás központi célkitűzéseit szabotáljuk: az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mérséklésével, a globális felmelegedéshez történő alkalmazkodással, annak pénzügyi következményeivel foglalkozó párizsi klímaegyezmény megszabta, hogy a hőmérséklet-emelkedést 2020-tól az iparosodás előtti szinthez képest két fokkal alacsonyabb szinten kell korlátozni – ehhez képest a felmelegedés tovább gyorsul.
Benézett egy front, csak nem hozzánk
Észak-Európától a Kelet-európai-síkságon, Lengyelországon át az Alpokig húzódik egy hullámzó frontrendszer, déli szakaszán záporok, zivatarok pattannak ki lokálisan jelentős csapadékmennyiségeket okozva. Ezzel hűvösebb levegő áramlik: a Skandináv-félszigeten és Nagy-Britannián kívül már Franciaország és Németország északi részét is elérte a frissebb légtömeg – közölte vasárnap délután a HungaroMet. Szárazföldünk déli és keleti felén viszont továbbra is meleg, sőt helyenként forró nyári idő tombol: a legmelegebb régió az Ibériai-félsziget középső és déli része, valamint a Kárpát-medence. Hazánkban a jövő héten is folytatódik, sőt erősödik a hőhullám, egyre nagyobb területen 39, 40 fok körül alakul a csúcsérték, míg a minimum-hőmérséklet jellemzően 18 és 23 fok között alakul.
Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!