S.Rita | 2026.08.03. 06:05
Európa egyre szűkösebb energiatartalékokkal néz elébe a télnek: a közel-keleti konfliktusok és az orosz-ukrán háború egyaránt szűkítik a cseppfolyósított földgáz (LNG) és a fűtőolaj globális kínálatát, ami nyomás alatt tartja a készleteket.
Az európai háztartások fűtésében továbbra is a földgáz és a fűtőolaj a két legfontosabb energiahordozó: hivatalos adatok szerint a lakossági fűtési igény mintegy 30 százalékát gáz, további 10 százalékát pedig olaj fedezi. Az elmúlt évek energiapiaci sokkjai után a kontinens ismét úgy néz a tél elé, hogy mindkét piac komoly nyomás alatt áll.
Európa gázellátásának sérülékenysége nagyrészt annak a gyökeres átalakulásnak a következménye, amelyet Oroszország 2022-es teljes körű ukrajnai inváziója indított el.
Az uniós országok gyors ütemben váltották ki az orosz vezetékes gázt LNG-re és ezzel a világ egyik legnagyobb cseppfolyósított földgáz-importőrévé váltak.
Ez a váltás ugyan csökkentette az Oroszországtól való függőséget, ugyanakkor újfajta kitettséget is teremtett. A korábbi, hosszú távú vezetékes szállítások helyett Európa ma már Ázsiával és más régiókkal versenyez a globális LNG-piacon, ahol egy-egy ellátási zavar szinte azonnal érezteti hatását világszerte – írja a Reuters.
Ez a kiszolgáltatottság az elmúlt hónapokban különösen látványossá vált.
Közel-keleti LNG-szűkösség
Európa lemaradásban van a gáztárolók tél előtti feltöltésében: az LSEG adatai szerint a föld alatti gáztárolók jelenleg átlagosan 55 százalékos töltöttségen állnak, ami az év ezen időszakában a legalacsonyabb szint 2021 óta.
Közben az iráni háború kitörése óta jelentősen visszaestek az LNG-importok is: a Kpler adatai alapján júliusban várhatóan mindössze 6,3 millió tonna LNG érkezik Európába, ami 2024 szeptembere óta a legalacsonyabb havi mennyiség.
Ennek egyik fő oka, hogy Ázsia ismét megnövelte LNG-vásárlásait. A régió júniusban és júliusban rekordmennyiségű, összesen 4 millió tonna amerikai LNG-t kötött le a Kpler adatai szerint, így kevesebb szállítmány jutott Európába.
Az Egyesült Államok és Irán áprilisi ideiglenes békemegállapodása után még volt remény arra, hogy Katar – amely a konfliktus előtt a globális LNG-kínálat mintegy ötödét adta – helyreállítja exportját. Az amerikai–iráni feszültség újbóli kiéleződése és a Hormuzi-szoros ismételt blokádja azonban ezt keresztülhúzta.
Az alacsony készletek, a visszaeső import és a romló ellátási kilátások miatt az európai irányadó gázár a múlt héten 60 euró fölé emelkedett megawattóránként, ami 2023 eleje óta a legmagasabb szint.
Bár a magasabb árak várhatóan több LNG-szállítmányt terelnek Európába, a kontinens így is valószínűleg a kitűzött 80 százalékos tárolói töltöttségi cél alatt kezdi meg a fűtési szezont.
A dízelpiac is egyre nagyobb nyomás alatt
Hasonló feszültségek alakultak ki a dízelpiacon is. Európa nagymértékben importra szorul, miközben a dízel nemcsak a közlekedés és az ipar számára kulcsfontosságú, hanem a fűtőolaj alapanyaga is. A tél előtti készletfelhalmozás helyett azonban idén folyamatosan apadnak a tartalékok.
Az iráni háború megzavarta a közel-keleti szállítási útvonalakat és visszavetette a térség dízelexportját, ezért a fogyasztók kénytelenek voltak készleteikhez nyúlni. Az európai dízelkészletek jelenleg 2022 óta a legalacsonyabb szinten állnak.
A dízel nemcsak a közlekedés és az ipar számára kulcsfontosságú, hanem a fűtőolaj alapanyaga is. (Fotó: Unsplash)
Az Egyesült Államokban – a világ legnagyobb dízelexportőrénél – a készletek májusban 23 éves mélypontra estek, majd a július 17-ével zárult héten mintegy 10 százalékkal emelkedtek az Energiaügyi Információs Hivatal (EIA) adatai szerint.
A helyzetet tovább súlyosbították a világ két legnagyobb exportőrének döntései.
Kína az iráni háború kitörése óta visszafogta üzemanyag-exportját, hogy megőrizze saját készleteit. Egyelőre nem tudni, a jövőben milyen termelési és exportpolitikát követ majd.
Oroszország – amely 2025-ben a világ második legnagyobb dízelexportőre volt – júliusban betiltotta a dízelexportot, miután az ukrán dróntámadások több finomítót is megrongáltak, csökkentve a hazai üzemanyag-ellátást.
A legutóbbi eszkaláció előtt Oroszország naponta közel egymillió hordó dízelt exportált, ami a világ teljes dízelexportjának mintegy 12 százalékát jelentette.
A következmény látványos volt: az európai dízel finomítói árrés (crack spread) csaknem 65 dollárra emelkedett hordónként, ami történelmi rekordnak számít.
Minden az időjáráson múlhat
Még ha a közel-keleti feszültség gyorsan enyhülne is, a készletekben keletkezett hiányt már nem lehet egyik napról a másikra pótolni. A globális LNG- és dízelpiac várhatóan még hónapokig szűkös marad, miközben az országok egyszerre próbálják újratölteni készleteiket és ugyanazokért a korlátozott mennyiségekért versenyeznek.
Ez azt jelenti, hogy Európa egy olyan tényezőtől függ, amelyre nincs befolyása: az időjárástól.
Egy enyhe tél elegendő mozgásteret adhat ahhoz, hogy a kontinens elkerülje az újabb energiaválságot. Egy elhúzódó hideghullám azonban, amely jelentősen megemeli a fűtési igényt, könnyen megmutathatja, milyen kevés tartalék maradt Európa energiarendszerében.
Kiemelt kép forrása: Unsplash