Szakértők szerint soha nem volt még ilyen alacsony a termelés a Vaskapu vízerőmű-rendszerben, mint idén május és július közötti időszakban, az illetékes szerb miniszter ezért takarékos villamosenergia-felhasználásra szólította fel a lakosságot. Dubravka Djedovic Handanovic energiaügyi miniszter vasárnap a szerb médiában közölte, hogy a Vaskapu 1 vízerőmű jelenleg kapacitásának mindössze 20 százalékán, a Vaskapu 2 pedig 30 százalékán működik.
A Duna vízhozama másodpercenként mintegy 1500 köbméter, ami legutóbb 2003-ban, azt megelőzően 1985-ben fordult elő.
Dubravka Djedovic Handanovic szerb bányászati és energiaügyi miniszter közlése szerint Szerbiában jelenleg napi mintegy 105 gigawattóra az áramfogyasztás, míg télen, a hideg időszakokban jellemzően 110-115 gigawattórával kell számolni. Arra kérte a lakosságot, hogy takarékos áramhasználattal segítsék átvészelni az aszályos időszakot.
A tárcavezető kiemelte, kedvező fejlemény, hogy tavasszal befejeződött a Bajina Basta szivattyús-tározós vízerőmű felújítása. A vízerőmű felújításának hála a napos órák idején vizet tudnak visszaszivattyúzni a tározóba, míg a reggeli és esti csúcsfogyasztás idején a megtermelt energiát használják fel.
A szerb miniszter elmondása szerint a tározók töltöttsége jelenleg 75 százalékos, ami elegendő tartalékot jelent váratlan helyzetek esetére. A kostolaci hőerőmű működése stabil, de az alacsony dunai vízállás miatt egyes blokkok teljesítményét korábban mintegy harmadával csökkenteni kellett, miután a folyó vizét hűtésre használják.
Az ország legnagyobb hőerőművében, a TENT-ben a Száva vízszintje nem okoz gondot, de a gyengébb minőségű szén visszafogja a termelést, amit magasabb fűtőértékű importszénnel igyekeznek ellensúlyozni. A széntartalék jelenleg 1,82 millió tonna, a cél a téli szezon előtt a kétmillió tonnás készlet elérése.
Szerbiában a villamosenergia mintegy 70 százalékát hőerőművek, 30 százalékát pedig vízerőművek állítják elő. A tartós csapadékhiány és az Európát sújtó rendkívüli hőség miatt a Duna több szakaszán történelmi mélységbe süllyedt a vízszint. A szerb meteorológusok előrejelzése szerint a folyó vízgyűjtő területén további öt-hat hétig nem várható jelentősebb eső.
A pancsovai olajfinomító is leállhat
A pancsovai olajfinomító működését is veszélyezteti a Duna történelmi mélypontra süllyedt vízállása a szerb elnök szerint, aki vasárnap Belgrádban közölte, ha a helyzet tovább romlik, ideiglenesen le kell állítani a finomítót. Alekszandar Vucsics rámutatott, hogy a pancsovai finomító működési folyamatai közül négyhez is nélkülözhetetlen a Duna vize. Tájékoztatása szerint jelenleg még hajózható a folyó, de a vízi szállításban részt vevő uszályok rakományát már 50 százalékkal csökkenteni kellett az alacsony vízállás miatt.
Szerbia elnöke figyelmeztetett arra, hogy ha a Duna vízszintje a következő két-három napban tovább csökken, a finomító működését fel kell függeszteni.
A Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) pénteken közzétett második negyedéves üzleti jelentése szerint ugyanakkor a pancsovai olajfinomító jelenleg teljes kapacitással működik. A vállalat közlése szerint április és június között valamivel több mint egymillió tonna nyersolajat és félkész terméket dolgozott fel, ami 19 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi mennyiséget.
A szerb kormány és az energiaügyi minisztérium vasárnap már takarékos villamosenergia-felhasználásra kérte a lakosságot. A Duna rekordalacsony vízállása ugyanis jelentősen visszavetette a Vaskapu 1 és Vaskapu 2 vízerőmű termelését is.
Djuro Macut miniszterelnök vasárnap közölte, hogy egyelőre stabil a szerbiai energiaellátás, ugyanakkor arra kért mindenkit, hogy a stabilitás megőrzése érdekében csökkentsék a nagy energiafogyasztó berendezések, különösen a légkondicionálók használatát otthon. Hozzátette, ha visszafogják a nagy energiafogyasztók használatát, akkor nem kell igénybe venni a Dunán működő vízerőmű tartalékkapacitásait.
Hétfőn rendkívüli ülést tart a szerbiai válságstáb, amelyen az energiaellátás biztonságát szolgáló intézkedésekről döntenek.
Takarékossági intézkedéseket vezettek Horvátországban
Víztakarékossági intézkedéseket vezetett be az észak-dalmáciai Zára (Zadar) és környékének vízszolgáltatója saját vasárnapi bejelentése szerint, miután a tartós aszály és a megnövekedett nyári fogyasztás miatt a víznyerő helyeken a mért vízszint a megengedett minimum közelébe csökkent. Az intézkedések visszavonásig maradnak érvényben.
A szolgáltató arra kérte a lakosságot, a vállalkozásokat, a gazdaságokat, a közintézményeket és a sportegyesületeket, hogy jelentősen csökkentsék a köz- és magánterületek, valamint a sportpályák öntözésére használt ivóvíz mennyiségét.
A felhívás szerint kerülni kell a gépjárművek és hajók mosását, a medencék gyakori feltöltését, mérsékelni kell a strandokon működő zuhanyzók és közkutak használatát is. A vízmű hangsúlyozta: elsőbbséget kell biztosítani a háztartások, az egészségügyi intézmények és más nélkülözhetetlen szolgáltatások biztonságos ivóvízellátásának.
A szolgáltató egyelőre csak takarékosságot kért a fogyasztóktól, időszakos vízelzárást vagy mennyiségi korlátozást nem jelentett be. Az intézkedések addig maradnak hatályban, amíg a készletek és a vízellátó rendszer kapacitása nem javul.
A helyzetet súlyosbítja, hogy a nyári idegenforgalmi idényben a térségben csaknem megkétszereződik a vízhálózatot használók száma. Horvát sajtóbeszámolók szerint a zadari rendszerben kitermelt víz mintegy 65 százaléka elvész, mielőtt eljutna a fogyasztókhoz, elsősorban az elöregedett és sérült vezetékek miatt.
A nagy hálózati veszteség és a nyári fogyasztás együttesen komoly nyomást gyakorol a vízellátásra, a vízmű 2026 júniusában külön intézkedési tervet fogadott el a veszteségek csökkentésére, amelyet a pénzügyi lehetőségek és a kijelölt műszaki prioritások szerint hajtanak végre.
Az aszály következményei az MTI beszámolója szerint Horvátország más térségeiben is egyre látványosabbak. A Dráva ezen a nyáron háromszor döntötte meg történelmi negatív rekordját, a Duna és több kisebb kelet-horvátországi vízfolyás vízállása pedig szintén rendkívül alacsony. A szakemberek szerint a helyzet a vízi élővilágot, a mezőgazdaságot és a hajózást egyaránt sújtja.
A hőhullámról, az energiahelyzetről és a vízhiányról az Index percről percre tudósításban számol be, amelyet ide kattintva érhet el.
(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Shutterstock)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!