Új szakaszba léphetett a Tesco közép-európai érdekeltségeinek értékesítése: a brit áruházlánc már a Citigroupot és a Goldman Sachsot is megbízhatta a tranzakció előkészítésével – írta a Portfolio a cseh e15 értesülése alapján.
A lap a Mergermarket információira, valamint egy, a fúziós és felvásárlási piacot ismerő forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy a két befektetési bank már egy részletes dokumentációt is eljuttathatott a lehetséges érdeklődőkhöz és más tranzakciós tanácsadókhoz. Az anyag állítólag nem csupán egy rövid, figyelemfelkeltő bemutatkozó dokumentum, hanem a vállalatok pénzügyi mutatóit, kilátásait és az értékesítés tervezett szerkezetét is tartalmazza.
Az értesülést egyelőre sem a Tesco, sem a Citigroup, sem a Goldman Sachs nem erősítette meg. Amennyiben azonban valóban elkészült a részletes értékesítési dokumentáció, az arra utalhat, hogy a július elején még stratégiai lehetőségként emlegetett kivonulás előkészítése konkrétabb szakaszba jutott.
Kerestük a Tesco Magyarország vezetését, ők azonban a londoni anyacég sajtóosztályához irányítottak. Kérdéseinket a brit fővárosba is elküldtük, válasz esetén frissítjük cikkünket.
Önálló magyar értékesítés jöhet?
A magyar vásárlók és munkavállalók szempontjából a legfontosabb fejlemény, hogy a Tesco várhatóan nem egyetlen regionális csomagként kínálja fel a három országban működő érdekeltségeit. Az e15 szerint a cseh és a szlovák hálózatot együtt értékesíthetik, míg
a magyarországi üzletág önálló csomagot alkothat.
A Tesco 2026 júniusában közzétett vállalati dokumentuma alapján február végén 200 üzlet működött Magyarországon, 184 Csehországban és 182 Szlovákiában. A brit vállalat magyarországi karrieroldala szerint a Tesco több mint nyolcezer embert foglalkoztat idehaza, vagyis egy esetleges tulajdonosváltás nemcsak a kiskereskedelmi piac erőviszonyait, hanem dolgozók ezreinek helyzetét is érintené.
A cseh–szlovák csomag lehetséges vevői között felmerült a Lidlt és a Kauflandot tulajdonló Schwarz-csoport, valamint a Szlovákiában terjeszkedő lengyel Biedronka neve. A magyarországi hálózat iránt érdeklődő vállalatról ugyanakkor a cseh lap nem közölt információt.
A Tesco 1995-ben lépett be a magyar piacra, így az üzletág eladása több mint három évtizedes közvetlen brit tulajdonosi jelenlét végét jelenthetné. A lépés azért is számítana jelentős stratégiai fordulatnak, mert Ken Murphy, a Tesco csoportszintű vezérigazgatója még 2023-ban is a vállalat szerves és sikeres részeként beszélt a közép-európai érdekeltségekről.
Az értékesítésből befolyó összeg ugyanakkor növelhetné a Tesco pénzügyi mozgásterét a brit piacon. A vállalatnak egyre élesebb árversenyben kell megőriznie piacvezető pozícióját, miközben a magántőkealapok által felvásárolt Asda és Morrisons elveszített piaci részesedésének visszaszerzésére törekszik.
A vezérigazgató nem cáfolt, közben nagyszabású fejlesztéseket jelentett be
Nem most merült fel először, hogy a Tesco eladhatja magyarországi érdekeltségét. Az Index július 8-án a Financial Times értesülése alapján számolt be arról, hogy a brit vállalat pénzügyi tanácsadók bevonásával vizsgálja magyarországi, csehországi és szlovákiai üzletágainak jövőjét. Akkor lapunknak az anyavezetést annyit válaszolt, hogy „ahogy máskor, úgy ezúttal sem kommentálnak piaci pletykákat”.
Az akkori beszámoló szerint a három országot magában foglaló divízió több mint 22 ezer munkavállalót foglalkoztatott, és 561 üzletet működtetett. Ez maradt a Tesco egyetlen számottevő piaca az Egyesült Királyságon és Írországon kívül, miután a vállalat az előző években több nemzetközi érdekeltségét is értékesítette.
A közép-európai üzletág a legutóbbi pénzügyi évben 4,5 milliárd font árbevételt ért el, és 115 millió fonttal járult hozzá a Tesco 3,2 milliárd fontos korrigált üzemi eredményéhez. A vállalat éves jelentése szerint ugyanakkor a divízió nyereségessége csökkent, amit elsősorban a szlovákiai verseny erősödésével és a fokozódó szabályozói nyomással magyaráztak. A Tesco már akkor is úgy reagált, hogy piaci találgatásokat nem kommentál.
Néhány nappal később Pálinkás Zsolt, a Tesco magyarországi vezérigazgatója személyesen sem oszlatta el a bizonytalanságot. A budaörsi hipermarket közel egymilliárd forintos felújításának átadásán az Index kérdésére ő is úgy reagált: „piaci pletykákat nem kommentálunk”. Arra a visszakérdezésre, hogy valóban csupán pletykáról van-e szó, már nem válaszolt, csak egy sejtelmes mosollyal és kézfogással zárta le a beszélgetést.
A vezérigazgató ugyanakkor jelentős magyarországi tervekről beszélt. Közölte, hogy a Tesco az előző évben 14 áruházat újított fel és három új boltot nyitott, a budaörsi hipermarketben pedig brit mintára modernizálták a frissáru-részleget, lecserélték a hűtőrendszert, valamint bevezették a saját mobiltelefonnal is használható scanner shoppingot.
Pálinkás Zsolt szerint a Tesco fizikai üzleteivel és online szolgáltatásaival egyaránt a magyar lakosság mintegy 75 százalékát éri el. A vállalat emellett komoly szerepet szán a Premier néven elindított franchise-hálózatának: a jelenlegi két üzlet után három év alatt összesen 90 ilyen boltot szeretnének megnyitni Magyarországon. Ebben a modellben az üzleteket külső partnerek működtetik, miközben az árut és a kereskedelmi háttértudást a Tesco biztosítja.
A magyarországi fejlesztések tehát folytatódnak, miközben a háttérben a tulajdonosi kiszállás előkészítése is egyre konkrétabb formát ölthet. A kettő nem feltétlenül zárja ki egymást: egy működő, korszerűsített és bővülési tervekkel rendelkező hálózat az értékesítés során is vonzóbb lehet a lehetséges vevők számára. A döntő kérdés most az, hogy valóban megindul-e a hivatalos értékesítési folyamat, és ki lehet az a befektető vagy piaci szereplő, amely önállóan átvenné a Tesco több mint kétszáz magyarországi üzletből álló hálózatát.
(Borítókép: Szollár Zsófi / Index)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Főzz úgy, hogy minden vendég jól járjon – húsos és húsmentes változatok egyetlen könyvben.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!