A paksi atomerőmű részleges leállása érezhető hatással lehet a magyar gazdaságra, mértéke elsősorban attól függ, meddig tart a kiesés, illetve sikerül-e a lakossági és vállalati energiafogyasztást érdemben csökkenteni – közölte az Erste Group Research elemzője az APA osztrák hírügynökséggel, amit az MTI összegzett. Ahogy korábban már részletesen foglalkoztunk vele, a Duna rekordközeli alacsony vízállása miatt története egyik legsúlyosabb kihívásával néz szembe a paksi atomerőmű.
A kialakult helyzet azonban jóval túlmutat egy rendkívüli műszaki eseményen: először vált kézzelfogható valósággá Magyarország gazdaságának szerkezeti problémája, amelyre a szakemberek évek óta figyelmeztetnek. Most Nyeste Orsolya, az Erste Group Research elemzője szerint, ha tartós ipari vagy közlekedési korlátozásokra lesz szükség, a gazdasági növekedés több tized százalékponttal is lassulhat, amennyiben viszont az energiamegtakarítás és a növekvő villamosenergia-import elegendő lesz ahhoz, hogy ne kelljen korlátozni az ipari fogyasztókat, a bruttó hazai termékre (GDP) gyakorolt hatás várhatóan csekély marad.
Mekkora gazdasági árat fizethet Magyarország a paksi leállásért?
Az Erste elemzője is kiemelte, hogy egyelőre nem lehet pontosan felmérni a gazdasági következményeket, mert nem ismert, meddig marad alacsony teljesítményen az atomerőmű. Hozzátette: a drágább importáram növelheti az energiaköltségeket, ami a nettó export romlásán keresztül mérsékelheti a gazdasági növekedést. Az APA beszámolója szerint hétfő délután az erőmű utolsó működő blokkja mintegy 230 megawatt teljesítménnyel üzemelt, ami a paksi atomerőmű teljes, 2000 megawattos kapacitásának alig 12 százaléka. Az ország villamosenergia-termelése ekkor megközelítette a fogyasztást.
Az elemző rámutatott: bár a magyar kormány tartalékerőművek indításával igyekszik mérsékelni a kiesést, az ország jelentős mennyiségű villamos energiát kénytelen importálni, részben Ausztriából is. Ez a paksi atomerőmű alacsony termelési költségeihez képest lényegesen drágább megoldás. Az APA felidézte, hogy a magyar kormány víz- és energiatakarékossági intézkedéseket vezetett be. Korlátozták a nem létfontosságú vízfelhasználást, rendelet teszi lehetővé a nagyipari fogyasztók ideiglenes leválasztását a hálózatról, valamint csúcsidőszakokban korlátozzák a vasúti áruszállítást.
Az intézkedések az Ausztriában működő vállalatokat is érinthetik. Az Osztrák Gazdasági Kamara adatai szerint mintegy 1400 osztrák tulajdonú leányvállalat működik Magyarországon, Ausztria pedig Németország után a második legnagyobb befektető az országban. Nyeste Orsolya szerint, ha a fogyasztók továbbra is takarékoskodnak, elegendőek maradnak a hazai tartalékok, és biztosított az import, a MAVIR várhatóan elkerülheti a rendeletben szereplő korlátozások alkalmazását.
Az Erste Group Research egyelőre fenntartja az idei évre vonatkozó 1,7 százalékos GDP-növekedési előrejelzését.
Az APA emlékeztetett arra is, hogy a gazdaság a második negyedévben 1,7 százalékkal bővült, ugyanakkor a szárazság és az energiaválság egyaránt ronthatja az év hátralévő részének gazdasági teljesítményét.
Egyébként korábban részletesen megírtuk, a paksi kiesés ráadásul nem csupán az ipari termelésen keresztül jelenik meg. Maga a paksi atomerőmű is számottevő gazdasági szereplő: a működése becslések szerint a magyar GDP mintegy fél százalékát adja. Ha a harmadik negyedév ötödében – vagyis húsz napon át – nem képes teljes kapacitással termelni, az önmagában megközelítőleg 0,1 százalékponttal mérsékelheti a negyedéves GDP-t.
(Borítókép: Áramszolgáltató munkások dolgoznak egy nagyfeszültségű távvezetékoszlopon. Fotó: Finnbarr Webster / Getty Images)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!