Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a közösségi oldalán egy hosszabb posztot szentelt Donald Trumpnak, amiben arról írt, hogy Trump csapdája a történelem, nem pedig Irán, ugyanis minden elnök úgy lép a hivatalba, hogy „hisz a saját döntéseiben”, viszont egy idő után másról kell döntenie. Nem arról, hogy miként nyerjen meg egy háborút, hanem arról, hogy miként veszítsen a legkevesebbet.
Tarjányi szerint Trump most elérkezett ehhez a ponthoz, ugyanis az iráni háború hátterében egy teljesen másik cél húzódik az iráni részről, semmint hogy legyőzzék az amerikaiakat – erre ugyanis nagyjából semmi esélyük nincsen. Irán célja inkább az, hogy olyan helyzetbe hozza az Egyesült Államokat
amikor Trump egyszerűen nem tud jó döntést hozni.
Ezt nevezi a szakértő a „modern stratégia egyik legveszélyesebb formájának”, hiszen ha Trump folytatja a mostani harcokat, akkor elhúzódó konfliktus lesz belőle; ha eszkalálja a szituációt, akkor könnyen regionális háborúvá fajulhatnak a dolgok, az pedig világgazdasági válságot idézhet elő; ha pedig kihátrál, akkor vereséget szenved és nemcsak Iránban, hanem „Washingtonban, Moszkvában és Pekingben is”.
Nincs jó megoldás
Tarjányi Péter szerint Trumpnak nincs jó opciója, mert bármelyik irányba is indul el, politikailag súlyos árat kell fizetnie érte. A szakértő szerint ez a stratégiai csapda visszatérő elem az amerikai történelemben, hiszen
Lyndon B. Johnson felismerte, hogy Vietnamot nem lehet könnyen megnyerni, mégis tovább mélyítette az amerikai részvételt.
Richard Nixon tudta, hogy a katonai győzelem egyre távolabb kerül, mégis évekkel meghosszabbította a háborút.
George W. Bush újabb csapatokat küldött Irakba,
Barack Obama pedig ugyanezt tette Afganisztánban.
Bár nem teljesen ismétli önmagát a történelem, de mindegyik elnök körülbelül ugyanazzal a problémával nézett szembe: kivonulni nem lehet, az eszkaláció viszont iszonyatos pénzeket emészt fel. Viszont Tarjányi egy hatalmas különbséget is lát a korábbi és a mostani konfliktusok között, ugyanis amíg a korábbiak főként katonai konfliktusok voltak, ez a mostani Iránban „katonai, gazdasági, energetikai, információs és diplomáciai háború” egyben.
Vannak ugyan rakták is, viszont mellett az olaj ára, a hajózhatóság, a kibertámadások, a pénzügyi nyomás és az információs hadviselés is egyszerre van jelen a harctéren – és azon kívül is –, így nem kizárólag az dönti el a háború sorsát, hogy kinek van több rakétája. Hanem az, hogy ki bírja tovább poltikailag, társadalmilag és gazdaságilag a nyomást.
A szakértő arra is kitért, hogy Kína és Oroszország ebben az időszakban csak vár, hiszen amíg Washington Iránnal van elfoglalva, addig sem figyel rájuk, mással köti le az energiáit.
Ezért a valódi kérdés ma már nem az, hogy Trump megtámadja-e Iránt még egyszer. Hanem az, hogy felismeri-e időben: a XXI. században a legveszélyesebb csapdák nem azok, amelyekből nem lehet kijutni.Hanem azok, amelyekből minden kijárat veszteséggel jár
– zárta gondolatait Tarjányi Péter.
(Borítókép: Donald Trump 2026. július 27-én. Fotó: Andrew Harnik / Getty Images)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!